Jelenleg szinte minden a spot bitcoin ETF-ek tőzsdei bevezetéséről szól a kriptotérben. Több hónapnyi várakozásnak és találgatásnak vetett véget a mérföldkő eljövetele. A Trend FM-en futó Reggeli Monitor műsorában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója Imre Lőrinc műsorvezetővel beszélte át a legfontosabb tudnivalókat a spot bitcoin ETF-ek kapcsán.

Január 10-én hivatalosan is jóváhagyott 11 kérelmet az SEC, amelyek mind spot bitcoin ETF-ek tőzsdei bevezetésére vonatkoztak. Nem sokat várt a BlackRock, a Fidelity és a többi engedélyt nyert vállalat, másnap elindították befektetési alapjaikat. A kezdeti hírek szerint 4,6 milliárd dolláros kereskedési forgalmat generáltak. A későbbi értesülések alapján viszont kiderült, hogy “mindössze” 1 milliárd dollárnyi friss tőke áramlott be a befektetőktől.

Ahogy teltek a napok, úgy kezdett eloszlani a rózsaszín köd. A piac egyre kevésbé volt elragadtatva az ETF-ek bevezetésének hatásaitól - a bitcoin árfolyama 15 százalékot is esett az elkövetkező napokban. Mint korábban többször, a kriptoszektor megint előre beárazott egy jelentősnek vélt eseményt, majd mikor az bekövetkezett, a valóság észlelése, a túlfűtött lelkesedés eltűnése, valamint a tömeges kriptovaluta-eladás egyfajta elégedetlenséghez vezetett.

De a piac megosztott véleményei ellenére számos érdekesség veszi körül a spot bitcoin ETF bevezetését, többek között:

• szabályozási megfontolások,
• nemzetközi hatás,
• digitális aranyszerű szerep,
• újabb kriptovaluta ETF-ek, valamint
• a mindenkit érdeklő bitcoin árfolyam.

Minderről szó esett a Reggeli Monitor adásában.

Az idei évben óriási mértékben zuhantak a kriptovaluta árfolyamok. Az infláció hatására az emberek mindennapi költségei jelentősen emelkedtek, csak Magyarországon 22,5 százalékkal lett drágább az élet a tavalyi évhez képest. A befektetők jelentős része ilyenkor kevésbé volatilis eszközöket keres.

Zuhanó árfolyamok és botrányok

Miután 2021 vége felé elérte a közel 69 ezer dolláros rekordértéket a bitcoin, elkezdett fokozatosan esni. A piaci környezet nagy lendületet adott az esésnek, mára pedig közel 65 százalékos csökkenés után, körülbelül 16-17 ezer dollár környékén mozog az árfolyam.

A nagy zuhanások fontos momentuma volt a TerraUSD stablecoin és vele együtt a Terra Luna kriptovaluta beomlása, valamint az FTX kriptotőzsde csődje. A Terra blockchain körülbelül 60 milliárd dollárnyi vagyont égetett el. Az FTX-botrány még ma is folyamatosan fejlődik, itt is milliárdos károkról és több millió károsult félről van szó. A két projekt mögött álló alapítóknak is fordulatos az élete: Do Kwont körözi az Interpol és jelenleg is menekül, Sam Bankman-Fried pedig már őrizetben van.

A technológiában van potenciál

Bár az árfolyamok bezuhantak, számos nagyvállalat elkezdett nyitni a kriptovaluták felé, legyen szó bankokról, vagyonkezelőkről vagy akár a Samsungról. Bővült a kriptokereskedők köre, a DBS Bank már egyes lakossági ügyfeleknek is kínál adásvételt. Emellett a DBS Bank és a JPMorgan is nagyon aktívan tesztelte blockchain képességeit, hasonlóan számos más pénzintézethez.

A digitális jegybankpénzeket már közel 100 ország kutatja valamilyen formában. Nigéria volt az egyik első ország, amely élesítette digitális jegybankpénzét, igaz a lakosság egyelőre nem használja. Hazai vonatkozásban a Magyar Nemzeti Bank is figyel néhány projektet. Sőt, a világon első jegybankként kiadott egy NFT-kollekciót egy saját privát blockchain hálózaton.

Fenntarthatóbb és egyre ismertebb néhány kripto

Jó híreket is hozott az idei év. Két top 10-es kriptovaluta blockchain hálózata, az Ethereum és a Cardano is jelentős változáson esett át. Az Ethereum több évnyi várakozás után átváltott a proof-of-work konszenzus mechanizmusról a proof-of-stake-re. Ennek a legfontosabb eredménye, hogy az Ethereum 99,9 százalékkal kevesebb áramot fogyaszt, de sokan attól tartanak, hogy így kevésbé lesz decentralizált a rendszer.

A Cardano pedig versenyképességén és tranzakció feldolgozási hatékonyságán javított, így komplexebb alkalmazások is gördülékenyebben futhatnak rajta. Az ökoszisztéma reményei szerint ezért a jövőben több fejlesztési projekt indulhat el.

A sok kripto bekerült a mainstream világába is: a kriptocégek rengeteg sport bajnokságot és klubcsapatot kezdtek el szponzorálni. A Crypto.com a Formula-1-nél, az olasz labdarúgó bajnokságnál, Paris Saint Germainnél, a UFC küzdősport ligánál, e-sport csapatoknál, valamint a világbajnokságon is feltűnt.

A Fintech Világa – Blockchain Percek 2022-ben is minden héten elhozta a legérdekesebb híreket és a legizgalmasabb blockchain trendeket a hallgatóknak és ez jövőre sem lesz másképp.

Az utóbbi időkben a kriptoszektor botrányai, bulvárhírei és a kriptovaluta árfolyamok tartották lázban az alternatív befektetések és technológiák iránt érdeklődő közönséget. A nagy érdeklődés ellenére még mindig jellemző, hogy a közvélemény hibásan egyenlőnek tekinti a kriptot és a blockchaint. A bitcoin és más kriptovaluták, az NFT-k és még több eszköz valóban erre a technológiára épülnek, a blokklánc azonban messze túlmutat az egyes felhasználási módjain.

A blokklánc technológia egy adathalmazokat, más néven blokkokat időrendi sorrendben, titkosított lánccá összekapcsoló, nyilvános adatbázis. Miután egy rekordot ellenőriztek és bekerül a láncba, többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Olyan technológia, amit nem muszáj ismernie minden felhasználónak, elég csak élvezni az előnyeit – hasonlóan például a mesterséges intelligenciához. Talán nem is tudjuk, hogy az általunk igénybe vett szolgáltatások és funkciók erre épülnek, hiányukat viszont már most is érzékelnék.

A Peak minden hónapban elkészíti a globális fintech szektor havi körképét, amelynek összefoglalója nem csak az ügyfelek, hanem a Fintech.hu olvasói számára is elérhetőek. A havi jelentés kutatása világított rá, hogy a bankok világszerte rendkívül aktívak a blockchain kutatás és fejlesztés területén.

