Fegyverkezési verseny a háttérben

A modern pénzhamisítás leginkább egy klasszikus „rabló-pandúr” játszmára hasonlít. A hamisítók és a jegybankok között folyamatos technológiai verseny zajlik: miközben az egyik oldal egyre kifinomultabb módszereket fejleszt, a másik folyamatosan erősíti a védelmet.

A különbség a múlt és a jelen között nem feltétlenül az alapelvekben rejlik, hanem az eszközökben. Ma a hamisítók ugyanazokat a technológiákat használják, mint a legális ipar: nagy felbontású szkennereket, professzionális grafikai szoftvereket, sőt mesterséges intelligenciát is. Az AI már képes részletgazdag bankjegy-elemek (például portrék, mikrofeliratok) újragenerálására, ami korábban csak speciális nyomdai technológiával volt lehetséges.

Ennek egyik fontos következménye, hogy a belépési küszöb jelentősen csökkent. Már nem szükséges évtizedes szakmai tapasztalat ahhoz, hogy valaki meggyőző hamisítványt készítsen.

Gyorsabb, olcsóbb, skálázhatóbb

A technológiai fejlődés nemcsak egyszerűbbé, hanem gyorsabbá és olcsóbbá is tette a hamisítást. A 3D nyomtatás és a fejlett gravírozási technikák lehetővé teszik, hogy a bankjegyek fizikai tulajdonságait - például a biztonsági szálakat vagy bizonyos textúrákat - is utánozzák.

Sőt, a terjesztés is új szintre lépett: ma már gyakorlatilag egy illegális “e-kereskedelmi modell” működik. A hamis bankjegyeket titkosított üzenetküldő platformokon lehet megrendelni, kriptóval fizetni, majd postai úton kiszállítani. Egy 2025-ös Europol-akció például egy olasz hálózatot számolt fel, amely több európai országba küldött hamis pénzt online rendelés alapján.

Mégsem árasztják el a piacot

Mindezek ellenére a számok meglepően alacsonyak. Az Európai Központi Bank adatai szerint 2024-ben mindössze 18 hamis bankjegy jutott egymillió valódi euróra. Ez rendkívül alacsony arány, bár abszolút értékben még így is több százezer hamis bankjegyről beszélhetünk évente. Érdekes módon a hamisítványok többsége kisebb címletű (10, 20, 50 eurós), hiszen ezek kevésbé kerülnek alapos ellenőrzés alá.

A védelem több szinten működik

A jegybankok célja kettős: egyrészt megnehezíteni a hamisítást, másrészt minél korábban kiszűrni a hamis bankjegyeket a pénzügyi rendszerből. Ennek érdekében a modern bankjegyek számos biztonsági elemet tartalmaznak:

• vízjel
• biztonsági szál
• hologramok
• színváltó festék

Ezeket rendkívül nehéz tökéletesen reprodukálni. Emellett a készpénzforgalom jelentős része ma már automatizált rendszereken keresztül zajlik, amelyek egyszerre több biztonsági jellemzőt vizsgálnak - gyakran mesterséges intelligencia segítségével.

A leggyengébb láncszem: az ember

Bármennyire is fejlett a technológia, a rendszer legsebezhetőbb pontja továbbra is az ember. A végső „ellenőr” sokszor nem egy gép, hanem egy pénztáros vagy egy vásárló.

Erre kínál egyszerű megoldást az úgynevezett „feel–look–tilt” módszer:

• Tapintás (feel): a bankjegy felülete nem sima, bizonyos elemek dombornyomottak
• Megfigyelés (look): fény felé tartva láthatóvá válik a vízjel és más rejtett elemek
• Megdöntés (tilt): a hologramok és optikai elemek változnak

A probléma nem az, hogy ez bonyolult lenne - inkább az, hogy a legtöbben egyszerűen nem alkalmazzák. Ráadásul a digitális fizetések terjedése miatt egyre ritkábban használunk készpénzt, így „kiesünk a gyakorlatból”. Ehhez társul egyfajta hamis biztonságérzet is: sokan úgy gondolják, hogy velük ez úgysem történhet meg.

A csalók fókusza már máshol van

A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a pénzhamisítás klasszikus formája egyre inkább háttérbe szorul. Egyszerűen azért, mert léteznek ennél hatékonyabb módszerek. A csalók ma már sokkal inkább az embert célozzák, például adathalászattal, átutalásos csalások révén vagy social engineeringgel.

Egy különösen aggasztó trend a deepfake alapú hangklónozás. Egy 2024-es brit kutatás szerint a lakosság 28 százalékát már célozták meg ilyen módszerrel. A csalók néhány másodperces hangminta alapján képesek lemásolni egy családtag hangját, majd sürgős pénzkéréssel hívják fel az áldozatot.

A megoldás azonban meglepően egyszerű. Egyre többen alkalmaznak családi „biztonsági jelszavakat”: olyan kifejezéseket, amelyeket csak a közeli hozzátartozók ismernek. Ha egy sürgős pénzkérés során ez nem hangzik el, az intő jel lehet. Ez a módszer tulajdonképpen a digitális korban újraértelmezett változata a régi idők titkos jeleinek.

Merre tartunk?

A jövőben egyértelműen az AI vs. AI verseny fog dominálni. A mesterséges intelligencia egyszerre eszköz a védekezésben és a támadásban is. Miközben a jegybankok fejlettebb rendszereket építenek, a csalók is egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak.

A nagy kérdés azonban nem az, hogy lehet-e tökéletesen hamisítani pénzt – hanem az, hogy érdemes-e egyáltalán. A válasz egyre inkább az, hogy nem. A digitális csalások gyorsabbak, olcsóbbak és kevésbé kockázatosak.

Amikor a fintech még csak ébredezett

Tíz éve a fintech még korántsem volt annyira magától értetődő fogalom, mint ma. Sőt, a banki felsővezetők jelentős része akkoriban még magát a kifejezést sem ismerte. Eközben azonban már körvonalazódott, hogy a pénzügyi szektor előtt komoly átalakulás áll.

A korai témák között ott volt a klasszikus kérdés: kártya vagy mobil? De szó esett chatbotokról, a fintech cégek térnyeréséről és arról is, hogy valóban létezik-e „ingyen ebéd” a pénzügyi szolgáltatások világában. Ez utóbbi kérdés különösen fontosnak bizonyult, hiszen az elmúlt tíz év egyik nagy tanulsága éppen az lett, hogy az ingyenesség önmagában nem üzleti modell.

A freemium logika sok szereplőnél működött a felhasználószerzés időszakában, de hosszú távon csak azok maradtak talpon, akik képesek voltak fizetős szolgáltatásokat is felépíteni az ingyenes ajánlat köré. Aki ezt nem tudta megugrani, vagy nem tudott újabb tőkét bevonni, eltűnt a piacról. Mások pedig akkor veszítették el ügyfeleiket, amikor túl későn vagy rosszul próbálták fizetőssé tenni a szolgáltatásaikat.

A fintech egyik legnagyobb újítása: a kísérletezés kultúrája

Suppan Márton szerint a fintech talán legfontosabb hozzájárulása nem is egy konkrét termék vagy szolgáltatás volt, hanem egy szemléletmód meghonosítása: a folyamatos kísérletezésé.

A klasszikus banki világ hosszú időn keresztül viszonylag merev termékstruktúrák mentén működött. Számlacsomagok, hitelek, treasury, időnként néhány akciós ajánlat - a fejlesztés jellemzően lassú, a változás pedig ritka volt. Ezzel szemben a fintech cégek, különösen a neobankok, technológiai vállalatokra emlékeztető működési logikát hoztak be a pénzügyi szektorba.

Az A/B tesztelés, a felhasználói viselkedés folyamatos elemzése, az alkalmazásokon belüli apró, de állandó finomhangolás mind olyan módszerek, amelyek ma már természetesnek hatnak, de a fintech megjelenése előtt elképzelhetetlenek lettek volna a pénzügyi szolgáltatásokban. A Revolut jó példája ennek: nemcsak ügyesen építette fel freemium modelljét, hanem rendkívül tudatosan lavírozott a termékfejlesztés és az üzleti modell folyamatos alakításában is.

Ami nem váltotta be a reményeket: az open banking

Ha volt olyan terület, amelytől a piac sokkal többet várt, mint amit végül hozott, az az open banking.

A PSD2-re épülő nyílt bankolás koncepciója eredetileg azt ígérte, hogy a pénzügyi adatok megnyitásával új, innovatív szolgáltatások születhetnek, és a felhasználók végre könnyebben átláthatják pénzügyeiket. A gyakorlat azonban főként a kontinentális Európában jóval kiábrándítóbb lett.

A szabályozás nem volt elég koherens, a tagállami implementáció nem sikerült egységesre, technológiailag sem álltak össze megfelelően a keretek, és a banki oldalról is folyamatos ellenállás kísérte a nyitást. A bankok érthető módon nem lelkesedtek azért, hogy harmadik felek betekinthessenek ügyfeleik pénzügyi adataiba, még akkor sem, ha ez hosszabb távon a piac fejlődését szolgálta volna.

A következő lépcső a PSD3 és az open finance lehet, amely már nemcsak a bankszámlaadatok, hanem más pénzügyi termékek (például befektetések, értékpapírszámlák vagy biztosítások) megosztását is lehetővé teheti. Ha ez jól valósul meg, végre közelebb kerülhetünk ahhoz a vízióhoz, hogy egyetlen felületen, átláthatóan lássuk teljes pénzügyi helyzetünket.

A bankok végül nem tűntek el, inkább alkalmazkodtak

A fintech korai éveiben sokan úgy gondolták, hogy a startupok alapjaiban rengetik majd meg a hagyományos bankrendszert, sőt akár ki is szoríthatják annak szereplőit. Ehhez képest az elmúlt tíz év sokkal árnyaltabb képet mutatott.

A bankok valóban lassan reagáltak az első időszakban, és sok helyen a fintech szó is ismeretlenül csengett a vezetői szinteken. Később viszont látványosan megindult a nyitás: fintech inkubátorok indultak, együttműködések születtek, és a bankok fokozatosan elkezdték integrálni a külső technológiai megoldásokat.

Érdekes módon azonban nem feltétlenül a saját inkubátoraikból nőttek ki a legsikeresebb innovációk, hanem olyan fintech szereplőkkel való együttműködésekből, amelyek már bizonyítottak a piacon. A bank–fintech kooperáció tehát valósággá vált, és ebben Suppan Márton szerint komoly lehetőségek nyíltak meg: ezt a Peak saját fejlődése is igazolja.

Az azonnali fizetések csendes forradalma

Az elmúlt évtized egyik legnagyobb, mégis talán legkevésbé látványos vívmánya az azonnali fizetések elterjedése volt.

Tíz évvel ezelőtt még teljesen megszokott volt, hogy egy utalás órák vagy akár napok alatt ér célba. Ma ez sok helyen már csak emlék. Magyarország különösen jól teljesített ezen a területen: a hazai azonnali fizetési infrastruktúra nemzetközi összehasonlításban is fejlett, és a mindennapi felhasználók számára szinte észrevétlenül vált természetessé, hogy a pénz azonnal megérkezik.

Ez a fajta innováció azért különösen értékes, mert a felhasználó szempontjából éppen az a jó benne, hogy nincs vele dolga. Ugyanott nyomja meg ugyanazt a gombot, mint korábban – csak éppen a tranzakció nem két nap múlva teljesül, hanem rögtön.

Digitális pénztárcák, mobilfizetés és pénzügyi bevonódás

A másik meghatározó trend a digitális wallet-ek és a mobilfizetés térnyerése volt. A pénzügyi szolgáltatások sokak számára éppen a mobiltelefonon keresztül váltak valóban elérhetővé.

Ennek társadalmi jelentősége is óriási. Valamivel több mint tíz éve a világ népességének nagyjából 51 százaléka rendelkezett bankszámlával vagy pénzforgalmi hozzáféréssel, ma pedig ez az arány 70 százalék felett jár. Ez nem egyszerű növekedés, hanem több milliárd ember bekapcsolódása a formális pénzügyi rendszerbe.

Ebben a fintech szerepe megkerülhetetlen. A könnyen elérhető mobilalapú szolgáltatások, az olcsóbb fizetési megoldások és az egyszerűbb felhasználói élmény mind hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzügyi bevonódás globális szinten is felgyorsuljon.

A kártyatársaságok nemhogy eltűntek volna, még erősebbek lettek

A fintech korai szakaszában sokan azt is valószínűnek tartották, hogy a nagy kártyatársaságok szerepe csökkenni fog - ez sem így történt.

A Visa, a Mastercard és társaik nemcsak túlélték a változásokat, hanem képesek voltak alkalmazkodni is. Bár nem így kommunikálnak magukról, valójában ők is végrehajtottak egyfajta pivotot: klasszikus kártyatársaságból egyre inkább technológiai és fizetési platformszolgáltatóvá váltak.

Ez különösen érdekes annak fényében, hogy ma már az agentic commerce és az AI-alapú fizetési megoldások irányába is nyitnak. Vagyis a piac régi nagyjai nemcsak megmaradtak, hanem az új korszak infrastruktúrájának egyik fontos alapkövévé is váltak.

És ami szintén nem történt meg: a Big Techek nem vették át a pénzügyeket

Volt még egy korábbi jóslat, amely végül nem teljesült: az, hogy a Big Tech vállalatok – például az Apple, a Google vagy az Amazon – átveszik a bankok vagy a kártyatársaságok szerepét.

Bár ezek a cégek valóban megjelentek a pénzügyekben, áttörő dominanciát nem értek el. Az Apple Pay és a Google Pay fontos szereplővé váltak, de inkább afféle rétegként épültek rá a meglévő pénzügyi infrastruktúrákra, nem pedig azok leváltójaként. Az Amazon sem vált klasszikus pénzügyi óriássá, sokkal inkább partnerségeken keresztül építkezett.

A tanulság egyértelmű: a pénzügyi piacra belépni még a világ legnagyobb technológiai cégeinek sem egyszerű. A szabályozás, a bizalom és az infrastruktúra olyan belépési korlátokat jelentenek, amelyeket nem lehet pusztán márkaerőből áttörni.

A következő tíz év: AI, bizonytalanság és folyamatos alkalmazkodás

A jövő kapcsán a beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy ma talán még nehezebb tíz évre előre látni, mint valaha. A mesterséges intelligencia és különösen az AI-ügynökök megjelenése ugyanis alapjaiban formálhatja át a pénzügyi piacot.

A technológia már itt van, de a pénzügyi szolgáltatásokban még nem érezzük teljes súlyával. Vannak ígéretes projektek, és számos kísérlet zajlik, de a széles körű implementáció előtt még sok a kérdőjel. Ki a felelős egy AI-alapú döntésért? Ki viseli a kockázatot? Hogyan lehet szabályozni azokat a rendszereket, amelyek részben autonóm módon működnek?

Suppan Márton szerint jelenleg a legjobban megtérülő AI-projektek nem feltétlenül azok, amelyeket a végfelhasználók a leginkább látnak, hanem azok, amelyek a háttérben, operatív területeken váltanak ki emberi munkát. Ez egyszerre jelent hatékonysági áttörést és komoly társadalmi kérdéseket is.

Az nyer, aki nem ragaszkodik görcsösen a stratégiájához

Talán ez volt az adás legfontosabb jövőre vonatkozó gondolata: a következő évek nyertesei azok lehetnek, akik képesek folyamatosan alkalmazkodni.

A stabil, kőbe vésett termékstratégiák ideje lejáróban van. Nem azért, mert ne lenne szükség irányokra vagy alapelvekre, hanem azért, mert a konkrét piaci valóság minden korábbinál gyorsabban változik. Ami ma működik, fél év múlva zsákutcának bizonyulhat. Ami ma versenyelőny, az két hét múlva már alapelvárás lehet.

Ez nemcsak a fintech piacra igaz, hanem a vállalatok és az egyének hétköznapjaira is. Az állandóság érzése gyengül, a változás pedig szinte megszakítás nélkül zajlik. Egy ilyen környezetben már nem az a legerősebb stratégia, hogy valaki mindent előre megtervez, hanem az, hogy képes gyorsan reagálni, miközben megtartja saját alapfilozófiáját.

Tíz év után a fintech már nem ígéret, hanem valóság

A fintech szektor elmúlt tíz éve egyértelműen bebizonyította, hogy a pénzügyek jövője nem egyetlen nagy forradalomban érkezik meg, hanem sok kisebb, egymásra épülő változásban. Az ingyenes modellek kijózanodása, a kísérletezés kultúrájának elterjedése, az open banking felemás eredményei, az azonnali fizetések áttörése, a digitális pénztárcák elterjedése és az AI közelgő hulláma mind ennek a történetnek a részei.