A JPMorgan a világ egyik legnagyobb bankja kiemelten nyitott a blockchain technológia felé. Egyike azon kevés pénzintézetnek, amelyek saját kriptovalutával rendelkeznek. Mindemellett egy saját privát blockchain hálózata és egy blockchain csapata is van a banknak. Nemrég a JPMorgan és a DBS Bank az SBI Digital Assettel karöltve először kereskedett egymással nyilvános blockchainen. 

A DBS Bank egy szingapúri bank, amely sorra nyeri a nemzetközi innovációs díjaka. Lakossági befektetőknek is biztosít kriptovaluta-kereskedést és a decentralizált pénzügyekben is keresi a lehetőségeket a hatékonyságra. Az UBS bank pedig a hagyományos és blockchain alapú tőzsdéken is piacra dobott egy kötvény sorozatot. A befektetési bank állításai szerint ez a világ első ilyen kötvénykibocsátása. Eközben a spanyol bankszektor pedig kísérletezni kezdet a digitális euróval. Azt vizsgálják, hogy miként viselkedik a pénzeszköz az alapvető lakossági használat során.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül, hogy milyen irányban fejlődhet a blockchain technológia a közeljövőben.

Az utóbbi hetekben még az igazán elkötelezett befektetők hite is megingott a kriptoszektorban. A hagyományos pénzeszközökhöz kötött, úgynevezett stablecoinokat sokáig stabilabbnak tekinthettük a nem csak volatilis, de az utóbbi események alapján teljesen kiszámíthatatlan kriptopiacon.  A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető értékelik, hogy valójában mennyire megbízható a stablecoin piac.

A stablecoin egy olyan blockchain alapú token, vagy kriptovaluta, melynek értéke valamilyen hagyományos pénzügyi eszközhöz, jellemzően fiat pénzhez vagy fizetőeszközökhöz van kötve, így stabilabb az értéke és árfolyama, mint egy valódi fedezetet nélküli kriptovalutának. A hagyományos pénzek mellett a stablecoinok értéke szinte bármihez köthető – például árucikkekhez, nemesfémekhez, más kriptovalutákhoz, vagy akár internetezési időhöz is.

A stablecoinok legnagyobb előnye a kriptovalutákkal szemben a sokkal stabilabb árfolyamuk. Nem jellemző rájuk nagy mértékű kilengés, emellett gyorsabb és költséghatékonyabb tranzakciókat tesznek lehetővé, mozgásuk átláthatóbb és adott esetben programozható is.

A befektetők a stablecoint egyfajta köztes lépésnek tekintik a kriptovaluták és a hagyományos pénzek között.

Intenzív használatuk miatt a stablecoinoknak jelentős piaca van. A korábbi 2 ezer milliárd dolláros összpiaci értékről idén 850 millió dollárra zuhant a kriptoszektorban 140 milliárd dolláros, azaz 16 százalékos piaci részesedést szereztek. Ez az állomány nagyrészt befektetők, például átlagemberek, nagyvállalatok vagy nyugdíjalapok vagyona.

A legnagyobb és legnépszerűbb stablecoin a USD Tether, ami az amerikai dollárt követi. Egy USD Tether egy dollárt ér. A piaci kapitalizációja 65 milliárd dollár körül mozog, ez a 65 milliárd dollár viszont nincs teljesen fedezve banki betétekkel. Ehelyett úgynevezett pénzpiaci eszközökkel fedezi a Tether mögött álló vállalat a kibocsátott stablecoinokat. Ezek különféle értékpapírok, amelyek gyorsan készpénzre válthatók és majdnem képesek helyettesíteni a készpénzt. Jellemzően kötvények vagy hitelkapcsolatot megtestesítő eszközök, amelyek egy éven belül lejárnak. A fedezetet állítólag offshore bankoknál tartják, ugyanakkor nincs erről auditált bizonyítéka a vállalatnak. Emiatt már többször is vizsgálták és meg is büntették a Tether Limited-et.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül, hogy mi történne, ha például egy váratlan esemény hatására minden befektető egyszerre szeretné visszaváltani dollárra a Tether-jét, és hogy mennyire biztonságos a stablecoin.

Az FTX kriptotőzsde sokmilliárdos veszteséget okozó csődje nemcsak saját partnercégei és befektetői bizalmát rengette meg, hanem a kriptoszektor megítélését is. Vajon kitartanak-e mellette azok az államok, amelyek az utóbbi években a bitcoin bevezetésével vagy digitális jegybankpénzzel kísérleteztek? A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető helyzetjelentést adnak az állami digitális pénzek világáról.

A digitális jegybankpénz olyan elektronikus pénz a pénz technológiai evolúciójának következő lépéseként fogható fel. A várakozások szerint a digitális jegybankpénzek ösztönzik az innovációt, javítják a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hatékonyabbá tudják tenni a jelenlegi pénzügyi rendszereket a digitális lehetőségek kiaknázásával és visszaszoríthatják a fekete gazdaságot is. Emellett krízishelyzetekben is képesek lehetnek biztosítani a pénzügyi eszközök és rendszerek működését. Jelenleg több digitális jegybankpénz-projekt is folyamatban van világszerte. Összesen 105 ország vesz részt aktívan valamilyen kezdeményezésben - nem mellesleg ezek az országok a nemzetközi GDP 95 százalékát teszi ki.

Más nemzetek, mint Salvador és a Közép-Afrikai Köztársasága bitcoin, mint törvényes fizetési eszköz bevezetésével kísérleteznek. Olyan országokban, ahol az elektromos áramhoz való hozzáférés is kétséges a lakosság számára, akár egyértelmű is lehetett volna, hogy a digitális pénzek nem életképesek. A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásából kiderül, hogy miért érheti meg mégis egy államnak a kriptopénz bevezetése. A szakértő arról is beszél, hogy Magyarországon milyen tényezők miatt nem sürgős az állami digitális jegybankpénz bevezetése.

Az elmúlt hetekben bejárta a sajtót az FTX összeomlása. Az egyik legnagyobb kriptotőzsde csődje több százezer ügyfelet, köztük egy magyar fintech céget is érint. Az FTX felhasználóitól 1 és 2 milliárd dollár közötti összeget tulajdoníthatott el a vállalat. A Trend FM-en is futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető az FTX sikerének és bukásának történetét vezetik le, középpontban a kriptosztár alapító Sam Bankman-Fried üzleti döntéseivel és a cégstruktúra felépítésével.

Tovább gyűrűzik az FTX botránya: a kriptotőzsde költségvetésében már 8 milliárd dolláros hiány mutatkozik. A vállalat csődvédelmet kért annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban tudja kifizetni és kompenzálni ügyfeleit. Különöseb megdöbbentő volt a kriptoóriás összeomlása, hiszen nemrég még 32 milliárd dolláros értékeltséget kapott a mértékadó piaci szereplőktől, például a BlackRocktól is.

A világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéjét mindössze huszonévesen alapította Sam Bankman-Fried, az excentrikus viselkedéséről is híres kriptosztár. Másik vállalata, a kriptovaluta alapú arbitrázs ügyletekből sikeressé vált Almeda Research pont az FTX egyik legnagyobb ügyfele volt. A cégek összefonódásairól, elhibázott vagy éppen nagyon is tervezett üzleti döntésekről is szó esett a Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában, amellett, hogy melyik magyar cég károsult meg a botrányban.

Már korábban is beszámoltunk arról, hogy Latin-Amerikában nagy népszerűségnek örvendenek a kriptohitelek a túlságosan magas banki kamatok miatt. Maga a kriptohitelezés több dolgot is jelenthet szolgáltatótól függően. Lehet kriptovaluta fedezet ellenében ugyancsak kriptovalutában jegyzett hitel, vagy hagyományos pénzben, pl. dollárban jegyzett hitel is.

Mivel a kriptohitelek kamatozása 8 százalék is lehet, nem csoda, hogy Argentínában sokan vesznek fel ilyen kölcsönt a hagyományos hitelek helyett. Nem lehet viszont elsiklani amellett, hogy a fedezet összértékének gyakran a hitelösszeg kétszeresét is meg kell haladnia. Így a kriptohitelezés valójában csak egy szűk rétegnek, nagyon sajátos helyzetekben tud valódi segítséget nyújtani.

A figyelem gazdaságában a társadalmi szintű felhajtás, egy új technológia paradigmaváltó hatásába fektetett hiedelem akár milliárd dollárokat is érhet. A Gartner nem az első, aki felfigyelt az újdonságokat övező hype mintázatára. A tanácsadó cég a felhajtás szakaszainak meghatározásában és elemzésében jár élen. A Gartner Hype-ciklus segít annak megítélésében, hogy egy technológia vagy jelenség felfutását és felkapottságát a marketing és a társadalmi lelkesedés fűti, vagy érettebb fejlődési szakaszba ért már.

A feltörekvő technológiák hype-ciklusába már be is került több blockchainhez fűződő terület. A ciklus elejére pozícionálták a metaverzumot, amelynek a beérésére várhatóan több mint 10 évet kell majd várni. Az NFT-k pedig az úgynevezett „felfokozott elvárások csúcsánál” vannak, de annak is a végénél.

A blokklánc nem csak a feltörekvő technológiák között jelenik meg. A Gartner már egy ideje külön is figyeli a blockchain és web3 alterületeket. A legérettebbek egyértelműen a kriptovaluták, amelyek közel állnak a „termékenység fennsíkjához” azaz a hype ciklus végéhez. Utánuk következnek a decentralizált alkalmazások, amelyeknek a megszületését legfőképpen az Ethereum hálózatának köszönhetjük. A képzeletbeli dobogó legalsó fokára pedig a blockchain tárcák kerültek fel. Ezek mind a „megvilágosodás emelkedőjén” vannak, vagyis egyre jobban kezdjük megérteni őket és potenciáljukat. A hype-cikluson számos további fogalom is megtalálható. Ilyenek a konszenzus mechanizmusok, blockchain platformok, okosszerződések, decentralizált pénzügyek, blockchain átjárhatóság, tokenizáció, stablecoinok, NFT, Web3 és még sok más.

A Fintech Világa – Blockchain Percek podcastből kiderül, hogy mit jelentenek a Gartner Hype-ciklus szakaszainak hangzatos elnevezései és hogyan profitálhat ebből a tudásból egy vásárló vagy befektető.

Még tavaly márciusban kelt el 69 millió dollárért egy digitális kollekció, lavinát indítva a digitális művesztbe áramló pénzt illetően. Cégóriások és magánemberek egyaránt millió dollárokat fizettek különféle digitális képekért. Egészen idén januárig emelkedett a piac – a hónapban 17 milliárd dollár értékben cseréltek gazdát ezek az NFT-k. 

Most viszont, bár nem dőlt össze a kártyavár, mintegy 97 százalékot esett az NFT-kereskedés forgalma év elejéhez képest. Az óriási, 17 milliárdos forgalomból „mindössze” 466 millió dollár lett. Bár kétségtelenül túlzó volt a felhajtás az NFT „műkincsek” körül, mégsem érdemes temetni a technológiát. Ugyanis a benne rejlő lehetőség az egyedi tulajdonjog blockchainen történő rögzítésére önmagában talán nem feltűnő, de óriási értékajánlatot jelent. Blockchainen vezetve gyorsan és átláthatóan cserélhetnek gazdát a különböző, NFT-khez kötött tárgyak. Több vállalat még mostanában is rendszeresen hoz NFT újításokat. A Starbucks például milliókat hódított meg jutalomprogramjával, most pedig egy exkluzív élményeket nyújtó ügyfélprogram NFT platformjában látja a jövőt.

A Blockchain Percek szakértőjétől megtudhatjuk, hogy szórakozásból és divatbolt felfutott NFT hype után mi lehet a nem helyettesíthető tokenek valódi jövője.

Az úgynevezett play-to-earn, azaz „Játssz, hogy pénzt keress” játékok a Web3 világ legnépszerűbb alkalmazásai közé tartoznak. Ahogyan egy korábbi adásban említettük, a Web3 egy olyan új internetes korszakot jelöl, ahol a felhasználók nem csak tartalom fogyasztók és tartalomgyártók, hanem virtuális értéket is birtokolhatnak. A Play-to-Earn játékok is azon alapulnak, hogy a saját adatainkból és figyelmünkből akár mi magunk is profitálhatunk, nem csak a technológiai vállalatok.

Az emberek szórakozásból játszanak, jó érzés néha kikapcsolódni és csak egy játékra koncentrálni. A videójátékfejlesztő cégek közben folyamatosan figyelik a bevételi lehetőségeket. A mikrotranzakciók megjelenése, a pénzért megvásárolható egyedi, virtuális játékeszközök – például ruhák, karakterek, felszerelések – egyre gyakoribb elemei a játékoknak. Fizetés nélkül egyre limitáltabb a játékosok mozgástere.

Amíg a hagyományos videójátékok viszik a pénzt és az időt, a play-to-earn játékok profitot termelnek a felhasználóknak. A játékosok videójáték közben kriptovalutákat és NFT-ket nyerhetnek, amelyekkel kereskedhetnek is. A blockchain csak a fizetési eszközökben, a tokenekben jelenik meg, a játékmotor a blokklánctól független.

Az egyik korai, népszerű blockchain videójáték, a CryptoKitties felhasználói például a játék nevéhez híven, NFT-alapú virtuális macskákkal kereskedhettek. A hirtelen népszerűség egy pontján a játék az Ethereum teljes hálózati kapacitásának 30 százalékát kötötte le. A jelenség emlékeztet a globális Facebook-farmerkedés tíz évvel ezelőtti csúcspontjára. Igaz, akkor legfeljebb értékes szabadidőt veszíthettek a felhasználók. A kriptomacskák némelyike viszont 100 ezer dollárért cserélt gazdát még 2017-ben, jóval a tavalyi NFT-láz előtt.