A legizgalmasabb talán mégis az, hogy a fintech tíz év után sem ért célba. Sőt, valószínűleg most kezdődik igazán az a korszak, amelyben a pénzügyi szolgáltatások nemcsak digitálisabbak, hanem személyre szabottabbak, gyorsabbak, intelligensebbek és egyben kiszámíthatatlanabbak is lesznek.

Dr. Frankó Attila Ernő, a BME TMIT kutatója és Sajtos István, a PeakX üzletágvezetője látogatott el a Trend FM stúdiójába. Mindkettőjük napi munkájának részét képezi az, hogy közelről vizsgálják: hogyan boldogulnak a magyar vállalkozások az AI-korszak kihívásaival.

Nem chatbotot akarnak – időt

A magyar KKV-k körében végzett terepmunka egy meglepő mintázatot rajzolt ki: a vállalkozók nem technológiát keresnek, hanem kapacitást. Minden cégnél túlterhelt a csapat, szűkös az erőforrás, és nincs tér a hibázásra. Ha egy kísérlet nem jön be, nemcsak pénz vész el – elmegy a kedv is a további innovációtól.

Ebből fakad a szolgáltatói felelősség is: olyan eszközöket és tanácsokat kell adni, amelyek már az első nekifutásra kézzelfogható időmegtakarítást hoznak.

A messiásvárás csapdája

Attila egy jellegzetes hibamintázatot nevezett meg: a cégek azt várják az AI-tól, hogy pótolja azokat az emberi és folyamatbeli hiányosságokat, amelyeket egyébként szervezetfejlesztéssel kellett volna orvosolni. Ez azonban nem működik – a mesterséges intelligencia emberi módra hibázik, és erre fel kell készülni.

A kulcsmondat: az AI nem egy hagyományos szoftver, amelynek korlátai be vannak égetve az algoritmusba. Dönt – és időnként rosszul dönt. Aki ezt nem veszi figyelembe, azt kellemetlen meglepetések érhetik.

Építész, aki két óra alatt épít

István egy szemléletes hasonlattal érzékeltette a szoftverfejlesztésben zajló fordulatot: olyan, mintha egy építész – aki korábban évekig küzdött határidőkkel, szabályozással és csúszásokkal – hirtelen kapna egy eszközt, amellyel napok alatt felépít épületeket. Az AI tavaly még junior fejlesztői szinten teljesített, mára már a tapasztalt medior fejlesztőkkel versenyez – egyes területeken meg is haladja őket.

Ennek hátulütője is van: a bevezetés rejtett költségei – a belső képzés, az adaptáció, a megtérülési idő – még nem látszanak tisztán. A vállalatvezetők sok esetben vakon kalkulálnak.

Mikor térül meg?

Az egyik legsúlyosabb hiányosság, amelyre mindkét vendég rámutatott: nincsenek jól bevált modellek arra, hogy egy AI-bevezetés mikor és hogyan hozza vissza a befektetett energiát. A cégek sokszor 3-4 hónapot töltenek azzal, hogy „AI-first" szemléletűvé alakítsák a működésüket – de a megtérülés kiszámítása megoldatlan feladat marad.

AI Hungary konferencia – április 28-29.

A téma folytatása egy rendhagyó szakmai eseményen: az AI Hungary konferencián akadémiai kutatók, iparági szereplők és felsővezetők ülnek le közös kerekasztalhoz. A cél nem az, hogy mindenki ugyanazt mondja – éppen az eltérő nézőpontok teszik izgalmassá. A PiK csapata a banki AI-adaptáció tapasztalataiból mesél: tavaly több mint 20 mesterséges intelligencia agenst telepítettek éles banki környezetbe.

Részletek és regisztráció: hte.hu, AI Hungary fül.

A teljes beszélgetés az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Meglepő kapcsolat: mit tanulhat a fintech világ az űripartól? Pénteki Fintech Világa adásunkban két különleges vendéggel jártuk körbe azt a kérdést, hogyan függ össze a Holdra szálló vízszimatoló és egy félresikerült 900 milliós banki átutalás.

Supola Balázs, a Sigma Technology Hungary mérnöki szolgáltató cég képviselője és Muck Iván, az ffnext UX/UI Design Studio alapítója látogatott el a Trend FM stúdiójába, hogy megmutassák: az űripar és a pénzügyi technológia távolabb nem is állhatna egymástól – mégis ugyanazokat a leckéket kellene megtanulnia mindkét területnek.

A Holdon is volt magyar kéznyom

A Sigma Technology részt vett a Puli Space Technologies vízkereső eszközének fejlesztésében: a csapat a szoftver teszteléséért és az adatok utófeldolgozásáért felelt. Tavaly márciusban, egy hotelszobában, éjjel követték élőben a műszer leszállását – és bár a landolás nem volt tökéletes, a magyar fejlesztésű eszköz kifogástalanul működött.

900 millió dollár, egy régi felületen

Iván egy sokkoló példán keresztül mutatta meg, miért nem mindegy, hogyan tervezzük meg a digitális rendszerek visszajelzéseit. 2020-ban a Citibanknál egy elavult, rossz UX-szel rendelkező felületen 7,8 millió dollár helyett véletlenül 900 milliót utaltak el. A hiba gyökere: nem épültek be megfelelő „súrlódások" – megerősítési lépések, amelyek megakadályozták volna a tévedést.

Hasonló eset idén márciusban is történt a kriptópiacon: egy névtelen kereskedő 50 millió dollár értékű stablecoint szeretett volna átváltani, de a rendszer nem figyelmeztette, hogy a tranzakció a tőkéje 99,9%-át felemészti. A végeredmény: 36 ezer dollár.

Az űrhajós szemüvege

A Space UX világa nem a csillagokról szól – hanem arról, hogy az emberek extrém körülmények között is biztonságosan tudjanak dönteni. Mikrogravitációban az űrhajós teste előregörnyеd, a folyadékok felfelé áramlanak, a látás elmosódik. Mindezekre tervezni kell – nagyobb gombokat, hangalapú és haptikus visszajelzéseket, egyértelmű megerősítési lépéseket.

„Ne a felhasználók kompenzálják ki a rendszerek hibáját – a rendszerek kompenzálják ki a felhasználók hibáit."

Ez az alapelv nem csak az űrhajósokra érvényes. Iván szerint bármilyen digitális termék tervezésekor érdemes így gondolkodni – legyen szó banki alkalmazásról, telekommunikációs rendszerről vagy épp laborassisztensek munkaeszközéről.

Műholdak nélkül nincs fintech

Balázs arra is rámutatott: a globális pénzügyi infrastruktúra elképzelhetetlen az űrtechnológia nélkül. A műholdak biztosítják a szinkronizációt és az adatkommunikációt – ha ezek leállnának, perceken belül összeomlana az a digitális világ, amelyre a modern fintech épül.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Mi az a kvantumszámítógép?

A hagyományos számítógépek bitekkel dolgoznak, amelyek vagy 0, vagy 1 értéket vehetnek fel. A kvantumszámítógépek ezzel szemben qubiteket használnak, amelyek egyszerre több állapotban is lehetnek. Ez a szuperpozíció teszi lehetővé, hogy bizonyos problémákat ne egymás után, hanem párhuzamosan vizsgáljanak meg. Ennek köszönhetően a kvantumgépek nem csupán gyorsabbak lehetnek, hanem egyes számításoknál teljesen más szintet képviselnek.

Ez a technológia rengeteg területen hozhat áttörést, például a gyógyszerkutatásban, az anyagtudományban vagy az energiatárolásban. Ugyanakkor éppen ez az előny jelenti a veszélyt is: a mai digitális biztonsági rendszerek jelentős része arra épül, hogy bizonyos matematikai feladatok klasszikus számítógépekkel gyakorlatilag megoldhatatlanok. A kvantumszámítógépek viszont ezen a ponton kínálhatnak veszélyes kerülőutat.

Mi az a kvantumfenyegetés?

A kriptovaluták többsége nyilvános kulcsú titkosítást használ. Ez a gyakorlatban azért működik biztonságosan, mert a privát kulcs visszafejtése a nyilvános kulcsból jelenleg túl nehéz feladat. A kvantumszámítógépek azonban a Shor-algoritmus segítségével ezt a problémát sokkal gyorsabban oldhatják meg.

A vita ma már nem arról szól, hogy ez elméletben lehetséges-e, hanem arról, hogy mikor válik gyakorlati valósággá. Egyes szakértők szerint akár 5–7 éven belül megjelenhetnek olyan hibajavított kvantumgépek, amelyek már valódi fenyegetést jelenthetnek. Más becslések szerint 2034 körül válhat számottevővé a kockázat, 2044-re pedig dominánssá. A mesterséges intelligencia fejlődése ráadásul még gyorsíthatja is ezt a folyamatot.

Miért érinti ez a Bitcoint?

A Bitcoin biztonságának egyik alapja, hogy a privát kulcsot gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni a nyilvános kulcsból. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép azonban ezt a feltételezést felülírhatja. Így elméletben lehetővé válhatna, hogy valaki hozzáférjen mások coinjaihoz.

Fontos megjegyezni azonban, hogy nem minden bitcoin egyformán veszélyeztetett. A probléma főleg a régebbi címeket érinti, amelyeknél a nyilvános kulcs könnyebben láthatóvá válik. A becslések szerint ugyanakkor még így is a bitcoinállomány mintegy negyede lehet kitéve a kvantumfenyegetésnek. A legnagyobb rövid távú veszély azonban talán nem is maga a technikai támadás, hanem az, hogy egy ilyen incidens súlyosan megrendítené a Bitcoinba vetett bizalmat. Ha egyszer bebizonyosodik, hogy kvantumgéppel hozzá lehet férni mások coinjaihoz, az a teljes szektorra nézve drámai következményekkel járhat.

Van megoldás? Igen, de…

A jó hír, hogy a posztkvantum-kriptográfiai megoldások már léteznek, vagyis a probléma technológiai értelemben kezelhető. A Bitcoin esetében az egyik első konkrét elképzelés a BIP-360, amely egy új, kvantumbiztosabb kimenettípust vezetne be. Ennek célja, hogy jobban elrejtse a nyilvános kulcsot, és csökkentse a kvantumtámadások lehetőségét.

A megoldás ráadásul soft fork formájában valósulhatna meg, vagyis úgy, hogy a rendszer visszafelé kompatibilis maradjon. Ez azért fontos, mert így nem kellene az egész hálózatnak egyszerre váltania. A Bitcoin világában ez sokkal reálisabb út, mint egy hard fork, amely könnyen megoszthatná a közösséget és akár láncszakadáshoz is vezethetne.

A legkeményebb kérdések

Az átállás több komoly dilemmát is felvet. Az egyik a méretezés kérdése: a posztkvantum aláírások nagyobbak, mint a mai megoldások, így több blokktérre lenne szükség, ami növelheti a tranzakciós díjakat és újra felszínre hozhatja a Bitcoin régi skálázási vitáit.

Különösen érzékeny kérdés az elveszett vagy inaktív coinok sorsa is. Ilyenek lehetnek például Satoshi Nakamoto több mint egymillió bitcoinja, amelyek nagy valószínűséggel soha nem kerülnek át új típusú címekre. Ha ezek kvantumtámadással megszerezhetővé válnának, a közösségnek döntenie kellene arról, hogy ezt elfogadja-e, vagy valamilyen módon befagyasztja ezeket az eszközöket. Ez már nemcsak technológiai, hanem mély filozófiai kérdés is a tulajdonjog sérthetetlenségéről.

Ehhez társul a konszenzus problémája. A Bitcoin fejlesztése hagyományosan lassú, alapos és közösségi egyetértésre épül. Ez eddig a rendszer egyik legnagyobb erőssége volt, a kvantumfenyegetés azonban könnyen olyan helyzetet teremthet, ahol a túl lassú döntéshozatal önmagában is kockázattá válik.

Q-Day: rendszerszintű kockázat

A Q-Day azt a pillanatot jelenti, amikor a kvantumszámítógépek már képesek feltörni a ma széles körben használt titkosítási rendszereket. Ez messze nem csak a kriptovilág problémája lenne. Ugyanez a fenyegetés érinti a banki infrastruktúrát, a digitális aláírásokat, a fizetési rendszereket és gyakorlatilag a teljes digitális gazdaságot.

Egy sikeres kvantumtámadás ezért nem maradna elszigetelt incidens. Egyetlen nagyobb pénzügyi szereplő elleni támadás dominószerű hatást indíthatna el, amely megingatná a bizalmat az egész rendszerben. A legnagyobb veszély tehát itt sem pusztán a közvetlen anyagi veszteség, hanem a pénzügyi infrastruktúrába vetett hit megrendülése.

Versenyfutás az idővel

A legfontosabb kérdés nem az, hogy technikailag megvédhető-e a Bitcoin a kvantumfenyegetéstől. Erre a válasz jelenleg inkább igen. A valódi kérdés az, hogy a közösség képes lesz-e időben és összehangoltan reagálni. Ha a kvantumtechnológia lassabban fejlődik, a Bitcoin jó eséllyel alkalmazkodni tud. Ha viszont gyors áttörés történik, akkor könnyen előfordulhat, hogy az átállás nem ér véget időben.

Mindezzel együtt egyelőre nincs ok pánikra. A Bitcoin titkosításának feltöréséhez a becslések szerint körülbelül 13 millió qubitre lenne szükség, miközben a ma elérhető legerősebb rendszerek ettől még nagyon messze vannak. A veszély tehát nem holnap kopogtat az ajtón, de már elég közel van ahhoz, hogy a kriptoszektornak és a teljes pénzügyi világnak komolyan kelljen vennie.

Mi az az NFT?

Az NFT (Non-Fungible Token, azaz nem felcserélhető token) egy blokkláncon tárolt digitális token, amely egyedi és nem helyettesíthető. Ez azt jelenti, hogy minden token egy konkrét digitális vagy fizikai eszközhöz kapcsolódik, és egyedi azonosítóval rendelkezik. A technológia legfontosabb funkciója, hogy hitelesen bizonyítsa egy eszköz tulajdonjogát és eredetét: rögzíti, ki hozta létre, ki a jelenlegi tulajdonos, és hogyan változott a tulajdonjog az idő során.

A digitális művészet robbanása

Az NFT-k már a 2010-es évek második felében megjelentek a web3 ökoszisztémában, de a széles közönség figyelmét igazán 2021-ben keltették fel. A fordulópontot Beeple digitális művész „Everydays: The First 5000 Days” című alkotásának aukciója jelentette, amelyet a Christie’s 69,3 millió dollárért értékesített.

Ez a tranzakció egy csapásra a globális média és a befektetők figyelmének középpontjába helyezte az NFT-ket. A digitális képek, GIF-ek és animációk hirtelen blokkláncon rögzített, egyedi tulajdonná váltak, amelyeket gyűjtők és befektetők milliókért vásároltak meg.

A spekulációs hullám

2021-ben az NFT-piac robbanásszerű növekedést produkált. A kereskedési volumen egyetlen év alatt mintegy tízezer százalékkal nőtt, miközben olyan ikonikus projektek kerültek reflektorfénybe, mint a CryptoPunks vagy a Bored Ape Yacht Club. A hype-ot több tényező hajtotta:

• a kriptovaluták gyors árfolyam-emelkedése
• az online közösségek által generált hype
• a digitális művészet új üzleti modellje
• valamint a gyors profit reményében megjelenő spekuláció.

A média tele volt olyan történetekkel, amikor pixelgrafikák vagy mémek több százezer, sőt akár millió dollárért cseréltek gazdát.

Amikor kipukkadt a buborék

A 2021–2022-es csúcs után azonban az NFT-piac gyors visszaesésen ment keresztül. A vezető kollekciók forgalma több mint 95 százalékkal csökkent, az aktív kereskedői tárcák száma pedig több százezerről néhány tízezerre esett vissza.

A visszaesés mögött több tényező állt:

• a kriptopiac jelentős gyengülése
• az NFT-projektek túlzott száma és a túlkínálat
• a spekulációra épülő buborék kipukkanása
• a csalások és rug pull esetek miatti bizalomvesztés
• valamint a romló makrogazdasági környezet.

Egyes kutatások szerint az NFT-projektek mintegy 95 százaléka mára gyakorlatilag elvesztette piaci értékét.