Később, 2021-ben robbant be a köztudatba az Axie Infinity, amelynek felhasználói virtuális lényekkel, pénzért küzdhetnek egymással. Tavaly áprilisban 2,7 millió napi felhasználója volt a játéknak. A Fülöp-szigeteken pedig sokan teljesállású munkaként kezdték el játszani.

 Bár a pay-to-earn játékok egy része ingyenesnek tűnik, az online játékokhoz pedig még szoftvert sem kell vásárolni, belépési küszöb azért van. Egy-egy, a játék megkezdéséhez elengedhetetlen felhasználói avatar akár 200-1000 dollárba is kerülhet. Így például megjelent a karakterek olykor kizsákmányoló bérbeadása és a kereskedés is. Az Axie Infinity népszerűségét, a felhasználók bizalmát pedig talán örökre megrengette egy tavalyi hackertámadás. A Lazarus Group ugyanis úgy tulajdonított el a blokkláncról 620 millió dollárt, hogy az egy ideig fel sem tűnt a fenntartónak.

 Látszik, hogy egy újdonság kezdeti fázisának minden lehetőségét és kockázatát hordozza a play-to-earn. Mégis imponáló az a lehetőség, hogy a hagyományos játékokhoz képest itt maga a felhasználó is profitálhat a számítógép előtt eltöltött időből. A Fülöp-szigetek óriási gépparkjai viszont - amelyekben ezrek kattintgatnak egészségtelenül hosszú műszakokban - rávilágítanak, hogy a játék csak addig játék, ameddig valóban szórakozásból csináljuk.

A DAO-k olyan interneten született szervezetek, amelyeket tagjaik kollektívan birtokolnak és irányítanak. Anyagi forrásaikhoz csak a tagjaik jóváhagyásával férhetnek hozzá. A döntések olyan javaslatokon keresztül születnek, amelyekről a csoport egy meghatározott időszak alatt szavaz.

Egy hierarchikus irányítás nélküli DAO sokféle cél érdekében alakulhat. Egyfajta szabadúszó hálózatok, ahol a tagok okosszerződésekkel egyesítik pénzeszközeiket, hogy például jótékonysági szervezeteket támogassanak, digitális gyűjteményeket építsenek vagy befektetési, esetleg kriptotőke alapként működjenek.  A DAO-k teljes mértékben a tagság által birtokolt közösségek, ahol nincs központi vezetés, viszont a közösen elfogadott célok érdekében, demokratikusan születő döntések mentén, transzparensen tevékenykedik a szervezet.

A definíciójában is megjelenő vízió egy teljes mértékben demokratizált digitális gazdaság alapvető szervezeti formájává tehetné a DAO-t. A belépés és a tagság azonban tokenekhez kötött. A tokenek pedig éppúgy megvásárolhatóak, mint egy klasszikus részvény.  Az utópisztikus demokrácia sérülékenységére a Chainalysis kutatása mutatott rá. E szerint a 10 legnagyobb DAO-ban ugyanis a szavazati jog 90 százalékát a tokentulajdonosok 1 százaléka birtokolja. Ők az úgynevezett kriptobálnák, akik ismeretlen méretű vagyon felett rendelkeznek és gyakorlatilag bármikor átvehetik az irányítást a szervezetek felett.

Hogy mindezt milyen garanciákkal igyekeznek kivédeni a DAO-k és, hogy még milyen előnyökkel és kockázatokkal jár a digitális világ új szervezeti formája, kiderül a Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából.

A Web3 kifejezést már 2014-ben kitalálta az Ethereum társalapítója, Gavin Wood. A világháló új ciklusa, az elképzelések szerint alapjaiban változtatná meg, ahogyan a világhálóra tekintünk. Ehhez azonban érdemes megismerni, hogy mit tekintenek a szakértők az első két internetes korszaknak. 

Az úgynevezett Web1 a kizárólag olvasásra, információátadásra és gyűjtésre alkalmas internet volt, statikus honlapok sokaságával. Ezt szokás információs gazdaságnak nevezni. A Web2 forradalma azonban már aktiválta a felhasználókat is, megjelent az írás, a kommentelés, a tartalommegosztás lehetősége is, a folyamat élén a közösségi média felületekkel. Ezt nevezhetjük platform gazdaságnak.

Azonban mind a klasszikus internetezés hőskorából és a közösségi platformok dinamikájából hiányzik egy fontos tényező, ez pedig maga a tulajdon. A felhasználók lehetnek passzív befogadói tartalmaknak, vagy akár saját gondolataikat is megoszthatják különböző interaktív platformokon, azonban sosem birtokolnak semmit igazán. Az olvasható tartalom nem az övék, legfeljebb a tudás, amit szereznek. Az írott tartalom pedig az éppen használt platform tulajdona – legyen szó bármelyik közösségi média felületről.

A Web3 az információs és a platform gazdaság után a tulajdon gazdasága szeretne lenni. A blockchain lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyenlő felekként, decentralizált felületeken birtokolják saját személyazonosságukat, saját adataikat, valamint saját tartalmaikat, esetleg virtuális eszközeiket. Így nem egy másik cégnek generálnak potenciális profitot saját adataik és online jelenlétük átadásával, hanem maguknak teremtenek értéket, hiszen minden a saját tulajdonuk.

Egyelőre a könnyű pénzkeresés ígérete a legnagyobb hajtóerő a Web3 felületei felé, de vajon képes lesz a jelenség akkora tömegeket megmozgatni, mint alig egy évtizede a közösségi média? A Blockchain Percek legújabb adása többek között erre a kérdésre keresi a választ, miközben bemutatja a jelenség legfőbb előnyeit és a benne rejlő kockázatokat is.

Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (FTC) érkezett bejelentések szerint 2021 eleje óta több mint 46 000 ember, mintegy 1 milliárd dollárnyi kriptovalutát veszített el csalások miatt. A bejelentett veszteségek összege 2021-ben közel hatvanszorosa volt a 2018-as értéknek.

A kriptóknak számos olyan tulajdonsága van, amely vonzó a csalók számára: nincs bank vagy más központi hatóság, amely jelezné a gyanús tranzakciókat, és megpróbálná megakadályozni a csalást, mielőtt az megtörténne. A kriptotranszfereket nem lehet visszafordítani, ha a pénz egyszer eltűnt, nincs visszaút. És a legtöbb ember még mindig nem ismeri a kripto működését. Többségüket valamilyen közösségi média felületen érik el a csalók a gyors haszonszerzés ígéretével.

A 2021 óta az FTC-nek bejelentett összes kriptopénzcsalási veszteségből 575 millió dollár hamis befektetési lehetőségekről szólt, ami jóval több, mint bármely más csalástípus esetében. A befektetési csalók gyors, könnyű és hatalmas hozamokat ígérnek a befektetők számára. Ezek a kriptobefektetések azonban egyenesen a csaló pénztárcájába kerülnek. Eközben a gyanútlan befektetők gyakran hamis befektetési weboldalakon és alkalmazásokkal „követik nyomon” a kriptójuk növekedését.

Qayum Dániel, a Peak tanácsadója az egyéni kutatás és tájékozódás fontosságát hangsúlyozza. Ehhez a felkészüléshez nyújt segítséget a Fintech Sparks korábbi kiadványa is, a Kalandozás a tokenizáció világában. A Blockchain Percek legújabb adása emellett praktikus, a csalások elkerülését segítő tippekkel készült mindazoknak, akik kriptobefektetéseken gondolkodnak.

Jamie Dimon, a Morgan Stanley vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kriptovaluták és a bitcoin nem több, mint decentralizált piramisjátékok. Ez persze nem rettenti el a befektetési bankot a kripto és blokklánc projektek finanszírozásától. Jellemző hozzáállás a bankok részéről, hogy magában a blockchainben nagy perspektívát látnak, a nyilvános blokkláncokban viszont már kevésbé. A hetente érkező, csalásokról és visszaélésekről szóló hírek pedig nem segítenek a kriptopiac imázsának javításában. A blockchain feltáratlan vadnyugati közege, a könnyű meggazdagodás ígérete mindenféle embert vonz, köztük tájékozatlan befektetőket és a gátlástalan csalókat is.

A Terraform Labs kriptovalutája, a Terra Luna és a TerraUSD stablecoin idei bedőlése miatt például mintegy 40 milliárd dollárnyi befektetés veszett el. Az esetet már egy ideje vizsgálják a dél-koreai hatóságok, nemrég elfogatóparancsot adtak ki az alapító, Do Kwon és társai ellen. A korábbi kriptosztár hollétéről semmit sem tudni, miközben már az Interpol is körözi.

Néha a legeltökéltebb csalókat is utoléri az igazságszolgáltatás. Több év bujkálás után, néhány hete sikerült letartóztatni Faruk Fatih Özert, a Thodex kriptotőzsde alapítóját, aki 2021-ben 2 milliárd dollár értékben károsította meg kereskedési felületének felhasználóit. Eleinte azt kommunikálta a 400 ezer felhasználónak, hogy kibertámadások miatt fel kell függeszteni a kereskedést a kriptotőzsdén, majd teljesen megszűnt az emberek hozzáférése a fiókjukhoz, mielőtt Özer elmenekült Törökországból a platformon tárolt 2 milliárd dollárral. Most, hogy elkapták, bűntársaival együtt abszurd hosszúságú börtönbüntetés is várhat rájuk – akár 40 564 évre is elítélhetik őket.

Tavaly pedig a Poly Network kriptotőzsde kódjában talált hibát egy hacker, amivel több, mint 600 millió dollárnyi kriptovalutát tulajdonított el. Ez lett volna az egyik legnagyobb összegű kriptovaluta rablás a szektor rövid történelmében, de kalandos úton sikerült visszaszerezni a teljes összeget. Hogy ki és hogyan szerezte vissza a Poly Network ügyfelek kriptobefektetését és hogy milyen kriptoprojekteket érdemes fenntartásokkal kezelni, kiderül a Blockchain Percek legújabb részéből.

A Blockdata, egy kriptovaluta adatokat elemző platform érdekes gyűjtést adott ki nemrég, amelyben bemutatták azokat a technológiai vállalatokat és hagyományos pénzügyi cégeket, amelyek 2021 szeptembere és 2022 júniusa között a legtöbbet költötték kriptovaluta-befektetésekre. Az első helyezett a Google anyavállalata, az Alphabet lett, de szorosan követi a dobogón a BlackRock és a Morgan Stanley. Mindannyian egymilliárd dollár fölött fektettek be összesen kilenc blockchain technológiával vagy kriptovalutával foglalkozó cégbe. Rögtön utánuk jött a Samsung a 979 milliárd dollárral, ezt az óriási összeg viszont tizenhárom cég között oszlott meg. Utánuk következik még több nagy név is: ilyen a Goldman Sachs, a BNY Mellon, a PayPal, a Microsoft, a Tencent, a Citi és az LG is.

Biztosra mennek 

Az Alphabet főleg nagy és elismert vállalatokba fektetett be - ezek a Fireblocks, a Dapper Labs, a Digital Currency Group és a Voltage. A Fireblocks egy letétkezelő, amely más pénzügyi szolgáltatóknak segít kriptovaluta-kereskedést kínálni. A Dapper Labs áll az egyik legnépszerűbb NFT-kollekció, az NBA Top Shot mögött. A Digital Currency Group egy nagyvállalat, amely több mint 150 blockchain startupba fektetett be. Cégcsoportjába tartozik a Grayscale, egy kriptofókuszó vagyonkezelő, valamint a CoinDesk, egy ismert híroldal. Végül a Voltage egy kisebb startup, amely Bitcoin megoldásokra szakosodott, fő célja, hogy egyszerűbbé tegye a Bitcoin hálózat használatát és minél több felhasználót bevonzzon.

A BlackRock, a világ legnagyobb eszközkezelőjének mindhárom kiemelt befektetéséből kirajzolódik egy koncepció. Erős a kriptovaluta vonal, főleg a kriptovalutákat kezelő és a kereskedést segítő cégekbe fektet be a vállalat. A Circle kezeli a második legnépszerűbb stablecoint, a dollárhoz kötött USDC-t. A BlackRockot érdeklik a stablecoinok felhasználási lehetőségei a vagyonkezelés területén – valószínűleg a gyors és költséghatékony nemzetközi utalások és elszámolás kapcsán. A Circle mellett a BlackRock az FTX-be, egy nagyon népszerű kriptotőzsdébe, valamint az Anchorage Digitalbe, egy intézményi ügyfeleket kiszolgáltató kereskedési szolgáltatóba is befektetett. A BlackRock egyébként nemrég kötött megállapodást a Coinbase kriptotőzsdével, így egyes ügyfeleinek már kínál kriptovaluta-befektetést.

A Morgan Stanley csak két cégbe tett pénzt: a Figment háttérrendszereket fejleszt hozamtermelő megoldásokhoz. A NYDIG pedig egy bitcoinra szakosodott cég, ami befektetéseket, hűség és jutalom programokat, valamint munkavállalóknak szánt megtakarítási szolgáltatásokat kínál.

Hogy mit jelenthet a vállalatok óriási volumenű blockchain befektetéseinek tendenciája, kiderül a Fintech Világa Blockchain Percek legújabb adásából.  