Az NFT-k „második élete”

A piac lehűlése azonban nem jelenti a technológia végét. A szakértők szerint az NFT-k valódi értéke nem a túlárazott digitális képekben, hanem a digitális tulajdon hitelesítésében rejlik. Ezért az NFT-k egyre inkább új területeken jelennek meg.

Az egyik ilyen terület a videojáték-ipar, ahol a játékosok valódi tulajdonjogot szerezhetnek a játékokban megszerzett digitális tárgyak felett. Az NFT-k emellett megjelennek a fizikai eszközök tokenizációjában is: ingatlanok, luxuscikkek vagy gyűjtemények tulajdonjogát is rögzíthetik a blokkláncon.

A technológia a logisztikában és az ellátási láncokban is fontos szerepet kaphat, például a termékek eredetiségének igazolásában vagy a hamisítás elleni küzdelemben. Emellett digitális identitáskezelésre, diplomák vagy tanúsítványok hitelesítésére is használható.

A szórakoztatóiparban pedig NFT-alapú jegyek és digitális tagsági rendszerek jelenhetnek meg, amelyek átláthatóbbá teszik a másodpiaci kereskedelmet és új kapcsolatot teremthetnek a rajongók és a márkák között.

Mi várható a jövőben?

A szakértők egyetértenek abban, hogy az NFT-k nem tűnnek el, de a hype-korszak véget ért. A technológia inkább fokozatosan beépül a digitális gazdaság infrastruktúrájába.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben valószínűleg kevesebb lesz a millió dollárért eladott digitális kép, viszont egyre több olyan háttérben működő alkalmazás jelenik meg, amely NFT-alapú tulajdonjogot vagy hitelesítést használ.

Az NFT-k története így egy klasszikus technológiai ciklust rajzol ki: innováció, hype, buborék, korrekció – majd a valódi felhasználás időszaka. A következő években pedig valószínűleg nem az lesz a kérdés, hogy léteznek-e NFT-k, hanem az, hogy hány iparág működésében válnak láthatatlan, de alapvető technológiai elemmé.

A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.

A designer ma már nem csak felületet tervez

A designerek feladatát sokan még mindig elsősorban a vizuális alkotással azonosítják, pedig a valóságban ennél jóval többről van szó. Egy designer ma azt próbálja megoldani, hogyan lehet az üzleti logikát olyan intuitív, könnyen használható felületté formálni, amely valóban segíti a felhasználót. A fintech szektorban ez különösen látványos, hiszen a legnagyobb sikertörténetek mögött gyakran nem pusztán technológiai újítás áll, hanem egy jobb élmény. Elég a Revolutra gondolni, ahol a gyors onboarding és a valós idejű értesítések emelték új szintre a bankolást, vagy a Wise-ra, amely az átlátható díjkommunikációval és egyszerű felülettel tudott kitűnni. A Klarna esetében pedig a Buy Now, Pay Later konstrukció nemcsak egy pénzügyi termék volt, hanem egy olyan gördülékeny folyamat része, amely minimális súrlódással vezette végig a felhasználót a vásárláson.

A designer szerepe tehát ma már sokkal inkább arról szól, hogy összehangolja, mit akar az üzlet, mire van szüksége a felhasználónak, és mindez hogyan csomagolható be jól működő folyamattá. Ebben a munkában egyre fontosabb az is, hogy a tervező ne csak képernyőkben, hanem rendszerekben, komponensekben és teljes ügyfélutakban gondolkodjon.

Az AI nem elveszi a munkát, hanem új szintre emeli

A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy vajon a mesterséges intelligencia elveszi-e a designerek munkáját. Itt inkább arról van szó, hogy az AI erősen átalakítja a szakmát, és bizonyos értelemben még fel is értékeli a designert. Míg korábban sok idő ment el azzal, hogy egy ötletből egyáltalán kipróbálható prototípus szülessen, ma már AI-eszközökkel sokkal gyorsabban lehet eljutni a nulláról az első működő változatig.

A hangsúly is áttevődött: nem az számít, ki tud mindent kézzel előállítani, hanem az, ki tud jó kontextust adni, jól kérdezni, és az AI által létrehozott megoldásokat értelmezni és továbbfejleszteni. Az AI különösen a “nulláról egyre jutás” folyamatát gyorsítja fel drámai módon, vagyis a korai ötletelési és prototípuskészítési szakaszban hoz látványos hatékonyságnövekedést.

Ezzel párhuzamosan a designer egyre közelebb kerül a fejlesztéshez is. Ma már sok esetben nem külön világ a design és a kód, hanem a tervezők és fejlesztők együtt nézik, együtt alakítják a megoldásokat. A designernek emiatt technikaibbá kell válnia, jobban kell értenie a működéshez, és egyre inkább közös nyelvet kell beszélnie a fejlesztőkkel.

A jó design nemcsak kiszolgál, hanem viselkedést is formál

A designnak emellett komoly viselkedésformáló ereje van. A digitális termékekben megjelenő mikrointerakciók, visszajelzések, jutalmazó elemek és finom ösztönzők mind hatással vannak arra, hogyan használunk egy alkalmazást. Ez elsőre ártatlannak tűnhet, de a fintech világában különösen érzékeny kérdés, hiszen itt pénzügyi döntéseket befolyásolhat a felület kialakítása.

A Duolingo példája jól mutatja, mennyire erős lehet az érzelmi tervezés: a streakek, a gamifikáció és a folyamatos visszacsatolás miatt a felhasználó újra és újra visszatér. Ugyanez a logika megjelenhet pénzügyi appokban is, például akkor, amikor egy megtakarítási cél elérésekor jutalmazó élményt kapunk, vagy amikor egy költési, befektetési, esetleg kereskedési folyamatot tesz túl gördülékennyé a rendszer - éppen ezért egyre hangsúlyosabb a designer felelőssége is. 

UI Academy: a design szakmának is alkalmazkodnia kell az új korszakhoz

A beszélgetés végén szó esett a UI Academyről is, egy design képzésről, amely már 2019 óta segíti a design iránt érdeklődőket megtanítani a szakma alapjaira. Az ott szerzett tapasztalatok szerint ma talán még nagyobb szükség van olyan designerekre, akik nemcsak kreatívak, hanem üzleti gondolkodással is bírnak, rendszerben gondolkodnak, és képesek alkalmazni az AI-eszközöket is. A képzés eddig mintegy 250 alumnit adott, és a példák azt mutatják, hogy a szakmába sokféle háttérből érkezhetnek sikeres szereplők: volt köztük ügyvéd, pszichológus de más, egészen eltérő területekről jövő pályaváltó is.

A UI Academy képzését ráadásul kiegészítették egy intenzív AI-programmal is, mert ma már nem lehet úgy belépni a szakmába, mint néhány évvel ezelőtt. A junior pozíció nem feltétlenül szűnik meg, inkább átalakul: a piac már a pályakezdőktől is korszerűbb, összetettebb tudást vár el. A képzés egyik fontos sajátossága, hogy nem pusztán elméleti vagy gyakorlójátékokra épül, hanem valódi üzleti briefekkel dolgozik. Ebben például a Mastercard is partner, vagyis a hallgatók olyan feladatokon dolgoznak, amelyeket valós üzleti döntéshozók értékelnek. Ez azért lényeges, mert a design valódi tétje az, hogy üzletileg is meggyőző, működőképes megoldás születik-e.

A kiindulópont meglepően hétköznapi volt: egy rosszul összerakott fizetési folyamat képes tönkretenni a vásárlási élményt, legyen szó akár csak egy síbérlet online megvételéről. A beszélgetés egyik fő tanulsága már itt kirajzolódott: a payment nem pusztán technológia, hanem ügyfélélmény is, ahol a túl sok lépés, a bonyolult folyamatok és a rossz felületek közvetlenül rontják a konverziót és a felhasználói elégedettséget.

Készpénz és kártya: a magyar piac hosszú ideje kétpólusú

Magyarországon a fizetéselfogadás sokáig nagyon egyszerű képletre épült: készpénzre és kártyára. Ez egy „statikus” világ volt, mert hosszú időn át kevés valódi innováció mozgatta, és az elfogadói oldalon egy domináns szereplő, az OTP meghatározó jelenléte alakított ki kvázi egyeduralkodó helyzetet. A logika érthető: ha ugyanaz a bank áll a terminál mögött, mint amelyik a kártyát kibocsátotta, bankon belüli tranzakció jön létre, ami olcsóbb, és így a kereskedők is kedvezőbb feltételekkel találkoznak.

Ez a stabilitás fogyasztói szemmel nem feltétlenül rossz, hiszen az elfogadói költségek végső soron beépülnek az árakba, de a piac szempontjából a hosszú távú következmény az lett, hogy nehéz volt versenyre kelni, és a fejlődés is lassabb volt.

Mi változott? Megérkezett a qvik

A beszélgetés központi témája volt, hogy az elmúlt időszakban megjelent a qvik-alapú fizetéselfogadás, ami az azonnali átutalás infrastruktúrájára épít. Magyarországon 2020 óta működik az azonnali fizetés, amely ma már nem csak barátoknak utalásra vagy mobilbanki átvezetésre használható, hanem akár bolti fizetésre is. A logika egyszerű: a terminálon megjelenő QR-kód beolvasása után a vásárló a mobilbankjába kerül, ahol egy előre kitöltött utalást hagy jóvá, és a tranzakció azonnali átutalásként teljesül. Ennek igazi jelentősége nem pusztán az, hogy „van egy új opció”, hanem az, hogy ezzel egy új, kártyás tranzakcióktól részben független fizetési pálya nyílt meg.

Miért fontos ez a kereskedőknek?

Kereskedői oldalról a qvik legnagyobb vonzereje a költségcsökkentés, mert lényegesen olcsóbb lehet a kártyás fizetésnél, és nagy volumen mellett ez nagyon gyorsan látványos megtakarítássá válik. A beszélgetésben ezért is került szóba, hogy a nagy szereplőknél válik igazán érdekessé a történet: ha egy piacvezető lánc bevezeti és láthatóvá teszi ezt a fizetési formát, az bizalmat épít, a fogyasztóknak természetessé válik a használat, és idővel „leszivárog” a megoldás a kisebb kereskedőkhöz is. Magyarán a terjedés kulcsa az, hogy a nagyoknak érdekükben álljon kiajánlani a kártya mellé, és ez az érdek elsősorban a díjstruktúrából fakad.

Gyorsabb? Nem. Olcsóbb? Igen.

A műsor egyik fontos megállapítása az volt, hogy ügyfélélményben a qvik ma még nem veri a legkényelmesebb kártyás megoldásokat, különösen nem az Apple Pay jellegű fizetést, ahol néhány mozdulattal lezárul a tranzakció. A qvik esetében több lépés van, ezért önmagában attól nem lesz tömegesen népszerű, hogy „létezik”. Éppen ezért kerül képbe a kereskedők ösztönzése, leginkább a loyalty programok logikáján keresztül: ha a kereskedőnek olcsóbb, akkor pontokkal, kedvezményekkel vagy extra előnyökkel rá tudja venni a vásárlókat, hogy bizonyos helyzetekben ezt válasszák.

Emellett elhangzott az is, hogy a bankok közös gondolkodása is elindult az élmény javítására, például úgy, hogy bizonyos kereskedőket „megbízhatóként” kezelve csökkenjen a jóváhagyások és azonosítások száma, és limitbeállításokkal gyorsabb, kényelmesebb folyamattá váljon az egész.

Indul a verseny - és mindenki nyer

A qvik megjelenése az igazi változást a verseny felől hozza. Az elfogadói piac eddigi „egyenes pályája” kapott egy kanyart: ha létezik egy olcsóbb alternatíva, az nyomást gyakorol a kártyadíjakra is, és a bankok között újra érdemi verseny indulhat a kereskedőkért. Ez végső soron a kereskedőknek jobb árakat, a felhasználóknak pedig közvetve jobb élményt és kedvezőbb költségszintet jelenthet, függetlenül attól, hogy épp melyik bank ügyfelei.

A Peak új szerepe: belépés az elfogadói piacra

A beszélgetés végén szó esett a Peak szerepéről is. A vendégek felidézték, hogy a Peak eddig főként a kártyakibocsátói oldalon volt aktív, de most elkészült egy olyan fizetési platform, amely kifejezetten qvikre épülő elfogadói megoldásként működik. A lényeg az, hogy ezt nem közvetlenül a végfelhasználóknak kínálják, hanem pénzintézeteknek: olyan licenccel rendelkező szereplőknek, akik szeretnének belépni vagy erősödni az elfogadói piacon, de nem akarnak hosszú, több éves fejlesztési projektet és nagy csapatot vállalni. A rendszer már élesben fut, tranzakciók is mennek rajta, vagyis nem ígéret, hanem működő termék.

Mi jöhet 2026-ra?

2026 kulcskérdése az lehet, hogy a qvik képes-e a költségelőny mellé olyan ügyfélélményt is felépíteni, amelyet a vásárlók szívesen választanak, akár kereskedői ösztönzők hatására is. Ha a bankok által említett egyszerűsítések és a nagy kereskedők terjedési hatása együtt dolgozik, akkor a qvik nem kártyahelyettesítőként, hanem erős kártyaalternatívaként stabilan megjelenhet a mindennapi fizetésekben. A legfontosabb változás maga a verseny: ha az állóvíz megmozdul, abból hosszabb távon az egész piac profitálhat.

Design system: több, mint színek és gombok

A design system elsőre száraz fogalomnak tűnhet, valójában viszont a csapat egyik legfontosabb gyorsítója. Példaként gondoljunk az emojikra: nem rajzoljuk újra őket minden alkalommal, hanem egy egységes készletből „levesszük a polcról” azt, amire szükség van. A design system ugyanezt adja egy app vagy weboldal esetében: egy közös vizuális és működési keretrendszert, amiben nem kell újra meg újra ugyanazokat a döntéseket meghozni. Ennek a hozadéka nemcsak az egységesebb felület, hanem az is, hogy kevesebb vita keletkezik az ügyféllel, és több energia marad a valódi értékteremtésre a repetitív, hibalehetőségekkel teli „favágás” helyett.

A Volkswagen-alváz logikája

Muck Ferenc a Volkswagen-csoport platformstratégiáját hozta analógiának: ugyanarra az alvázra többféle autó épülhet, mégis teljesen más élményt adhat a végén. A design system is ilyen. A tévhit az, hogy csak színeket és logót cserélünk, miközben a jól felépített rendszer ennél sokkal mélyebben testreszabható. A közös alap rövidíti a fejlesztési ciklust, csökkenti a költséget, és mégis lehet belőle teljesen más terméket építeni - úgy, hogy a végfelhasználó nem azt érzi, hogy valami sablont kapott.

AI + design system: promptból prototípus

A beszélgetés legizgalmasabb pontja az volt, hogy a design system az AI számára is „iránytűvé” válik. Ha a komponenskészlet rendezett és konzisztens, akkor a generatív AI nem a semmiből próbál kitalálni mindent, hanem egy adott keretrendszerben rak össze felületeket. Elhangzott az a vízió is, hogy hamarosan elég lehet szövegesen leírni, mit szeretnénk látni - például egy bejelentkezési folyamatot megadott színekkel és logóval -, és az AI a design system elemeiből összerakja a kattintható prototípust. Ami korábban hetek-hónapok egyeztetése és tervezése volt, az most nagyon rövid idő alatt validálhatóvá válik.

“Tankerhajó-fordulás” a bankoknál és telkóknál

A bankok és telekommunikációs cégek világa azért különösen érintett, mert sokáig „tankerhajóként” működött: hosszú tervezés, hosszú fejlesztés, majd mire elkészül a termék, a piac már továbblépett. A design systemre és AI-ra épülő prototípuskészítés ezt a logikát fordítja meg. A döntéshozók gyorsabban látnak kézzelfogható anyagot, hamarabb lehet A/B tesztelni és irányt váltani, és kisebb az esélye annak, hogy a végén egy elavult koncepciót fejlesztenek le drága pénzen.

Mi lesz a juniorokkal?

Az adásban szóba került az is, hogy a repetitív feladatok eltűnésével átalakul a belépő szint. A hangsúly egyre inkább a rendszerszintű gondolkodáson van, és azon, hogy a designereknek üzleti szemléletet is fel kell venniük. Nem az a kérdés, lesznek-e pályakezdők, hanem az, hogy gyorsabban kell „bevethetővé” válniuk, mert a klasszikus, lassú betanulási modell egyre kevésbé fér bele.

A korszakváltás lényege

A beszélgetés végkicsengése szerint a design system ma már alap, nem luxus. Az AI-jal együtt pedig nem egyszerűen gyorsít, hanem új munkafolyamatot hoz: előbb prototípus és validáció, utána fejlesztés. Ez kevesebb súrlódást, gyorsabb piacra lépést és jobb döntéseket jelent. Vagyis azt, hogy a termékfejlesztés nemcsak hatékonyabb lesz, hanem életszerűbb tempóra vált a mai piaci környezetben.

30% - de főként hazai pályán

A növekedés mögött elsősorban a kínai és ázsiai belső piac robbanása áll. A kínai lakosság korábban kevésbé használta az AI-eszközöket, 2025-re viszont tömegesen kezdte el alkalmazni őket. Ha ehhez hozzávesszük Ázsia demográfiai súlyát, a 30 százalék már kevésbé meglepő.

A geopolitika tovább erősíti ezt a folyamatot. Az amerikai piacon nem használhatók kínai modellek, Kínában pedig nem elérhetők az amerikai megoldások. A két blokk lényegében saját ökoszisztémát épít, ami mesterségesen is gyorsítja a belső terjedést. A számok mögött azonban valós felhasználók és valós adaptáció áll.

Európa: szabályozásban erős, de nagy a technológiai függőség

A beszélgetés egyik kulcsállítása, hogy Európa gazdasági és technológiai ütközőzónává vált. Miközben az EU szigorú szabályozási környezetet teremtett a GDPR-ral és az AI Acttel, az infrastruktúra döntően nem európai kézben van. A cloudpiac túlnyomó része amerikai hyperscalerekre épül, ami adatszuverenitási kérdéseket vet fel, különösen a Cloud Act fényében.

Az ellentmondás nyilvánvaló: az EU szigorú normákat állít, de közben a technológiai motorok az Egyesült Államokban és Kínában működnek. A vállalatok ezért gyakorlatilag rákényszerülnek arra, hogy külső technológiára építsenek.

Le lehet kapcsolni a villanyt?

A függés nem feltétlenül drámai formában jelenik meg. Sokkal reálisabb forgatókönyv, hogy egy új modell nem válik elérhetővé az EU-ban, vagy az árak emelkednek jelentősen. A felhasználók már most is tapasztalhatják, hogy bizonyos AI-funkciók késve vagy egyáltalán nem érkeznek meg Európába. Ez a kitettség üzleti szempontból komoly kockázat, különösen akkor, ha egy vállalat kritikus folyamatait egyetlen külső szolgáltatóra építi.

A kiút: nyílt forráskód és saját infrastruktúra

Az egyik lehetséges megoldás a nyílt forráskódú modellek alkalmazása. Mind amerikai, mind kínai oldalon léteznek olyan modellek, amelyek saját európai infrastruktúrán futtathatók. Ez nem ideológiai, hanem kontrollkérdés: ha a vállalat saját szerveren, saját adatkezelési keretek között működteti a modellt, csökkenti a geopolitikai és szolgáltatói függést. Ez azonban technológiai és pénzügyi felkészültséget igényel, nem pusztán egy gyors implementációt.

Mit tudnak valójában a kínai modellek?

A PeakX saját mérési rendszere a magyar Nemzeti Kompetenciamérés feladataival tesztelte a modelleket, nem laboratóriumi benchmarkokkal. Az eredmények szerint a kínai modellek teljesítménye csak néhány százalékkal maradt el a top amerikai modellek mögött, miközben költségben akár 80–90 százalékos előnyt is mutattak. A különbségek ráadásul finomhangolással tovább csökkenthetők, ami azt jelenti, hogy a minőségi rés gyorsan záródhat.

Árháború és geopolitikai játszma

A kínai térnyerés nem csupán technológiai verseny, hanem geopolitikai küzdelem is. Szankciók, exportkorlátozások és piacszabályozási döntések alakítják a mezőnyt. Ugyanakkor a verseny árleszorító hatása a vállalatok számára kedvező lehet, ha tudatosan választanak technológiát. A kérdés már nem az, hogy melyik modell a legjobb, hanem az, hogy melyik illeszkedik leginkább az adott felhasználási célhoz és kockázati profilhoz.

Európa szerepe és az integrátorok felelőssége

Európa jelenleg inkább szabályozási, mint technológiai vezető szerepet tölt be. A valódi innováció főként amerikai és kínai háttérrel zajlik. Ugyanakkor ez teret ad azoknak az AI-integrátor cégeknek, amelyek képesek több technológiai irányt kezelni, és stratégiai szinten gondolkodni. A jövő nem egyetlen modellről szól, hanem tudatos technológiai portfólióról.

AI-stratégia nélkül nincs fenntartható előny

A beszélgetés végső tanulsága, hogy AI-stratégia nélkül a vállalatok ugyanabba a csapdába esnek, mint korábban a digitalizáció során: különálló rendszerek, párhuzamos megoldások, integrációs problémák. Rövid távon látványos eredmények érhetők el, hosszú távon azonban káosz és többletköltség jelentkezhet.

A kínai AI-boom tehát nemcsak olcsóbb alternatívát jelent, hanem egyben figyelmeztetés is. A valódi versenyelőnyt nem az adja, hogy egy cég használ-e AI-t, hanem az, hogy átgondolt stratégiával, biztonsági és szuverenitási szempontokat is figyelembe véve teszi-e ezt.

Egy expó, ami minden eddigit felülírt

A BETT nem csak egy konferencia. Az Excel London hatalmas területén megrendezett esemény Európa legnagyobb, globálisan is meghatározó oktatástechnológiai találkozója. Suppan elmondása szerint számára különösen érdekes volt a helyszín, hiszen fintech karrierje is innen indult több mint egy évtizeddel ezelőtt - ám most valami egészen mással szembesült.

Míg a korábbi fintech expók is nagynak számítottak, a BETT ezekhez képest négy-ötször akkora volt. Több száz (egyes becslések szerint 650–850 kiállító) próbálta bemutatni, hogyan gondolkodik az oktatás jövőjéről. Hardverek, szoftverek, platformok, adminisztrációs rendszerek, tanulást támogató megoldások - gyakorlatilag minden, ami az iskolák világához kapcsolódik. És igen: volt magyar stand is, több kifejezetten ígéretes hazai oktatási innovációval.

Miért ment a Peak a BETT-re?

Bár a Peak neve elsősorban fintech megoldásokhoz kötődik, a londoni út nem elsősorban pénzügyi fókuszú volt. A cégcsoport AI-üzletágán, a PeakX-en belül ugyanis már több, aktívan futó oktatási mesterséges intelligencia projekt is működik.

A cél egyértelmű volt:
– visszamérni a piacot,
– megnézni, hogy a Peak stratégiája mennyire előremutató,
– és felmérni, hogy hol tartanak a nemzetközi versenytársak.

A Peak olyan hiperperszonalizált oktatási platformokon és AI-ügynökökön dolgozik, amelyek a tanulási folyamatot teljesen a diák igényeihez szabják - tempóban, formátumban és módszertanban is. A nagy kérdés tehát az volt: előrébb járnak, lemaradásban vannak, vagy fej-fej mellett haladnak a piaccal?

Meglepő válasz: az AI az oktatásban még gyerekcipőben jár

A válasz sok szempontból megnyugtató - és egyben riasztó is. Bár a mesterséges intelligencia szinte minden standon megjelent valamilyen formában, Suppan szerint az oktatási AI-megoldások többsége még rendkívül kezdetleges. Kevés igazán komplex, rendszerszintű megoldást láttak, inkább egy-egy részproblémára fókuszáló eszközöket.

Ez azt jelenti, hogy a Peak iránya kifejezetten erősnek tűnik. Ugyanakkor a piac éhes az egyszerűbb, gyorsan bevezethető megoldásokra is.

Fintech az iskolában: szűk, de izgalmas piac

A BETT-en fintech cégek is feltűntek, elsősorban az iskola–szülő–diák hármas pénzügyi folyamataira fókuszálva. Ilyen volt például a ParentPay, amely több tízezer iskolát és milliós felhasználói bázist szolgál ki az Egyesült Királyságban.

Ezek a megoldások az iskolai befizetéseket, kirándulásokat, étkezéseket, biztosításokat kezelik. Egy olyan piacot, amely Közép-Kelet-Európában gyakorlatilag nem létezik, miközben Nyugat-Európában teljesen természetes.

Big Tech háború az iskolákért

A kiállítók között természetesen ott volt a Big Tech teljes arzenálja: Google, Microsoft, Apple és Amazon. Suppan szerint kifejezetten látványos volt a Google–Microsoft rivalizálás, amely az oktatási intézményekért zajlik.

Az iskolák nem csupán felhasználók, hanem hosszú távú belépési pontok: aki ott nyer, az évtizedekre beágyazódik. Nem véletlen, hogy a cégek eszközökkel, támogatásokkal, komplett ökoszisztémákkal próbálják „levenni a lábukról” az intézményeket.

Az izlandi példa: amikor a diák dönt

A beszélgetés egyik legerősebb része az izlandi oktatási modell bemutatása volt. Ott a diákok nem kész megoldásokat kapnak, hanem tananyagot, amelyből ők döntik el, hogyan tanulnak:

– podcastot generálnak belőle,
– videót készítenek,
– kvízt állítanak össze,
– vagy tanulókártyákat használnak.

Ez nem csupán tanulási módszer, hanem nevelési filozófia. A gyerek már tízévesen megszokja, hogy döntéseket hoz, felelősséget vállal, és a tanulás élmény. Ezzel szemben a közép-kelet-európai modell sokszor még mindig a „mondd vissza úgy, ahogy tanítottam” logikára épül, ami nemcsak tudásban, hanem mentalitásban is versenyhátrányt jelent.

Egyetemek, számonkérés és az AI-jal való szembenézés

A mesterséges intelligencia az oktatás egyik legnagyobb tabuját is felszínre hozza: hogyan kérünk számon tudást egy olyan világban, ahol szöveget, dolgozatot, szakdolgozatot percek alatt lehet generálni?

Suppan szerint ezt a csatát nem lehet megnyerni tiltással. A Peaknél például már nyíltan AI-használatra épülő próbamunkákkal válogatják a jelölteket - és nem azt nézik, „használt-e AI-t”, hanem azt, hogyan gondolkodik vele együtt. Ez a szemlélet az oktatásban is elkerülhetetlen lesz.

Tanárok támogatása: a valódi áttörés kulcsa

Érdekes felismerés volt az is, hogy az oktatási AI-megoldások többsége nem a diákokat, hanem a tanárokat célozza. Dolgozatjavítás, értékelés, feladatgenerálás - mind olyan repetitív tevékenységek, amelyeket az AI kiválóan át tud venni. Az eredmény nem kevesebb munka, hanem felszabaduló idő: több figyelem a diákokra, kevesebb kiégés, fenntarthatóbb oktatási rendszer.

Van piac, de le vagyunk maradva

A BETT legfontosabb üzenete egyértelmű:

• az oktatás óriási és gyorsan növekvő piac,
• Közép-Kelet-Európa jelentős lemaradásban van,
• és a különbség nem tudásban, hanem mindsetben dől el.

Ha nem történik szemléletváltás, a szakadék tovább fog nőni - exponenciálisan. A Peak számára ugyanakkor a londoni expó megerősítés volt: jó irányba indultak el, a termékek piacképesek, a kereslet valós. A kérdés már nem az, hogy van-e jövője az AI-alapú oktatásnak – hanem az, hogy ki tudja jól és időben megcsinálni.

A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.

Vérfürdő vagy megtisztulás? – átalakulóban az európai kriptopiac

A számok önmagukért beszélnek. Egy évvel ezelőtt még nagyjából 3000 kriptoszolgáltató működött bejelentett formában az Európai Unióban. A MiCA rendelet hatálybalépésével ez a szám pár száz környékére zsugorodott, és a következő hónapokban tovább csökkenhet.

Ez egyszerre drámai és felszabadító folyamat. Egyrészt – ahogy Krocsek Attila fogalmazott – vérfürdő azoknak, akik nem készültek fel, hiszen még a világ legnagyobb forgalmú kriptotőzsdéi közül is van olyan, amely sehol Európában nem tudott MiCA-engedélyt szerezni. Másrészt viszont tisztulás azoknak, akik a kezdetektől fogva komolyan vették a pénzügyi, jogi, IT- és compliance-követelményeket.

Nyolc év munkája egyetlen engedélyben

A BlockBen története ebben a környezetben különösen tanulságos. Bár a MiCA-engedély megszerzése formálisan 7–8 hónapos eljárás, Attila szerint valójában nyolc év munkája sűrűsödött bele ebbe a döntésbe. A cég már indulásától átláthatóan működött, euró kapcsolattal rendelkezett, és megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyek most hirtelen kötelezővé váltak mindenki számára.

A lett felügyelettől megszerzett engedély ráadásul EU-s passporting jogot biztosít, vagyis a BlockBen az egész Európai Unióban jogosult kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtani. Ez az a pont, ahol a szabályozás nem korlátoz, hanem piacot nyit.

MiCA mint befektetés: jobb hozam, mint a bitcoin?

A MiCA-engedélybe való befektetés az elmúlt évtized egyik legjobb üzleti döntése volt azok számára, akik meglépték – hangzott el az erős mondat a beszélgetés során. Ha a 3000 szereplőből végül csak 100–200 marad:

• a piaci torta harmincszorosára nő az engedéllyel rendelkező cégek számára,
• miközben a kriptopiac egészének növekedési üteme az EU-ban évi 10–30% között mozoghat.

Nem véletlen, hogy a BlockBen körül hirtelen megélénkült az érdeklődés – üzleti és befektetői oldalról egyaránt.

Magyarország mint tesztpiac

Bár a BlockBen európai szereplővé vált, Magyarország továbbra is kulcsszerepet játszik a stratégiában. A budapesti központ nemcsak operatív bázis, hanem kísérleti terep is. Itt lehet ugyanis gyorsan validálni üzleti modelleket, és innen lehet továbbvinni a sikeres megoldásokat az EU-s piacra. A kelet-európai régióban a kriptopiac növekedési potenciálja még nagyobb, mint Nyugat-Európában, különösen akkor, ha az intézményi tőke is megérkezik.

SZTFH-rendelet: sokkhatás után kivárás

A beszélgetés végén szó esett az új magyar SZTFH-rendeletről is, amely a tranzakció-validátori szerepkör bevezetésével sokkolta a piacot. Több szolgáltató azonnal kivonult, míg mások a kivárásra játszanak.

A piac azonban lassan alkalmazkodni látszik: már van engedélyezett magyar validátor, a szolgáltatók szerződésekkel visszatérhetnek, a kezdeti pánikot pedig fokozatosan felváltja az üzleti racionalitás.

A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.

Mi az a predikciós piac – és miért nem egyszerűen szerencsejáték?

A predikciós piacokat gyakran nevezik „jós piacoknak”, de ez félrevezető. A támogatók szerint ugyanis ezek nem a szerencséről, hanem az információról szólnak. A lényege egyszerű: egy jövőbeli eseményhez tartozik egy kontraktus, amelynek az ára azt tükrözi, hogy a piac szerint mekkora az esélye annak, hogy az esemény bekövetkezik.

Ha egy esemény esélyét 80 százalékra árazzák, akkor egy kontraktus nagyjából 80 centbe kerül. Ha az esemény valóban megtörténik, a kontraktus 1 dollárt ér. Ha nem, akkor nullát. A különbség a nyereség - vagy a veszteség.

A kritikusok szerint ez nagyon hasonlít az online szerencsejátékhoz. A védelmezők viszont azt mondják: ez egy információ-aggregációs mechanizmus, amely sok ezer, egymástól független szereplő tudását sűríti egyetlen számban – az árban.

A Kalshi és a Polymarket: milliárd dollárok pörögnek

A téma aktualitását jól mutatja, hogy a Kalshi nevű predikciós piaci platform néhány év alatt a szektor zászlóshajójává vált. Tavaly nyáron még „csak” 2 milliárd dollárra értékelték, azóta azonban újabb tőkebevonásokkal 11 milliárd dolláros értékelésig jutott. Mellette a Polymarket is egyre nagyobb forgalmat bonyolít, különösen politikai és geopolitikai események kapcsán. Ez nem niche játék többé: intézményi pénz, nagy fintech-platformok és tömegek jelennek meg ezeken a piacokon.