A blockchain, vagyis tükörfordításban blokklánc blokkjai adatokat tartalmaznak, időrendi sorrendben követve egymást a láncban. Ahogy a kriptovaluták gazdát váltanak, mint például a Bitcoin hálózat esetében a bitcoin vagy az Ethereum hálózat esetében az ether, az új változásokat egy új blokkban rögzítik. Az új blokkokat és változásokat viszont el kell fogadnia az adott blockchain közösségének. Más szóval konszenzusra kell jutniuk, amihez szükség van egy úgynevezett konszenzus mechanizmusra. Ezt a mechanizmust tervezi leváltani a mai napon az Ethereum.

Az új, proof-of-work mechanizmusban egyes felhasználók komplex matematika műveleteket végeznek el számítógépeken, hogy megtaláljanak egy véletlenszerűen meghatározott kódot, ami a legújabb blokk egyik azonosítója. Ha valaki megtalálja a kódot, akkor megkapja a jogot arra, hogy ő rögzítse az új blokkot és kriptovaluta jutalmat kapjon érte. Ezt nevezzük egyébként kriptovaluta-bányászatnak, a szóban forgó felhasználókat pedig bányászoknak. A nagy számítási igénye miatt ez a módszer óriási energiafelhasználással jár, ami fokozott kibocsátással és hulladéktermeléssel is szennyezi a környezetet.

Ezzel szemben a proof-of-stake konszenzus mechanizmus nem számításhoz köti a legújabb blokk rögzítését, hanem lekötött vagyonhoz. Ha egy adott felhasználó szeretne tranzakciókat ellenőrizni, hitelesíteni és adott esetben felvinni a blockchainre, akkor köteles lekötni egy adott mennyiségű ethert, az Ethereum kriptovalutáját. Jelenleg minimum 32 etherrel lehet beszállni, melynek értéke 21-22 millió forint között mozog. A proof-of-stake így képes a lekötött vagyon részleges vagy teljes elkobzásának lehetőségével biztosítani, hogy a felhasználók ne károsítsák meg egymást. Mivel ebben a konszenzus mechanizmusban nincsenek különösen magas energiaigényű folyamatok, így jelentősen kisebb a környezeti hatása.

A mai napon esedékes Ethereum Merge-re évek óta készül a szervezet, a folyamat komplexitása miatt azonban folyamatosan halogatták.  Ha megvalósul az átállás az Ethereum hálózata 99,95 százalékkal kevesebb energiát fog felhasználni, és ezáltal sokkal kisebb lesz a károsanyag-kibocsátása. Hogy milyen további előnyökkel járhat az Ethereum 2.0, hogyan hat mindez a teljes kriptoszektorra és a Bitcoinra, milyen szabályozói és biztonsági kérdések merülhetnek fel és, hogy fenntartható-e így a blockchain egyik legnagyobb előnyének tartott decentralizáltság, a Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül.

Ha az új internetről beszélünk akkor a web3 lehet a blockchainen alapuló háttérrendszer, míg a metaverzum a felhasználói felület, amivel rendszeresen érintkezünk. Tehát a web3 egy hálózati, míg a metaverzum egy megjelenítési technológia Vitéz Miklós fordításában. Ettől függetlenül egymás nélkül is megállja a helyét mindkét terület – léteznek metaverzum kezdeményezések web3 háttér nélkül, és léteznek web3 megoldások nem-metaverzum köntösben.

A fogalmak tisztázása után az adás a gyakorlati lehetőségekre tér ki. Szó esik arról, hogy a metaverzum forradalmasíthatja az online vásárlást, valamint miként kínálhat új eszközöket pszichológiai kezelésekhez. Mindemellett az NFT megoldások és a vállalati felelősségvállalás is említést kap a CodeCluster tevékenysége kapcsán. Az adást záró jóslat pedig még a cinikusoknak is elfogadható lehet: letisztultabb metaverzum felhasználási lehetőségeket, és a jelenlegi web megoldásokkal szimbiózisban élő web3-at várhatunk.

A Trend FM-en futó Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető Dr. Bokor Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációkutatójával beszélgettek a metaverzum társadalmi hatásáról.

Már évtizedekkel ezelőtt, az online játékok megjelenésének első éveiben kialakultak olyan digitális platformok, amelyeken a felhasználók a virtuális térben léphettek interakcióba és tevékenykedhettek. Az utóbbi években mégis alapjaiban új innovációként kerül a médiába és az egyik legfelkapottabb technológiai terület a metaverzum.

A jövőbe pesszimistán tekintők szerint közel az idő, amikor életünk egy része a virtuális valóságba kerül át. Kérdéses, hogy a napi 8-10 órát képernyő előtt töltő átlagfelhasználók mekkora változást érzékelnének mindebből az interfész megváltozásán túl. A 15 évvel ezelőtti játékok grafikáját idéző metaverzum projekteket látva azonban egyelőre nehéz elképzelni a virtuális társadalmat.

 Megújulhat vagy fejlődhet a társadalom értékrendje és szerkezete egy új színtéren, vagy reprodukáljuk a fizikai világ problémáit? Kiket szippanthat be a virtuális tér? A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül, hogy mire számíthatunk a metaverzumtól.

A legtöbb nemzet a digitális oktatás, a hivatalos ügyintézés, a kulturális élet, a várostervezés és turizmus jövőjét látja a metaverzum lehetőségeiben.

Dubaj például egy átfogó stratégiával térképezi fel a digitális gazdasági lehetőségeket, melynek célja 8 éven belül 4 milliárd dolláros GDP hozzájárulás a metaverzumtól. 2030-ra az emirátus 42 ezer új munkahelyet vár a virtuális tértől, 230 százalékkal javítaná a helyi sebészek teljesítményét, valamint 30 százalékkal növelné a mérnökök produktivitását. A célszámok pedig teljesíthetőek, mivel az emberi test és a gyártósorok virtuális valóságban elhelyezett másolatai jelentősen megkönnyítik a műtéti és mérnöki tervezést. 

Dél-Korea Digital New Deal-je az adminisztrációs terheket csökkentené, de Szöul készülő digitális másolata a várostervezésben és a turizmusban is fontos szerepet játszik majd. Törökország a heggesztő és bányász szakemberek képzését tenné biztonságossá a virtuális térben, még a katalánok nyelvük megőrzésének támogatására használnák a metaverzumot.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül, hogy gyakorlatilag végtelen a virtuális és kiterjesztett valóságban rejlő lehetőségek sora és nem csak tervekről beszélhetünk, az erre alapuló gyakorlati megoldások már ma is körbevesznek minket.  

Egyelőre még egységes definíciója sincsen a metaverzumnak. Sokak szerint ugyanis ez az internet következő evolúciós lépcsőfoka, amely interaktív, háromdimenziós térbe helyezi a virtuális interakciót, és átjárást biztosít a különböző projektek és platformok között, létrehozva egy összefüggő rendszert. Mások szerint viszont minden különálló projekt egy különálló metaverzumot jelöl, akárcsak a közösségi média platformok. Így maga a metaverzum sem egyetlen alternatív virtuális világ, hanem egyedülálló felületek összessége.