Amikor valaki túl jól tudja, mi fog történni

A beszélgetés egyik legizgalmasabb példája egy friss geopolitikai eset volt. Egy Polymarket felhasználó január 2-án nem kis összeget tett arra, hogy a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót 24 órán belül elfogják - miközben a piac ezt mindössze 16–18% eséllyel árazta. Az esemény bekövetkezett, a fogadó pedig ötszörös–hatszoros nyereséggel szállt ki. Az ilyen eseteknél óhatatlanul felmerül a kérdés: ez még kollektív bölcsesség, vagy már bennfentes kereskedelem?

A predikciós piacok egyik nagy kockázata éppen ez: ha valaki információs előnyben van, vagy elég nagy tőkével rendelkezik, torzíthatja az árakat és a narratívát.

Jobbak lehetnek, mint a közvélemény-kutatások?

Gyakori érv a predikciós piacok mellett, hogy „itt pénz van a vélemény mögött”, nem csak egy telefonos válasz. A közvélemény-kutatásokkal való párhuzam azonban félrevezető lehet. Egy választó például szavazhat A jelöltre, de közben azt gondolhatja, hogy B jelölt fog nyerni.

A predikciós piacon nem azt mondja meg, mit szeretne, hanem azt, mit tart valószínűnek. Ettől árnyaltabb képet adhat, de nem feltétlenül „igazabbat”. A valóság sokszor a különböző módszerek átlagában rajzolódik ki.

Peer-to-peer fogadás: nem a ház ellen játszol

Fontos különbség a klasszikus szerencsejátékhoz képest, hogy a predikciós piacokon nem a ház ellen fogadsz. A platform csak közvetítő: akkor tudsz nyerni, ha a másik oldalon valaki mást gondol a jövőről, mint te.

Ez a peer-to-peer logika csökkenti a szolgáltató kockázatát, miközben a bevétele biztos: minden tranzakcióból lecsíp egy keveset. Innen nézve a platformnak nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki nyer, hanem az, hogy minél nagyobb legyen a forgalom.

Fintech-integráció: vonzó funkció vagy üzleti öngól?

Nem véletlen, hogy olyan nagy nevek, mint a Robinhood, a Coinbase vagy az Interactive Brokers is kísérleteznek predikciós piaci funkciókkal. A kérdés inkább az: megéri-e hosszú távon? Egy ilyen feature eleinte vonzó lehet, ami pörgeti az aktivitást, de ha a felhasználók sorra elveszítik a pénzüket, gyors lemorzsolódáshoz vezethet. Ez a dinamika ismerős lehet a BNPL-ből, a kripto futures-ökből vagy a forex világából: rövid távon erős növekedés, hosszabb távon komoly reputációs és edukációs kockázat.

És akkor jön az AI…

A végső csavar a mesterséges intelligencia. Ha AI-agentek valós időben monitorozzák a híreket, közösségi médiát és adatbázisokat, és automatikusan kötik a kontraktusokat, akkor felmerül a kérdés: mi marad az emberi kollektív bölcsességből?

Ahogy korábban a high-frequency trading robotok kiegyenlítették a tőzsdei árakat, úgy az AI is „kiölheti” a predikciós piacok izgalmát - miközben elképesztő forgalmat generál.

Agentic AI: amikor az AI nem csak válaszol, hanem cselekszik

2026-ban a fintech szektor egyik kulcsszava kétségtelenül az agentic AI. Ezek olyan AI-szoftverek (ügynökök), amelyek nem csupán javaslatokat adnak, hanem folyamatokat visznek végig, lépéseket tesznek, döntési pontokat kezelnek - mindezt ma már pénzügyi területen is. Itt már rég nem arról van szó, hogy az AI „szöveget ír” vagy „összefoglal”. Az AI ügynökök ma már képesek back-office folyamatok autonóm támogatására (például tranzakcióegyeztetés), csalások észlelésére, hitelkérelmek feldolgozására, sőt: a jövőben akár proaktív pénzügyi menedzserként is működhetnek.

A beszélgetés során felvetődött, hogy a bankok elképesztő adatmennyiségen ülnek, mégis sok ügyfél élménye az, hogy a bankja „szinte semmit sem tud róla” - vagy legalábbis nem úgy használja az adatot, hogy annak értelme legyen. 2026-ban a verseny fókusza pedig egyre kevésbé az árazás vagy a kamat lesz, sokkal inkább az ügyfélélmény: ki tud kényelmesebb, okosabb, személyre szabottabb élményt adni.

Itt jön a képbe az agentic AI ígérete: előre jelezni a problémát, és jókor a jó megoldást felkínálni, például egy vállalkozásnál a közelgő likviditási gondot.

A Peak tapasztalatai

A Peak tapasztalata alapján a pénzintézeteknél „csatasorba állított” AI agentek jelentős része nem is ügyféloldalon dolgozik, hanem a felszín alatt: gyorsítja a belső munkát, segíti az információhoz jutást, és hatalmas “dokumentumtengerben” keres vissza.

A legtanulságosabb sztori egy olyan belső asszisztens bevezetése volt, ahol az AI a dokumentumokból válaszol a kollégáknak. Bár ez elsőre egyszerűnek hangzik, a valóságban a termékek évek alatt annyiszor módosultak (moratórium, szerződésmódosítások, feltételek változása), hogy a hivatkozások és verziók már követhetetlenek.

Amikor egy ilyen rendszernél a visszatesztelés „csak” 76 százalékos pontosságot mutatott, az ok nem az volt, hogy az AI rossz, hanem hogy a belső policyk eltértek attól, amit az ügyfél valóban aláírt. Innen jött egy új felismerés: az AI nemcsak automatizál, hanem láthatóvá teszi a szervezetben lévő ellentmondásokat. És ebből akár külön termék is születhet: „policy-javító” AI, amely kiszűri a belső működés inkonzisztenciáit.

Fordul a kocka: az inkumbensek előzhetnek

A beszélgetés egyik megállapítása, hogy az agentic AI akár az inkumbenseknek kedvezhet. Miért? Mert mára a nagyobb fintech szereplők is felhalmoztak egyfajta „legacy-t”: 10–15 évnyi működés után náluk is vannak örökölt rendszerek, adósságok, rossz döntések. Aki viszont kivárt, és most lép jól, akár kanyarban előzhet.

Embedded finance: pénzügy ott, ahol épp szükség van rá

A második trend, ami 2026-ban szintén nagyot mehet, az embedded finance, vagyis a beágyazott pénzügyek. Röviden: amikor a pénzügyi szolgáltatás nem külön banki csatornán jelenik meg, hanem a platformélmény természetes része lesz.

A beszélgetés alapján a valódi ígéret a bonyolultabb, üzletvezetési környezetekben van: vállalkozói platformok, ökoszisztémák, ahol a pénzügyi termék a megfelelő pillanatban jelenik meg.

Az embedded finance lényege nem az, hogy „mindenhol bankolunk”, hanem hogy akkor kapunk ajánlatot, amikor tényleg szükségünk van rá: például amikor likviditási problémánk alakul ki, vagy finanszírozási rés keletkezik.

Stablecoinok: a fizetési infrastruktúra új paradigmája

A harmadik trend - a stablecoinok - szintén nagy súlyt kapott a beszélgetésben. És nem azért, mert egy divatos kriptós téma, hanem mert a stablecoinok immár rendszerszintű kérdéssé váltak.

Siklós Bence egy erős állítással támasztotta alá a téma jelentőségét: a stablecoinok tranzakciós volumene éves szinten olyan nagyságrendet ért el, amely már a klasszikus kártyatársaságokkal összemérhető. Emellett a szegmens kapitalizációja is látványosan emelkedett - és a nagy bankok is elkezdtek belépni ebbe a térbe.

A beszélgetésben elhangzott logika egyszerű: ha a stablecoin kényelmes, gyors, olcsó, és dollárfedezetű digitális pénzként működik, akkor a betétek kivándorolhatnak a bankrendszerből. Erre válaszul a bankok saját „stablecoin-szerű” megoldásaikat keresik: például tokenizált bankbetéteket, amelyek szabályozott környezetben, akár privát láncon működhetnek - és adott esetben kamatozhatnak is, ami versenyelőny lehet.

Az AI mint befektetési mágnes

Suppan Márton egy londoni befektetési bankárral folytatott friss beszélgetést idézett fel, amely jól mutatja a globális pénzpiaci hangulatot: 2025-ben gyakorlatilag minden tőke az AI-hoz kötődő vállalatok felé áramlik, miközben minden más szektor – legyen szó bankokról, energetikáról vagy iparról – háttérbe szorul.

Nem azért, mert mindenki biztos benne, hogy ez a legokosabb stratégia, hanem mert mindenki ezt csinálja. Ez klasszikus önbeteljesítő jóslat: ha a befektetők jönnek, az árfolyamok nőnek, ami újabb befektetőket vonz. Az AI így valódi „pénzügyi mágnessé” vált.

Meghaladja-e az AI az emberi intelligenciát?

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés – és talán a leginkább félreértett is. Sajtos István szerint ma már sokkal óvatosabban fogalmaznak azok is, akik korábban konkrét éveket jósoltak az „ember feletti AI” megjelenésére.

„Nem az a kérdés, hogy meghaladja-e az embert, hanem az, hogy melyik embert és miben.”

A kép inkább a specializált AI agentek irányába mutat: olyan mesterséges intelligenciák jelennek meg, amelyek egy-egy jól körülhatárolt területen - jogi elemzésben, pénzügyi modellezésben, kódírásban vagy ügyfélszolgálati automatizmusokban - már ma is felülmúlják az emberi teljesítményt.

Az általános, „mindent tudó” mesterséges intelligencia viszont még messze van. A GPT-3 és GPT-4 közötti ugrás kivételes volt: ez a fejlődési sebesség nem tartható fenn. Konszolidáció jön, nem robbanás.

Nem egy AI kell, hanem sok – mint egy jól működő szervezetben

A beszélgetés egyik legerősebb gondolata az volt, hogy az AI-t nem „svájci bicskaként”, hanem munkatársakként érdemes elképzelni.

Ahogy egy cég sem egyetlen polihisztorra épül, úgy az AI esetében sem működik az „egy megold mindent” logika. A jövő a különböző, célzott AI agentek összekapcsolásáról szól – amelyek ugyanazon adatvagyonra támaszkodnak, képesek egymással kommunikálni, és jól definiált feladatokat látnak el.

Ennek egyik legnagyobb akadálya nem is maga az AI-technológia, hanem az adatok állapota: széttöredezett, silószerű, strukturálatlan adatvagyonra nem lehet csodát építeni.

Amikor az AI felfalja a saját „szülőjét”

Az adás egyik legérdekesebb paradoxona a tartalomipart érinti. A nagy nyelvi modellek – részben – a Wikipedia és a nyílt web tartalmaiból tanultak. Most viszont éppen ezek a platformok szenvednek.

A Wikipedia forgalma 23–24%-kal csökkent az elmúlt időszakban, döntően a keresőforgalom visszaesése miatt. Ha a Google keresési találatai felett AI által generált összefoglaló jelenik meg, a linkek átkattintási aránya akár 60%-kal is visszaesik.

A felhasználók már nem forrásokat akarnak, hanem válaszokat. Ez radikálisan átalakítja a médiát, a webshopokat, a tudásmegosztást – és a teljes figyelemgazdaságot.

Információtömeg és a kritikus gondolkodás válsága

A hatékonyságnövekedés ára az információs túlterhelés. Az AI lerövidíti az információhoz jutás útját, de nem ad automatikusan jobb megértést. A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága: az emberek egyre kevésbé ellenőrzik az információkat, és egyre inkább elfogadják az AI válaszait végső igazságként. A kritikus gondolkodás és a forráselemzés így nemhogy elavuló készség, hanem kulcskompetencia lesz – a munkaerőpiacon és a mindennapi életben egyaránt.

AI mint lelki támasz – és függőség?

Egy meglepő adat is elhangzott: míg 2024 elején az AI-eszközöket főként munkajellegű feladatokra használták, ma a használat közel 70%-a személyes, magánjellegű problémákhoz kapcsolódik.

A munkaerőpiac: az AI-tudás nem extra, hanem alap

A beszélgetés egyértelmű konklúziója:  az AI-használati készség hamarosan alapelvárás lesz, nem versenyelőny. Egy munkaadó számára nem lesz kérdés, hogy azt a jelöltet választja-e, aki rutinszerűen használ mesterséges intelligenciát, vagy azt, aki bizalmatlan vele szemben. Az AI ugyanarra a szintre kerül, mint korábban az Excel, a CRM vagy az ERP-rendszerek ismerete.

A „vibe coding” és a fejlesztők új korszaka

Talán a legmeglepőbb állítás a szoftverfejlesztést érintette: a jövőben a szoftverek jelentős részét nem programozók írják, hanem mesterséges intelligencia – természetes nyelvű utasítások alapján.

A „legfontosabb programozási nyelv” az angol lesz. Ha valaki pontosan meg tudja fogalmazni, mit szeretne, és üzletileg ellenőrizni tudja az eredményt, fejlesztőcsapat nélkül is képes lehet komplex rendszerek létrehozására. Nem a fejlesztők évtizede jön, hanem a gondolkodó, rendszerszinten látó embereké.

Megállíthatatlan átalakulás

A beszélgetés végén egy dologban minden résztvevő egyetértett: a generatív AI nem egy múló trend, hanem egy visszafordíthatatlan átalakulás kezdete. Hogy öt vagy tíz év múlva hogyan dolgozunk, tanulunk, kommunikálunk, ma még nyitott kérdés. De az biztos, hogy az AI már most formálja a gazdaságot, a munka világát és az emberi gondolkodást.

z év első Fintech Világa adása nem a szokásos lendülettel indul: fáradt péntek, újévi visszazökkenés, de közben a stúdióban ott van a két Sparks-kiadványból a második, az AI fókuszú Fintech Sparks. Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal arról beszélgetnek, hogy mit mutat meg 2025 az AI-piacról. Kik a nyertesek-vesztesek, és miért érezzük úgy, hogy „ez az év nem egy év volt, hanem legalább három”.

A Sparks kulisszatitka: mennyi anyag, mennyi idő, mennyi AI?

A „hogyan készült” blokk: a korábbi Sparksok statikus PDF-ek voltak (80–100 dia). Az idei webes formátum viszont tartalomban úgy nőtt meg, hogy külön-külön is kb. 200 diának felelne meg – vagyis összesen ~400 dia anyag.

Bence ráadásul konkrét eszközt is mond: a Replit nevű, ügynök-alapú AI segített összerakni az oldalt. Nem csak szöveget generál, hanem „megcsinálja a munkát”: prompt alapján felépít, átrendez, módosít – jellemzően pár perces iterációkkal.

ROI a valóságban: gyorsabb munka ≠ automatikus megtérülés

A műsor ráfordul arra a problémára, ami sok cégnél most jön ki: a generatív AI valóban tud időt spórolni, de a megtérülés sokszor nem fordul át automatikusan.

A kulcsmondat: a szervezetek (HR/controlling) nincsenek felkészülve arra, hogy mérjék és visszacsatornázzák az így felszabaduló kapacitást. Ha egy feladat 5 óra helyett 2 óra, attól még nem biztos, hogy:

• van kijelölt folyamat a „plusz 3 óra” újratöltésére,
• a kolléga kap új feladatot,
• a cég valóban „realizálja” a spórolást.

Közben viszont van egy fontos „puha” hozadék: jobb élmény dolgozni, könnyebb a toborzás, „szexibb” a cég. Csak ezt ritkán írják bele a ROI táblázatokba.

AI-nyertesek 2025-ben: a nagy trió és egy fontos kivétel

A nyerteseknél nem érkezik nagy csavar: Google, OpenAI, Anthropic az első sorban. De van egy izgalmas negyedik is: a Hugging Face, mint nyílt platform lehetővé teszi, hogy kisebb szereplők is építkezzenek milliárdos modelltréning nélkül.

Konkrét számok is elhangzanak (fejlesztők, modellek/adathalmazok, értékelés, bevételi sáv), és a Google év végi hajrája a Gemini fejlesztésével.

AI-vesztesek: amikor a hype találkozik a valósággal

A vesztesek blokk hozza a klasszikus tanulságot: nem elég a nagy név - például ex-Apple mérnökök - és nem elég a sok pénz.

Kiemelt sztori a Humane AI Pin: látványos vízió, képernyő nélküli „jövőkütyü”, aztán a piac visszajelzése: nem működik jól. 

A végjáték pedig még beszédesebb: felvásárlás jóval alacsonyabb áron, termékek visszavonása – tankönyvi példa arra, hogy az AI köré épített hardware-nél a „wow” nem helyettesíti a használhatóságot.