Több metaverzum kezdeményezésről is elmondható, hogy olyan virtuális világot fejleszt, amelyben a virtuális és kiterjesztett valóság, a digitális gazdaságon keresztül pedig a blockchain is jelen van. A metaverzum különböző projektjei integrálják az összes forradalmi technológiát, mint a mesterséges intelligencia, az IoT és a DAO. Abban azonban a szakértők és a felhasználók is egyetértenek, hogy még jónéhány évig nem tekinthetjük alternatív virtuális világna. Az említett technológiák különböző érettségi szintjei és a felhasználók hardverhiányosságai miatt a virtuális valóság még nem érte utol az elképzeléseket. 

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában szakértőink arról beszélgettek, hogy mi adhatna új lendületet a metaverzum felhasználószámának növekedéséhez, milyen szereplők alakítják jelenleg a metaverzum ökoszisztémáját és milyen fejlődési irányok képzelhetőek el jelenleg.

A Fintech Világa – Blockchain Percek is többször adott hírt hasonló kezdeményezésekről, egy korábbi műsor vendége például egy fejlesztés alatt álló, blockchain alapú magyar pénzintézet, a BENKER technológiai vezetője volt. Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető most két olyan projektet mutatnak be, amelyben hagyományos pénzintézetek nyitnak a blokklánc felé.

A blockchain kezdeményezések közül mindig kiemelkedik és különleges helyzetet teremt, amikor egy bank saját kriptovalutát vagy blockchain alapú tokent fejleszt. Az Egyesült Államokban a legnagyobb példa erre a JPMorgan és a JPM Coin. Európában pedig a KBC, a K&H Bank anyavállalata volt az első bank, amely saját kriptovalutát fejlesztett, amely a Kate Coin elnevezést kapta a pénzintézet digitális személyi asszisztense után.

A JPMorgan hatékonysága miatt elszámolási egységként, házon belül egy privát blockchainen használja a JPM Coint. Ezzel szemben a KBC inkább ökoszisztémája, és ügyfélkapcsolatainak fejlesztésére hozta létre a Kate Coint. Mindkét fejlesztés egyértelmű elköteleződés a blockchain világa mellett, méghozzá a szabályozott pénzügyi szektoron belül.

Világszerte kutatások folynak arról is, hogy miként lehet teljes mértékben állami hátterű digitális pénzeket, azaz digitális jegybankpénzeket fejleszteni. Sok országban előrehaladottak a kísérletek, Kínában például már 261 milliószor töltötték le az állami tárcaapplikációt.

Lényegében a kriptovaluta-kereskedés olyan, mintha álnéven írnánk. Ha egy író álnevét valaha is összekapcsolják a személyazonosságával, akkor minden, amit valaha is írt az álnév alatt, hozzá fog kapcsolódni. Még az eredeti Bitcoin fehér könyvben is azt javasolták, hogy a felhasználók minden tranzakcióhoz új címet használjanak, hogy elkerüljék, hogy egy közös tulajdonoshoz kössék őket.

A Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgetnek, hogy milyen mértékben lehet névtelen a kriptovaluta kereskedés, és ennek milyen kockázatai lehetnek. Szó lesz arról is, hogy mely szereplők törekednek az anonimitásra, milyen adatok követhetők a blokkláncon, és hogy a technológia szabályozási környezete hogyan változhat a közeljövőben.

Több nemzetközi szervezet is foglalkozik a szén-dioxid-kibocsátási egységek nyilvántartásával és értékesítésének szabályozásával. Az utóbbi években egy "önkéntes" piac is kialakult, amely lehetővé teszi a környezettudatos vállalatok számára, hogy a kormányok által előírtakon túlmenően kompenzálják a kibocsátásaikat. Amikor egyes cégek bejelentik, hogy karbonsemlegesek lesznek, akkor gyakran karbonkreditek vásárlásával kompenzálják saját kibocsátásaikat. 

A terület kritikusai gyakran hivatkoznak arra, hogy egyes karbonkreditek nem olyan zöldek, mint amilyennek beállítják magukat. Léteznek olyan csalárd projektek is, amelyekben egy karbonkreditet kétszer árusítanak és volt példa manipulatív könyvelési praktikákra is. Egyébként is nehéz pontosan számszerűsíteni, hogy egy adott projekt mennyi szén-dioxidot von ki a légkörből, és a rossz minőségű kreditek pedig aktívan károsíthatják a környezetet, mivel lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy felszínesen ellensúlyozzák kibocsátásaikat, miközben többet bocsátanak ki, mint amennyit kompenzálnak.

A Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgettek, hogy a blockchain hálózatok hogyan tehetik transzparenssé és megbízhatóvá a karbonkredit kereskedelemet egy átlátható és globálisan elérhető főkönyvet kínálva a karbon kredit-rendszereknek, azzal, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését digitális tokenek formájában reprezentálják.

Egy korábbi adásban Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető arról beszélgettek, hogy működési elvükből adódóan nem lehet csökkenteni az kriptobányászaton alapuló blockchain hálózatok energiaigényét. Azonban vannak olyan blockchain hálózatok, amelyek jelentősen kevesebb energiát igényelnek, mint a Bitcoin és társai. A legismertebbek, a proof-of-stake protokollt használó Cardano, a Polkadot vagy a Solana. A WAX blockchain pedig úgy éri el a karbonsemleges működést, hogy a hálózatához fűződő károsanyag-kibocsátást környezetvédelmi projektekbe való befektetésekkel semlegesíti. 

Emellett vannak olyan felhasználási módjai is a blockchain technológiának, amelyek nem csak működésükben energiahatékonyak, hanem közvetlenül is hozzájárulnak a gazdaságosabb megújuló energiatermeléshez. Világszerte számos kísérleti blockchain projekt fut az elektromos rendszerek áramtermelésének, a terjesztés és a fogyasztás folyamatainak összehangolására. Egyes blockchain projektek például azt igyekeznek lehetővé tenni, hogy egyes épületek közvetlenül is kereskedhessenek egymással az elektromos hálózatokon. Ezek a megoldások a blockchainen tárolt adatok követhetőségét és megmásíthatatlanságát használják ki.

A Fintech Világa Blockchain Percek legújabb adása gyakorlati példákkal mutatja be, hogyan járulhat hozzá a blockchain a globális energiaváláság mérsékléséhez.

Az ESG törekvések közzététele egyértelműen pozitív kezdeményezés. A kritikus hangok azonban megkérdőjelezik a jelentések hitelességét, ugyanis az ESG jelentéseknek nincs egységesített szabványrendszere. Nagyon hiányoznak a minőségi, hiteles adatok, mivel az ESG jelentésekben megjelenő információk legtöbbször saját bevalláson alapulnak vagy olyan harmadik feles szolgáltatótól jönnek, amelynek hitelességét ugyancsak nehéz felmérni.