„Mikor győz le minket az AI?” – szorongás helyett józan keretezés

Előkerül a nagy kérdés is: AGI (Artificial General Intelligence), „legyőzés”, időtávok – és ezzel szemben a műsor üzenete kifejezetten földhözragadt:

• a technológia fejlődik, de közben az emberiség is alkalmazkodik,
• szkeptikusnak lenni oké, szorongani felesleges,
• a hangsúly a jó használaton van.

Ebbe a vonalba illeszkedik az a példa is, hogy az OpenAI-nál az AgentBuilder fejlesztésében már jelentős szerepe volt a kódoló AI-nak (az „AI már önmagát építi” gondolatkör).

Magyar piac: 90% használat, 7–8% „éles” vállalati AI

Az adás egyik legfontosabb hazai piacra vonatkozó megállapítása a kettősség:

• „dobozos” eszközök (pl. ChatGPT) használata nagyon magas (90%),
• viszont az érett, éles üzemi vállalati bevezetés még alacsony (7-8% vállalat).

A beszélgetés hozzáteszi a torzítást is: sokan „céges használatnak” mondják azt is, amikor magán fiókkal, ingyenes eszközzel kérdeznek rá munkahelyi témákra, feladatokra. Ez viszont biztonsági és szabályozási kérdéseket nyit ki.

Miért tűnt 2025 „három évnek”?

A zárásban van egy erős, könnyen átélhető kép: ha valaki aktívan használ AI-t, akkor 2025-ben annyi változás történt (kép, videó, ügynökök, hozzáférhetőség, árak), hogy az agyunk nem egy évként tárolja el.

Erre jön a popkulturális „teszt”: Will Smith spagettije – nézd meg a két évvel ezelőtti AI-videót és a mait, és azonnal érthető, mit jelent a fejlődési ugrás.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi Ándrás műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látja vendégül. Az adás középpontjában a Peak friss fintech piaci kiadványa, a Fintech Sparks 2025: az éves nagy leltár, ahol toplisták, statisztikák, nyertesek, vesztesek, botrányok és trendek egyetlen, könnyen böngészhető csomagban állnak össze.

A Sparks idén más lett: nem PDF, hanem interaktív élmény

Az adás egyik fő sztorija maga a formátumváltás: a Sparks korábban klasszikus PDF-ként élt, idén viszont egy kattintható, webes felületté alakult. A beszélgetésből kiderül, miért számít ez valódi szintlépésnek, hogyan tette ezt megfizethetővé a mesterséges intelligencia, és mi az a fajta plusz érték, ami korábban milliós fejlesztési tétel lett volna. A kiadvány bővül emellett egy AI Asszisztenssel is, akivel beszélgetni lehet majd a fintech piacról. Vagyis a Sparks nem csak olvasmány, hanem interaktív tudásbázis.

Botrányok, hackek, memecoinok: a 2025-ös év sötétebb fejezetei

A karácsonyi hangulat ellenére az év összképe nem csak ünnepi: előkerülnek az idei nagy adatszivárgások és hekkertámadások. Köztük egy történelmi léptékű belépési adat-kiszivárgás, valamint a kriptovilág egyik legnagyobb rablása, amely még a „biztonságosnak hitt” hidegtárcás logikát is új megvilágításba helyezi. 

És persze nem marad ki a politikai-kripto szappanopera sem: Trump és Melania memecoinjaival a beszélgetés rávilágít arra, hogyan működik a hype, mit jelent a likviditás „eltűnése”, és miért kerül elő újra és újra a bennfentes kereskedés gyanúja.

Magyar fintech kép: stabil 200+ cég, de kevés friss alapítás

A műsorban külön blokkot kap a hazai piac: a Sparks alapján a magyar fintech ökoszisztéma nagyjából 200–210 cég körül stabilizálódott. Ez elsőre akár jó hír is lehet, de az adásban megjelenik a kérdés: ez a stabilitás valódi erő, vagy inkább azt mutatja, hogy kevés az új alapítás, és inkább konszolidáció, felvásárlás, összeolvadás és csődök formálják a térképet. A kép árnyalt: nem omlik össze a piac, de nem is robban.

Revolut–kripto: miért fagyasztották, miért nyitották újra, és miért zárják be mégis?

A beszélgetés egyik legélesebb része a Revolut kriptós döntéssorozata: befagyasztás, részleges visszaengedés, majd a szolgáltatás megszüntetésének bejelentése. Szóba kerül a MiCA-licenc, a magyar validációs bizonytalanság, és az is, hogy egy ekkora szereplő miért nem engedheti meg magának a szabályozási kockázatot – még akkor sem, ha a döntés sok magyar ügyfélnek frusztráló. A műsor egyértelműen felteszi a kérdést: a magyar szabályozási szigor vajon mennyi innovációt tolhat ki az országból.

Kik voltak a nyertesek 2025-ben?

Az év végi mérleg másik serpenyője is előkerül: idén sem maradtunk ikonikus nyertesek nélkül. A beszélgetésben szó esik olyan nevekről, amelyek évek óta stabilan hozzák a növekedést, és olyanokról is, amelyek most váltak igazán figyelemre méltóvá – például egy afrikai neobank, amely hosszú évek után lett nyereséges, miközben felhasználói bázisa sokszorosára nőtt. A nagyoknál pedig továbbra is zajlik a „szuperszereplők” versenye: értékeltség, volumen, globális terjeszkedés, és az örök kérdés, hogy mikor lehet majd egyes nevekre tőzsdén is rárepülni.

Hol éred el, és mi jön a következő adásban?

A Sparks a Fintech.hu-n valamint az alábbi linken elérhető, a csapat pedig kifejezetten kéri a visszajelzéseket – hogy a következő kiadás még jobb legyen. A teljes adás pedig az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Az ünnepi adásban rendhagyó módon nem trendeket elemzünk, hanem visszanézünk majdnem tíz évre:

• hogyan indult a műsor 2016-ban, még Gazdasági Rádióként,
• hogyan nőtt fel közben a Peak is egy „beszélni tudó kisgyerekből” komoly, nemzetközi finteches csapattá,
• és hogyan lett a Fintech Világából egyfajta „fintech-maffia inkubátor”, ahol rengeteg mai szereplő először szólalt meg.

Szóba kerül a PayPal Mafia és a Revolut-jelenség, a hazai „fintech-maffia”, az első vendégek, az MKB Fintech Club, a Fintech Szövetség, a Fintechzone, a Fintech.hu és a Fintech Radar születése. És az is, hányan indultak innen, majd lettek alapítók, vezetők, szakértők a hazai és nemzetközi piacon.

Bitcoin 400 dollár, QR-kódos fizetések születése, és a világ körüli tudósítás Peak-módra

Az adásban felidézik, milyen volt 2016-ban kriptóról beszélni. Akkoriban a bitcoin árfolyama még 400 dollár körül járt, ma már százszoros árfolyam növekedéssel a hátunk mögött nézünk vissza az első kriptós adásokra. 

Előkerül Debreceni Barnabás, a Mr. Coin és a sikeres exit Bali felé, a Binance-tárca kirámolása, és az örök tanulság: a fintech világa mindig izgalmas, de soha nem kockázatmentes.

Suppan Márton felidézi a „Marko Polo” korszakot is:

• adások Szingapúrból, Izraelből, Tájföldről, Indonéziából,
• helyszíni sztorik Kínáról, ahol a WeChat Pay és az Alipay közben egy egész társadalomnak írta át a fizetési szokásait,
• és azt, hogyan jutottunk el odáig, hogy a magyar piacon ma már a zöldséges piaci néninél is ott a kinyomtatott Revolut- vagy Wise-QR kód.

Szó esik arról is, hogyan épült a műsor köré a Peak saját fintech médiaportfóliója – Fintech.hu, Fintechradar.hu, Fintech Futures (korábban Fintech Fast / Sparks) – és miért nem üzleti kérdés első sorban, hanem stratégiai befektetés a piacba, és miért lelkesednek érte különösen a fiatal peakes szakemberek, akik ma már rendszeres vendégei a stúdiónak és a nemzetközi konferenciáknak is. 

És hogy mi a terv innen? Márton szerint egyszerű:
„Már csak még egyszer ennyit kell kibírni, és meglesz az ezredik adás.”

Ha érdekel, hogyan lett a fintech szóból önálló iparág, egy rádióműsorból közösség és egy cégből média- és tudásközpont, hallgasd meg a Fintech Világa 500. jubileumi adását a Trend FM-en és a Spotify-on!

A Fintech Világa legújabb adásában már a jövő heti, jubileumi 500. epizód árnyékában beszélgetünk: a stúdióban Érczfalvi András műsorvezető, Suppan Márton, a Peak alapítója, valamint Kovásznai Ádám, az MBH Efin Technologies üzletágvezetője. A téma viszont nagyon is a jelenről szól: mi történik akkor, ha a „beyond banking” nem szlogen, hanem kézzelfogható eszköz a kkv számára – és miért most lett ennek igazán tétje.

Az adás főszereplője az Iránytű, az MBH csoportszinten fejlesztett, augusztus végén bemutatott szolgáltatása. Az Iránytű célja egyértelmű: a KKV-kat nem (csak) banki termékekkel, hanem adat- és információalapú döntéstámogatással, proaktív problémamegoldással segíteni a mindennapi működésben.

A beszélgetésben előkerülnek olyan nagyon konkrét fájdalompontok, amelyek egy vállalkozónál hetente, néha naponta visszatérnek, és amelyekre az Iránytű megoldást kínál. Ilyen például az ÁFA-tervezés, amikor az ember nem szeretne az utolsó pillanatban szembesülni azzal, hogy „holnapra kellene négy és fél millió”. Az Iránytű nem általános tanácsokat ad, hanem a cég helyzete alapján levezetett, valós idejű iránymutatást.

Fontos ígéret az is, hogy a platform bankfüggetlen. Nem csak MBH-s ügyfeleknek szól, például OTP-s és K&H-s vállalkozók is használják. Ráadásul 30 napos próbaidővel kipróbálható – ami a vállalati világban önmagában is kihívás, hiszen itt nem egy esti app-letöltésről van szó, hanem komolyabb onboardingról és cégadatok megadásáról.

Adatból javaslat: nem terméket tukmálnak, hanem problémát oldanak meg

Az Iránytű – és a mögötte lévő beyond banking gondolkodás – akkor működik igazán, ha a rendszer személyre szabott ajánlásokat nyújt. 

Nem azt mondjuk, hogy „itt egy hiteltermék”, hanem azt, hogy „látszik, hogy gond lehet a likviditással – találjunk ki valamit”.

Ez a szemlélet egyszerre előny az ügyfélnek (mert relevánsabb), és a banknak is (mert értelmesebb, fenntarthatóbb kapcsolatot épít). A kulcskérdés viszont ugyanaz marad: hogyan lehet ezt a digitális valóságot eljuttatni oda, ahol még sokszor a digitális alapok is hiányoznak.

A teljes adásban szó esik a kkv-szektor digitalizáltságáról, az AI lehetőségekről, valamint az innovatív, nemrég bemutatott agrár vállalkozásoknak szóló platformról. Az adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

dásában Érczfalvi András műsorvezető és Qayum Dániel, a Peak tanácsadója megvizsgálja, hogyan vált a fizetés és vásárlás “élményből” egy mindennapi háttérfolyamattá, amelyet már alig tudunk nyomon követni.

Fizetés, ami már nem fizetés – hanem láthatatlan nyelv

A Fintech Világa legújabb adásában Kajum Danival, a Peak tanácsadójával arról beszélgetünk, hogyan változott meg gyökeresen az, amit fizetésnek hívtunk – és miért állítja Dani, hogy a fizetés ma már inkább egy „nyelv”, mint egy cselekvés.

Régen a fizetés egyetlen mozdulat volt: pénzt adtunk, cserébe kaptunk valamit. Ma viszont egy láthatatlan, háttérben futó folyamat, amely a mindennapjaink szövetébe épült be. Sokszor úgy fizetünk, hogy szinte fel sem fogjuk – csak csipog egy terminál, levonódik egy előfizetés, vagy elindul egy gördülékeny szolgáltatás a háttérben.

Vasrudaktól a láthatatlan tranzakciókig

Az adás egy nagyon plasztikus kontraszttal indul:

• valaha 20 centis vasrudakkal fizettek a kelták – ez volt a „pénz”, az övön csörgött, látható és súlyos volt,
• ma pedig bankkártyával, telefonnal, órával, rollerrel, hűtővel fizetünk – és jó eséllyel nem is figyeljük, hogy éppen tranzakció történik.

Hogyan tűnt el a fizetés, mint élmény a szemünk elől, miközben a tranzakciók száma megtöbbszöröződött? Ami régen egy hónapnyi pénzmozgás volt, azt ma egy egyetemista délelőtt „elintézi”. Mindeközben pedig van, hogy nem is nyúl a pénztárcájához, mert már nincs is nagyon mire.

Konkrét példák is előkerülnek:

• tömegközlekedés: jegyiroda helyett elég a kártya a metrókapunál;
• rollerek és mikromobilitás: QR-kód, csilingelés, megyünk – a fizetés a háttérben zajlik;
• autópálya, parkolás, előfizetések, streaming, randialkalmazások – minden apró élethelyzetre külön digitális szolgáltatás és külön fizetés épült rá.

A fizetés így válik folyamatos, halk háttérzenévé: mindig szól, de ritkán figyelünk rá.

A fizetés mint rendszerek közti nyelv

A modern fizetés valójában rendszerek közötti kommunikáció. Egyetlen tranzakció alatt rengeteg folyamat fut le a háttérben, különböző rendszerek között, amelyek olyan kérdésekre adnak választ, mint:

• Ki vagy, hogyan azonosít a rendszer?
• Jogosult vagy-e a hozzáférésre?
• Van-e pénz a számlán?
• Mit veszel: terméket, szolgáltatást, hozzáférést, élményt?
• Hol történik mindez, mennyiért, milyen adóval, milyen kedvezménnyel?
• Kit illet a pénz, és mikor tekintjük véglegesnek a fizetést?

Ezt a „párbeszédet” már nem mi folytatjuk, hanem a háttérben futó rendszerek. Mi legfeljebb jóváhagyjuk, vagy még azt sem, ha automatikus levonásról, előfizetésről, háttérben futó fizetési folyamatokról van szó.

Kényelem kontra kontroll – tudjuk még, mennyi pénzünk van?

Az adásban szóba kerül a láthatatlanság ára is. Miközben a fizetés gyorsabb, kényelmesebb, és élmény szinten szinte súrlódásmentes, közben könnyebben veszítjük el a kontrollt.

• alig emlékszünk, mire fizettünk elő,
• ritkán nézzük végig az értesítéseket,
• nem mindig tudjuk, hogy mennyit költöttünk aznap.

Az új fogyasztói szokások miatt kiemelten fontossá vált a tudatos pénzügyi önellenőrzés (időnként végignézni az előfizetéseket, levonásokat), és az alapvető pénzügyi edukáció – ideális esetben már családban, iskolában.

Mert ha a fizetés már egy láthatatlan háttérnyelv, amelyet az eszközeink és szolgáltatásaink beszélnek, akkor nekünk legalább értenünk kell: mennyi, honnan, mire, milyen gyakran?

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

alapítója az AI jövőjét vizsgálta: lehet majd szuperapp a ChatGPT-ből, és mikor válhat a bankolás chat-alapúvá?

Már régóta velünk van az AI a bankolásban – csalásdetektálás, tranzakciók elemzése, automatizáció. Ezek viszont a „régi típusú” megoldások, és nem azok a látványos, generatív AI-eszközök, amiket ma például ChatGPT-ként ismerünk. 

Most viszont fordulóponthoz érkeztünk: megjelent a demokratizált, nagy nyelvi modellekre épülő AI, amely egy kicsit mindenhez is ért. A trend ugyanakkor, hogy a tudása egyre mélyebb lesz, a közeljövőben pedig már a pénzügyekhez is jól fog érteni.

Egy pénzügyi szuperapp születése?

Az adás apropója egy friss, sokatmondó lépés: az OpenAI felvásárolta a ROI nevű fintech startupot, amely személyes pénzügyi menedzsment appot fejlesztett. A történetben csavar, hogy az appot le is kapcsolták, a felhasználókat elköszönő üzenet fogadta – tehát nem klasszikus „bővítjük a szolgáltatásportfóliónkat” jellegű akvizíció történt.

A technológia, a logika, a csapat és az alapító viszont nem tűnt el – csak átköltözött az OpenAI-hoz. Márton szerint ez sokkal többről szól, mint egy sima „equihire”:

• az OpenAI nem marad meg egy általános csetfelületnek,
• a ChatGPT-ből egyfajta AI-alapú szuperapp és marketplace kezd kialakulni,
• ahol harmadik felek – köztük bankok, fintech-ek, szolgáltatók – saját mini-appokat, szolgáltatásokat építhetnek a chat felületre.

Nem kell majd külön appot letölteni, regisztrálni, menüket böngészni: elég egy kérdés a chatben, és a háttérben egy pénzügyi „app” dolgozik helyettünk – akár úgy, hogy már a havi cash-flow-t elemzi, optimalizálja, vagy megmondja, hol érdemes számlát nyitni.

AI mint új banki interfész – esély vagy veszély a pénzintézeteknek?

Ez az új, AI-chat alapú interfész valószínűleg fontosabb lesz, mint bármelyik netbank vagy mobilapp. Az emberek egyre kevésbé akarnak appokat letölteni, weboldalakat böngészni, árakat és díjakat Excelben összehasonlítgatni. Inkább azt szeretnék, hogy valaki megmondja:

• „Hol nyissak számlát?”
•  „Melyik bankszámla a legolcsóbb nekem?”
• „Hogy hozzam ki nullára a hónap végét?”

És ez a „valaki” könnyedén lehet egy AI Asszisztens, amely mindent tud rólunk a pénzügyi lábnyomunk alapján, aggregálhatja a banki ajánlatokat, fintech-szolgáltatásokat, és ajánlhat konkrét bankot, konkrét terméket egyetlen válaszban.

Ez óriási kihívás a bankoknak, fintekeknek és bigtecheknek, viszont hatalmas lehetőség is. Főleg azoknak, akik ügyesen építkeznek az új AI ökoszisztémában.

Az adásban továbbá szó esik az AI-bankár adatvédelmi és szabályozási kockázatairól, valamint arról, mikor fogjuk AI-ra bízni a pénzünket. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a 2025-ös év fintech trendjeit veszik górcső alá. Ezúttal viszont nem a pozitív fejlemények, hanem a csalódást keltő trendek kerültek előtérbe. Vendégük, Qayum Dániel, a Peak tanácsadója segít feltérképezni, melyek azok az irányok, amelyek megtorpantak vagy új irányt vettek.

Nagy hype övezte az ESG-t, inkább greenwashing lett belőle 

A fenntarthatósági (ESG) kezdeményezések az elmúlt években óriási figyelmet kaptak, különösen a fintech szektorban. Azonban az ESG-ről inkább a “greenwashing” jut először eszünkbe. A karbonlábnyom-kalkulátoroktól kezdve a rendezvények zöldítéséig sok kezdeményezés indult el, ám ezek üzletileg nehezen igazolhatók. Bár az ötlet sokszor tetszetős, a működtetés költséges, az ügyféligények pedig elmaradtak a várakozásoktól.

Qayum Dániel konkrét számokkal is alátámasztja a trend visszahúzódását: a vállalati jelentésekben az ESG-említések aránya 2023 és 2024 között 40%-ról 25%-ra csökkent. A globális NetZero Banking Alliance szétesése is jól jelzi, hogy az egységes, szervezett ESG-törekvések helyét egyre inkább az egyedi, diszkrétebb megközelítések veszik át.

Szabályozási keretek fojtják meg az open bankinget

Az open banking hosszú évek óta a fintech és pénzügyi szektor egyik nagy ígérete. Európában a PSD2, majd a PSD3 szabályozás tette kötelezővé az adatok megosztását. Üzleti értelemben a modell azonban továbbra sem futott fel úgy, ahogy azt sokan remélték. A Plaid és a JP Morgan esete jól mutatja, hogy a banki adatokhoz való hozzáférés piaci alapon drágul. Bár van lehetőség üzleti modellek kialakítására, azok fenntarthatósága még nem megoldott.

Suppan Márton rámutat: az EU-s szabályozás – amely előírja, hogy az alapbanki adatokat ingyenesen kell elérhetővé tenni – valójában versenyhátrányt jelent az európai szereplők számára. Az amerikai piacon ugyanis mindez piaci alapon működik, így egyes cégek több bevételhez juthatnak ugyanazon szolgáltatásokért, mint európai társaik.

Banking-as-a-Service: a jó ötlet, ami nem működik

A „banking-as-a-service” (BaaS) koncepció – vagyis banki szolgáltatások technológiai kiszervezése – szintén nagy reményekkel indult. A valóság azonban mást mutat. A szabályozás szigorodása, a technológiai integráció nehézségei, és az olyan szereplők, mint a Revolut gyors térnyerése megnehezítette a BaaS-modellre épülő cégek dolgát.

Suppan szerint a Peak korábbi nemzetközi sikerei is jól mutatják, mennyire működőképes volt ez a modell a 2010-es években. Azonban az elmúlt években az ügyféligények, a compliance korlátok és a piaci szereplők változása elhozta a megtorpanást. A one-stop shop megközelítés helyett ma inkább egyedi, személyre szabott megoldásokra van szükség – ez pedig költségesebb és nehezebben skálázható.

A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjét, Urbán Viktort fogadták. Az adás középpontjában a frissen megjelent SZTFH rendelet állt, amely nagyban meghatározza a kriptovaluta-kereskedést Magyarországon. 

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) október végén tette közzé a Kripto tv.-hez kapcsolódó részletszabályokat. Ez a rendelet határozza meg, hogyan kell Magyarországon a kriptovaluta-tranzakciók validálását kezelni – vagyis mikor és kinek kell engedélyt kérnie, és kik mentesülnek alóla.

A műsorban a szakértők arra keresik a választ, hogy mit jelent mindez a magánfelhasználókra, a kriptós vállalkozásokra, valamint a nagy nemzetközi tőzsdékre nézve. Vajon tényleg börtönbe kerülhet bárki, aki kriptóval vált vagy kereskedik? Milyen új fogalmakat hoz a szabályozás, és mi változik a mindennapi gyakorlatban?

Mit mond ki az SZTFH-rendelet?

A most megjelent szabályozás részletesen leírja, kik és milyen feltételek mellett lehetnek validációs szolgáltatók, vagyis azok a szereplők, akik ellenőrzik a kriptós tranzakciókat. A validálás célja a pénzmosás és a visszaélések megelőzése. Ugyanakkor a jogalkotó igyekezett világos határt húzni a magánfelhasználók és a szolgáltatók között.

• A magánszemélyek esetében az egyik legfontosabb könnyítés, hogy a kriptó–kriptó váltások mentesülnek a validációs kötelezettség alól.
• Ugyanakkor a kriptó–fiat váltások (például forintra) értelmezése még nem teljesen egyértelmű – itt a szakma is finomhangolásra számít.
• A decentralizált tőzsdék (DeFi) használata szintén mentesített, hiszen a gyakorlatban lehetetlen lenne több millió mikrotranzakciót egyenként validálni.

„A jogalkotó ezzel inkább a nagyléptékű, szándékosan rejtett pénzmozgásokat akarja szűrni, nem a hétköznapi felhasználót” – mondja Urbán Viktor.

A BTK és a „jogosulatlanság” kérdése

A beszélgetés egyik központi témája a büntetőjogi háttér. A BTK ugyanis továbbra is tartalmaz egy új passzust, amely a „jogosulatlan kriptoszolgáltatás” végzését büntetendőnek minősíti.

„Ezt a bűncselekményt csak tudatosan lehet elkövetni. Nem fog senki véletlenül börtönbe kerülni, mert nem tudta, mi a validáció. De aki szándékosan kerüli meg a rendszert, például pénzmosás céljából, az komoly kockázatot vállal.”

- emelte ki Urbán Viktor.

A hallgatók számára ez annyit jelent: aki magáncélra vált vagy kereskedik, az nyugodtan folytathatja, amit eddig. Viszont érdemes figyelni arra, hogy a választott tőzsde rendelkezzen validációs engedéllyel.

A műsorban továbbá megfejtettük, kik lehetnek valicációs szolgáltatók, illetve miért szigorúbb a magyar szabályozás az EU-s átlagnál. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Léderer Fruzsinát, a DFT Media és a digitalPR.eu alapítóját fogadja, aki mindemellett a Bitget kriptotőzsde magyarországi sajtóképviselője. Az adás középpontjába a Bitget 2.0, a világ első “univerzális tőzsdéje” került.

A Bitget legújabb fejlesztése, a Bitget 2.0 röviden a UX (Universal Exchange) megnevezést kapta. A Bitget új irányvonalának célja, hogy összehozza a tradicionális pénzügyeket, a centralizált (CeFi) és a decentralizált (DeFi) kriptovilágot egyetlen, átlátható és biztonságos platformon. 

AI, biztonság és átláthatóság

Fruzsina szerint az univerzális tőzsde lényege, hogy mindenből a legjobbat ötvözze: a decentralizált rendszerek átláthatóságát a centralizált tőzsdék biztonságával, miközben a mesterséges intelligencia (AI) támogatásával egyre okosabb, felhasználóbarátabb eszközöket ad a kereskedők kezébe.

Az AI a Bitget új rendszerében aktív segítőként jelenne meg: elemzi a piaci mozgásokat, tanácsot ad, tanítja a felhasználót, és képes felismerni a szokatlan trendeket vagy kockázatos helyzeteket. Az algoritmus folyamatosan tanul, és a tapasztalt kereskedők mellett a kezdőknek is segítséget nyújt abban, hogy biztonságosabban és tudatosabban mozogjanak a kriptovilágban.

A Bitget felhasználók kriptóban kérnék a nyugdíjat

A cég egy friss, kelet-európai kutatása meglepő eredményt hozott: a felhasználók 85%-a hajlandó lenne a nyugdíját akár kriptóban is elfogadni. Ez a kriptóba vetett bizalom nem csupán a fiatal generációra jellemző. A Z generáció tagjai már gond nélkül fizetnék a nyaralásukat is kriptóban, sőt akár a teljes fizetésüket is így kérnék. Ugyanakkor a 30–50 éves korosztály is bizalmas, főleg akik az elmúlt években megismerték a digitális pénzeszközök világát.

A műsorban az is kiderült, hogy a Bitget 2.0 nem csak a kriptórajongóknak szól. A cél, hogy a hagyományos pénzügyi világból érkezők és a kriptós úttörők egy platformon találkozzanak. 

A beszélgetésben szóba került a 24/5-ös kereskedési modell is. Ez a modell a hagyományos piacok ritmusát követve öt napos kereskedési hetet kínál, ezzel is csökkentve a kriptó világára jellemző árfolyam-ingadozást és állandó feszültséget. Fruzsina szerint a Bitget 2.0 nem csak a kriptórajongóknak szól. A cél, hogy a hagyományos pénzügyi világból érkezők a kriptós úttörők egy platformon találkozzanak. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Az AI-érettség három szintje – és miért a harmadik számít

Balogh Dávid a KKV-k AI érettségét három szintre sorolja be annak megfelelően, hogy milyen eszközöket milyen feladatokra használnak. Ezek alapján:

1) Alapeszközök – ChatGPT/Gemini használata „heti pár prompt” esetében.
2) Szakosodott appok – Canva AI, Jasper stb., amelyeket konkrét feladatokra építenek be az operatív feladatokba.
3) AI-asszisztensek / autonóm workflow-k – komplett feladatkörök részbeni kiváltása, 10× termelékenység növekedés ott, ahol jól megtervezett a folyamat. A valódi megtérülés itt kezdődik.

Példaként hozott pár kkv-knak szóló megoldást is. Az egyik megoldása, amely bármilyen méretű cégre alkalmazható a készlet- és szezonalitás-alapú előrejelzés. Értékesítési/fogyasztói trendek + hirdetési adatok + szezonfaktorok alapján a rendszer napi döntéstámogató e-mailt küld: mit, mikor, mennyit érdemes rendelni – indoklással. A döntés emberi marad, az elemzés és javaslat viszont AI támogatott.

Tipikus akadályok és megoldások

Több mint 300 AI bevezetés után átfogó képet kaptak a magyar kkv-k AI-hoz való hozzáállásához. A bevezetések során tapasztalt tipikus akadályokat három fő kategóriába sorolta: 

• Idő és tudás – a vezetők leterheltek; kell egy AI-gondolkodásmód és alap prompt-/eszköztudás.
• Csapatellenállás – nem „emberkiváltás”, hanem munkaidő-felszabadítás magasabb hozzáadott értékű feladatokra. Aki automatizálja a saját munkáját, nyer; aki nem, veszít.
• Irányítás és adatbiztonság – alulról jövő kísérletezés helyett felülről szervezett, szabályozott bevezetés (adatkezelés, jogosultságok, eszközpolitika).

Mit tegyen most a KKV?

• Vezetőknek: indítsanak top-down AI-programot, definiálják a folyamatokat és a biztonsági kereteket, mérjék a megtérülést.
• Munkavállalóknak: azonnal kezdjék el használni az AI-eszközöket a saját feladataikra; hozzanak mini-automatizmusokat (workflow-k) és mutassák meg az eredményt.
• Időtáv: a következő 1–2 év a túlélésről és hatékonyságról szól; 3–5 év távon nagy piaci átrendeződés jön. Aki most épít “AI-izomzatot”, skálázásra készül.
  
  

„Nem az van veszélyben, aki automatizálja a saját munkáját – hanem az, aki nem.”

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptoszektor múlt heti ámokfutását vette górcső alá: percek alatt történelmi léptékű likvidálási hullám söpört végig a szektoron, a Bitcoin 122 ezerről 102 ezer dollárig szúrta le, a teljes piaci kapitalizáció pedig rövid időre közel ezermilliárd dollárt zsugorodott, végül kb. 500 milliárdos mínuszban zárt a nap végén.

Mi robbantotta be a dominókat?

A gyújtószikrát egy vámháborús üzenet adta: Donald Trump bejegyzése a Kínára tervezett 100%-os vámról azonnali kockázatkerülést indított el a globális piacokon. Az amerikai részvényindexek egy nap alatt 2–3,5% közti esést könyveltek el, a kockázatosabb eszközök (köztük a kripto) pedig áttételesen, felerősítve reagáltak.

Miért lett „soha nem látott” a kriptoesés?

1) Túlfűtött long tőkeáttét

Az ETF-ek rajtja és az új csúcsok után sokan tőkeáttételes long pozíciókkal ültek a trendre. Amikor az ár megindult lefelé, láncreakciós kényszerzárások indultak: 24 órán belül 1,5 millió ilyen pozíciót likvidáltak, 9,5 milliárd dollár értékben; ebből ~8 milliárd long volt.

2) Piaci manipulációs gyanú

A zuhanást megelőző percekben egy „bálna” egy nagy short ügylettel lépett, amely ~200 millió dollár nyereséget termelt villámgyorsan. Bizonyítani ilyesmit szinte lehetetlen, de az időzítés miatt felvetődik a manipuláció lehetősége.

3) Technikai zavar a legnagyobbnál

A Binance több altcoinnál rövid időre „0 dolláros” ármegjelenítési hibát jelentett. A szolgáltató később kártalanított (~283 millió USD), külső támadást tagadott, de a pánik és a visszaépülés hullámát ez is erősítette.

A leszúrás után az árak részben visszaugrottak (a Bitcoin ~115 ezerig is), sőt egyes tokenek (pl. BNB) történelmi csúcsot ütöttek pár napon belül. A nagy képben a fő trend még tart, de a „minden nap új csúcs” eufóriáját felváltotta a óvatosabb kockázatvállalás.

Tanulságok: fegyelem, nem eufória

1) Stratégia nélkül nincs kripto

• Belépési–kilépési terv: előre rögzített szintek, részleges profitrealizálás.
• Nem a 10–20× a norma: rövid, extrém időszakokban előfordul, de nem tervezhető.

2) Tőkeáttét: kétélű kard

• Csak tudatos kockázatkezeléssel, szigorú stopokkal és alacsony leverage-dzsel.
• A „biztosnak tűnő” trendben is jöhet pillanatok alatt 10–20% ellenmozgás.

3) Likviditási és technikai kockázat

• Limit megbízások hasznosak, de rendszersokknál előfordulhat csúszás.
• Platformkockázat létezik: nagy szolgáltatóknál is jöhet hiba. Diverzifikáld a kereskedési és tárolási helyszíneket.

4) Információ ≠ impulzus

• A híráram gyakran érzelmeket tol fel; a döntés legyen elemzésalapú, nem FOMO.
• A hosszú távú kép számít: a napi gyertyák helyett nézd a struktúrát.