A blockchain a sokak által kívánt transzparenciát és hitelességet hozhatja el az ESG területére. A blockchain hálózat időrendi sorrendben adatblokkokat bemutató, adott esetben nyilvános adatbázis. Elméletben lehetséges a vállalatok számára, hogy az ellátási lánc minden egyes lépéséről valós időben rögzítsenek adatokat. A blockchainen tárolt adatok megmásíthatatlanok, így a jövőben nem lehet átírni egy kedvezőbb számra a károsanyag-kibocsátási értékeket, amire jelenleg lehetősége van a vállalatoknak. 

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel és Bátorfi Botond, a Peak tanácsadói Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetővel arról beszélgetnek, hogy hogyan járulhat hozzá a blockchain a ESG jelentések hitelesítéséhez. A műsorban bemutatnak több olyan gyakorlati példát is, amelyben a blockchain technológiát a fenntarthatóság szolgálatába állították egyes vállalatok.

Egyesek szerint a proof-of-work legerősebb alternatívája a ‘proof-of-stake’ (“az érdek bizonyítéka”) protokoll. Ennél az egyezménynél ugyanis nincs szükség bonyolult feladványok megoldására. Ehelyett a bányászok meglévő kriptovalutáikat ajánlják fel a lehetőségért, hogy tranzakciókat hitelesíthessenek. A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetővel arról beszélgetnek, hogy az új protokoll megvalósítható-e, és hogy egyes országok milyen szabályozásokkal, esetleg a megújuló energiahasználat ösztönzésével igyekeznek kordában tartani a kriptobányászat hatalmas energiaigényét.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadójának és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetőnek Szabó Dávid, a Decent Investments és a HOLD Alapkezelő portóliómenedzsere volt a vendége. A szakértőt a kriptovaluták jelenlegi helyzetéről, a kripto- és a hagyományos pénz- és részvénypiacok összefüggéseiről kérdezték, és szó esett arról is, hogy a blokklánc technológia milyen szerepet tölthet be a jövő befektetéseiben.

Gyakran hallani a kriptovaluta kereskedelemről, kriptotőzsdékről, de talán kevésbé ismert, hogy hogyan lehet a gyakorlatban fizetőeszközként használni a kriptovalutákat. Budapesten és a legtöbb nagyvárosban szaporodnak a fizikai kripto ATM-ek, amelyeken kriptovaluta vásárlása és eladása, a kriptovaluta hagyományos készpénzben való felvétele is lehetséges. Egyes fintechek pedig olyan bankkártyákat és hitelkártyákat visznek piacra, amelyekkel a közvetlen kriptovalutás bolti vásárlás is lehetséges.

A szabadságáról és decentralizáltságáról híres kriptopiac egyre jobban hasonlít a hagyományos pénzpiacokra, dinamikája mellett többek között abban is, hogy a sikeres kereskedés után bizonyos országokban – egyelőre önbevallásos alapon – jövedelemadót és szociális hozzájárulást kell fizetni.  A Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsdója Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetővel arról beszélgetnek, hogy a fizikai térben milyen formában van lehetőségünk a kriptovagyon felhasználására, és hogy az egyes országokban, köztük hazánkban milyen adózási szabályok vonatkoznak a kriptobefektetésekben képződő nyereségekre.

A Fintech Világa - Blockchain Percek legújabb adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsdója Machán-Csetvei Frigyes műsorvezetővel beszélgetnek arról, hogy a technológia hogyan teszi lehetővé a tokenizált termények kereskedését, időjárásalapú terménybiztosítások megkötését vagy akár a termék útjának követését és az élelmiszerpazarlás csökkentését.

A Fintech Világa – Blockchain Percek legutóbbi adásában Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető a kriptoszektort érintő szankciókról beszélgetnek. A jelenleg is zajló orosz-ukrán háború az élet minden területén kérdőjeleket vetett fel, így van ez a kriptoszektor esetében is. Sok szó esett például arról, hogy Oroszországban a vagyon egy részét kriptovalutába helyezik át, hogy így menekítsék ki az országból. A kriptotőzsdék így lehetőséget nyújthatnak a súlyos szankciók kikerülésére, ami veszélyezteti a nyugati fellépés hatékonyságát.

A helyzetet ugyanakkor bonyolítja a tény, hogy a kriptovaluták lényege éppen decentralizált jellegükben rejlik. Amennyiben a nyugati hatalmak az orosz tranzakciók teljes beszüntetésére kényszerítik a kriptotőzsdéket, az sokak hitét megrendíti majd a kriptoeszközökben. A szankciók által közvetlenül érintett magánemberek és intézmények már tiltásra kerültek a kriptotőzsdék által, a teljes lakosság ugyanakkor továbbra is tranzaktálhat ezeken a felületeken. Valószínű, hogy a vagyonos emberek strómanokon keresztül kerülhetik meg a rájuk vonatkozó tiltást. 

A legnagyobb kriptotőzsdék vélhetően igazodnak majd a szabályozók elvárásaihoz és betartják a rájuk rótt kötelezettségeket. Esetükben ez a domináns pozíció megőrzése és a szabályozókkal való pozitív kapcsolat kialakítása végett várható. A kisebb szereplők között azonban lehetnek olyanok, akik ragaszkodnak a blockchain technológia és a kriptovaluták decentralizáltságának megőrzéséhez. Érdemes lesz nyitott szemmel járni a jövőben is és nyomon követni a kriptovaluták szerepének alakulását a háborúban.

2016-ban a „The DAO” a legnagyobb ilyen közösséggé vált, ugyanis képes volt 11 ezer befektetőtől 150 millió dollárnyi ethert begyűjteni, ami az akkor forgalomban lévő ether állomány 14 százalékát tette ki. A nyílt forráskódban azonban többen is sebezhetőséget találtak, melyet végül ki is használt egy hacker (csoport). Végül 3,6 millió ethert tulajdonítottak el, ami 50 millió dollárnak felelt meg és ezzel egy nagy döntés elé állították az Ethereum rendszerének tagjait – hogyan orvosolják ezt a problémát?

A fungible, helyettesíthető tokenek között kitér az adás a payment tokenekre, amik fő értéke az, hogy felhasználóik elfogadják őket fizetési eszközként, lényegében virtuális pénzként. A utility tokenek emellett egyfajta hasznot és szolgáltatást nyújtanak, tulajdonosaik például blokkláncon vezetett tárhelyet kaphatnak tokenjeik számának függvényében vagy szavazati jogot kedvenc labdarúgó csapatuk egyes kérdéseiben. Végül a security tokenek bármilyen valós eszközt képesek értékpapírosítani, segítségükkel egy lakást négyzetméterekre, egy uncia aranyat pedig még kisebb egységekre bontva lehet árusítani. Az NFT-ket, a nem helyettesíthető tokeneket egy későbbi adásban bontjuk ki részletesebben.