Röviden: nem a vihar az újdonság – hanem, hogyan vitorlázol benne

A kriptopiac volatilis marad, és érzékenyen reagál a makrohírekre. A mostani likvidálás emlékeztető: a trend nem egyenlő garanciával, a tőkeáttét pedig nem ingyenebéd. Aki stratégiát, kockázatkezelést, fegyelmet és edukációt tesz az első helyre, annak az ilyen éjszakák inkább stressztesztet, mintsem végállomást jelentenek.

Jelen írás tájékoztató jellegű; nem minősül befektetési tanácsadásnak.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Néhány éve a metaverzumot a következő generációs internetté kiáltották ki. A vízió egy hatalmas virtuális tér volt, ahol a valóság és a digitális világ összeér, és ahol avatárokkal dolgozunk, vásárolunk, szórakozunk és élünk.

A Facebook is erre tette fel a jövőjét: 2021-ben Meta névre váltott, ezzel is jelezve, hogy a vállalat teljes erővel a metaverzum építésébe kezd.

Csakhogy a várakozásokhoz képest a projekt óriási veszteségeket hozott: a Meta Reality Labs részlege 2025 elejére 68 milliárd dolláros mínuszt halmozott fel. Nem csak ők jártak így – a Disney, a Microsoft és más nagyvállalatok is leállították vagy visszavágták metaverzum-fejlesztéseiket.

A hype vége: drága eszközök, üres terek

A „metaverzum-lufi” kipukkadásának több oka volt:

• A VR/AR eszközök drágák és kényelmetlenek, a tömeges használatra nem elég vonzóak.
• A Covid-időszak lezárultával az emberek visszatértek a valós térbe – csökkent az igény a virtuális menekülőutakra.
• 2022-ben pedig megérkezett a ChatGPT, amely azonnal elvitte a figyelmet és a befektetéseket egy újabb technológiai forradalom felé: az AI-hoz.

A metaverzum ígéretét így elmosta az AI-robbanás – és a „metaverzum” szó maga is negatív felhangot kapott. Az Apple például a Vision Pro headsetjét nem így, hanem „spatial computing” (térbeli számítástechnika) néven kommunikálja, tudatosan elkerülve a lejáratódott fogalmat.

Az ipari metaverzum köszöni szépen, jól van

A metaverzum tehát nem halt meg, csak irányt váltott. A grandiózus, mindent magába olvasztó világ helyett specifikus, üzleti célú megoldásokban él tovább.

Digitális ikrek segítik a gyártást és a tervezést: a gépsorok vagy épületek pontos virtuális másán lehet hibát keresni, optimalizálni, mielőtt a valóságban bármihez nyúlnánk.
Az ipari AR (Augmented Reality - kiterjesztett valóság) révén a szerelők és mérnökök valós időben kapnak vizuális útmutatást, az építőiparban pedig az AR integrációja már most is napi gyakorlat. A metaverzum-alapú szimulációk a pilóták, orvosok vagy technikusok képzésében is forradalmasítják a tréninget - olcsóbban, biztonságosabban és gyorsabban.

A játékvilágban maradt meg a metaverzum-élmény

A fogyasztói oldalon a metaverzum szelleme ma a gaming platformokon él tovább. A Roblox és a Fortnite több tízmillió felhasználót vonzanak, miközben headset nélkül, mobilon és laptopon is bárki csatlakozhat. Az alapelv ugyanaz maradt: a játékos valós pénzért digitális tárgyakat vásárol, és egy online közösség részévé válik — csak épp a körítés lett reálisabb és élvezhetőbb.

Még a 2003-ban indult Second Life is aktív ma is, ami jól mutatja: az emberek mindig keresik a digitális jelenlét új formáit, csak nem egyetlen univerzumban, hanem több, kisebb térben.

A metaverzum új formája

A digitális univerzum, ahol minden és mindenki egy helyen él, egyelőre utópia maradt.
De a metaverzum alapját adó technológiák – a VR, az AR és a digitális szimuláció – már most is valós üzleti értéket teremtenek.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal a világ másik felére „kapcsoltak be”: vendégük Kovács Christian, a Remarc Property Group társtulajdonosa volt, aki Bali szigetéről jelentkezett. A beszélgetés középpontjában a szigeten lévő luxusingatlan-fejlesztések és a magyar befektetők növekvő szerepe, valamint a blokklánc-alapú ingatlanbefektetések álltak.

Ötcsillagos fejlesztések és magyar befektetők az egzotikus szigeten

Kovács Christian négy éve költözött Balira, ahol a Remarc Property Group révén ma már ötcsillagos kereskedelmi és lakókomplexumokat fejleszt. A cég jelenleg 117 ingatlant épít, amelyek közül több mint 50-et magyar befektetők finanszíroznak – ez önmagában is mutatja, hogy Bali már nemcsak a turisták, hanem a befektetők számára is komoly vonzerőt jelent.

A vállalat Dubajban és Szaúd-Arábiában is aktív, és ezekből a piacokról is egyre több tőke áramlik Balira. Kovács szerint a befektetőket a gyors hozam, a turizmus bővülése és a sziget hosszú távú gazdasági stabilitása vonzza.

A tokenizáció lehet az ingatlanpiac következő forradalma

Az ingatlanok tokenizációjának jövőjéről is szó esett. Ez egy blokklánc-technológián alapuló modell, amely lehetővé teszi, hogy egy valós eszköz, például egy villa vagy épületkomplexum, digitális tokenekre legyen bontva. Minden token egy-egy tulajdoni hányadot képvisel, így akár kisbefektetők is részesedhetnek prémium projektekből, néhány száz dollár befektetésével.

„Minden tokenizálva lesz, az ingatlanpiac is. A jövő befektetései a blokkláncon születnek meg” – mondta Kovács Christian, aki szerint az új generáció már nem bankban tartja a pénzét, hanem digitális eszközökben gondolkodik.

A szakember hozzátette: Indonézia, amely már a BRICS-országok közé tartozik, a régió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, ahol a kriptovaluták és tokenizált eszközök használata gyorsan válik mindennapossá.

Átláthatóság és bizalom: kamerák a fejlesztések felett

A Remarc Property Group nemcsak a luxust, hanem az átláthatóságot is kiemelt értéknek tekinti. A fejlesztések helyszínein több mint tucatnyi kamerán keresztül követhetők az építkezések, így a befektetők a világ bármely pontjáról valós időben láthatják, hol tart a projekt.

„A transzparencia a bizalom alapja. Aki látja, hová kerül a pénze, az vissza is tér a következő projektre” – hangsúlyozta Kovács.

A cél nem rövid távú nyereség, hanem egy hosszú távon fenntartható, több ezer befektetőre épülő ökoszisztéma felépítése, ahol minden fél biztonságban érzi a tőkéjét.

Ázsia az új gazdasági központ – Bali a következő nagy hullám

Kovács szerint a következő 5–10 év a délkelet-ázsiai gazdaságok robbanásáról fog szólni. Miközben Európa stagnál, és Dubaj elérte növekedésének csúcsát, Indonézia és azon belül Bali lehet az új befektetési központ, különösen az új főváros, Nusantara fejlesztésével.

„Európát el kell felejteni a következő évtizedben. Most Ázsia korszaka jön, és Bali a kapu ehhez a világhoz” – fogalmazott a vállalkozó.

A kormány már most szigorúbb szabályozást vezet be, hogy a fejlesztések mellett megőrizze a sziget természeti és spirituális karakterét, így Bali hosszú távon is fenntartható célpont maradhat.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Bitget: globális terjeszkedés és magyar jelenlét

Bár a Bitgetet 2018-ban alapították, igazán az elmúlt egy-két évben robbant be a köztudatba. A tőzsde ma már 150 országban, 120 millió felhasználóval működik, erős jelenléttel Ázsiában és Latin-Amerikában, de kifejezetten gyorsan terjeszkedik Kelet-Európában is, köztük Magyarországon.

A régió különlegessége, hogy a befektetők itt nyitottabbak az újításokra, szemben a német vagy más nyugat-európai piacokkal. Magyarországon pedig különösen népszerűek az oktatási tartalmak és a copytrading funkciók, amelyek lehetővé teszik, hogy a kezdő kereskedők is tapasztalt tréderek stratégiáit kövessék.

Nők a kriptovilág élvonalában

A kriptoszektor egy hagyományosan férfiak által dominált terület, a Bitget élén mégis egy női vezető áll: Gracy Chen, egy ismert ázsiai médiaszemélyiség. Vezetésével a cég külön figyelmet fordít a nők bevonására a Web3 és a kriptovaluták világába.

Ennek része a Blockchain4Her kezdeményezés, amely célzottan női startupokat támogat, és programokat indít a kriptovilág iránt érdeklődő hölgyek számára. A Bitget stratégiájának része továbbá, hogy 2027-ig 1,5 millió ember kriptoedukációját biztosítsa világszerte.

Több mint tőzsde: edukáció, jótékonykodás és biztonság

A Bitget nemcsak a kereskedési lehetőségekkel akar kitűnni. Oktatási programokat, workshopokat, valamint fiataloknak szóló kezdeményezéseket indít, például a Blockchain for Youth mozgalmat.

A társadalmi felelősségvállalás szintén fontos része a stratégiának: a cég együttműködik az UNICEF-fel, és elkötelezett abban, hogy a kriptovilág ne csak a gyors meggazdagodásról szóljon, hanem a társadalomnak való visszaadásról is.

A biztonság kérdése is kiemelkedő: a Bitget 700 millió dolláros biztosítási alapot hozott létre a felhasználók védelmére, valamint mesterséges intelligencia alapú csalásmegelőző rendszereket épít.

Sport és kriptó: új közösségi élmények

A kriptovilág és a sport szoros kapcsolatot épít: a Bitget együttműködik a LaLigával, valamint olyan világsztárokkal, mint Lionel Messi. Ezek az együttműködések nem csupán marketingfogások, hanem lehetőségek arra, hogy a kriptót közelebb vigyék a szélesebb közönséghez.

Érdekesség, hogy míg a cég a sportfogadás és tippjátékok irányában is próbálkozott, a magyar felhasználók inkább a kereskedési és oktatási funkciókat részesítik előnyben.

A jövő: tokenizáció és AI

A beszélgetésben szóba került a kriptoszektor trendjeinek hullámzása is. Míg a Metaverzum-láz gyorsan kifulladt, az NFT-k és különösen az AI-alapú megoldások tartósnak bizonyultak.

Fruzsina szerint a következő nagy áttörés a valós eszközök tokenizációja lehet – ingatlanok, műtárgyak vagy akár kincsek digitális formában való kereskedése. Ez új lendületet adhat a piacnak, és új felhasználói rétegeket is bevonhat.

A Bitget nem pusztán egy kriptotőzsde, hanem egy olyan platform, amely oktatással, társadalmi felelősségvállalással és innovatív megoldásokkal igyekszik lebontani a kriptót övező előítéleteket. Magyarországon az edukáció és a biztonság a legfőbb érték, de a globális vízió részeként a Bitget egyszerre kíván a nők, a fiatalok és a sportközösségek felé is hidat képezni.

Mit tud valójában az AI, és hol fogy el az ereje? A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója az AI innovatív, kreatív képességeit boncolgatja.

Sokak fejében az AI már-már mindentudó zseniként él. A valóság józanabb: a ma népszerű nagy nyelvi modellek (LLM-ek) statisztikai mintakövetők. Döbbenetesen jó szövegeket írnak, de alapvetően a „legvalószínűbb következő szót” találják el. Ez a működés precíz, kiszámítható — ám konzervatív. Miért nem mernek kockáztatni az LLM-ek, és milyen úton válhat a következő AI-generáció ténylegesen kreatívvá?

Miben más az ember gondolkodása?

Az ember nemcsak szövegből tanul. Képekből, hangokból, mozgásból, szagokból, fájdalomból és örömből — a világból szerzett tapasztalataiból. Képes abstrakcióra, különböző belső motivációból, vagy flow-állapotra: amikor a feladat komplexitása és az emberi képesség pont találkozik, és megszületik az alkotás. 

A gép ezzel szemben többnyire utánzó: a tanítás során az emberi visszajelzés elsősorban a „biztonságos” válaszokat jutalmazza, a szokatlanokat, pontatlan válaszokat bünteti — így az AI óhatatlanul óvatos lesz.

Sok nagy áttörés véletlen hibából, hibák újraértelmezéséből született (gondoljunk csak a penicillin feltalálására). A mai modellek a hibát elkerülni, nem pedig felfedezni próbálják. Ezért nehezen lépnek ki a szabályrendszerből, pedig a kreativitás gyakran épp ott kezdődik. 

Merre tovább? Az AI, ami tényleg felfedez

A kreatív AI-hoz több kell a szövegkorpuszoknál.

Multimodális és interaktív tanulás

Az emberhez hasonlóan több csatornán kell tanulni (kép, hang, szenzorok), valódi vagy szimulált környezetben pedig megtapasztalni a döntések következményeit. A belső „világmodell” — egy digitális homokozó — segít előszűrni a rossz ötleteket még a valóság előtt.

Agy-ihlette architektúrák és „alvás”

Rugalmas, önátalakító hálózatokra van szükség, amelyek képesek a hosszú távú emlékezet és a következtetés integrálására. Az emberhez hasonló konszolidációs fázis („alvás”) segítheti a minták megszilárdítását.

Belső motiváció

A kíváncsi AI nemcsak válaszol, kérdez is. Önjutalmazó mechanizmusokkal (például az új információkért vagy a bizonytalanság csökkentéséért járó belső „pontokkal”) a rendszer elkezdhet önállóan tudást keresni. Ez a valódi felfedezés alapja.

Mit jelent ez az üzletnek és a fintechnek?

Rövid távon a vállalatok stabilitást várnak: pontos, reprodukálható teljesítményt. Ebben az LLM-ek erősek, és már ma is gyorsítják a termékfejlesztést. Jó példa erre a generatív UI, amely segítségével pár óra alatt lehet prototípus termékeket összeállítani és tesztelésre bocsátani.

A következő ugrás azonban a felfedező AI, amely innovatív termékötleteket, kockázatkezelési stratégiákat, vagy épp ügyfélélmény-megoldásokat képes önállóan feltárni. 

Mit tud valójában az AI, és hol fogy el az ereje? A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, miért tűnik néha „zseniálisnak” a ChatGPT – és miért választ mégis gyakran óvatos, sablonos megoldásokat. Kiderül, hogyan tanulnak a nagy nyelvi modellek, miben erősek, hol hibáznak, és miért nem ugyanúgy „gondolkodnak”, mint az emberek.

Zseni vagy csak statisztika?

A nagy nyelvi modellek óriási szövegkorpuszokon képzik magukat, és a legvalószínűbb következő szót próbálják kitalálni. Ez lenyűgöző szövegalkotást eredményez, de önmagában nem jelent megértést – inkább statisztikai mintakövetést. Amíg az ember képes a kontextuson túlmutató absztrakcióra, ezek a modellek a betanult mintákhoz ragaszkodnak, és ritkán vállalnak valódi kockázatot.

Miért jók a fogalmazásban, és miért gyengébbek matekban?

A szövegalkotás mintázatai bőven jelen vannak az interneten, a történelem- vagy irodalmi jellegű feladatokhoz rengeteg példa áll rendelkezésre. A matematika ezzel szemben szabályalapú, több lépcsős, formális következtetést igényel; itt már kevés a „jó eséllyel eltalált” következő szó. Az eredmény: gördülékeny esszék kontra időnként pontatlan számolás.

Emberi flow vs. AI-konzervativizmus

Az ember tanulása próbálkozásokra és elvétett hibákra épül, érzelmi bevonódással és céltudatossággal. Az AI-t ma jellemzően emberi visszajelzéssel megerősített tanulással (RLHF) finomhangolják, ami érthetően óvatosságra, „biztonsági játékra” kondicionálja: a modell a bevált, középszerű, de megbízható válaszokat részesíti előnyben a formabontó ötletekkel szemben.

Mire használjuk okosan?

A jelenlegi AI modellek kiválók stílus- és szerkezetkövetésben, dokumentációk, összefoglalók, vázlatok gyors előállításában, sőt a tervezés korai prototípus-lépéseiben is. Kreatív áttörést azonban ritkán hoz: a nagy kép megtervezése, az eredeti koncepció, a kockázatvállalás és a kritikus ítélőképesség továbbra is emberi terep – különösen ott, ahol a döntések üzleti kockázattal járnak.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptovaluta csalások gyakori formáira hívják fel a figyelmet. Nem véletlen: nap mint nap dőlnek be befektetők az ezerszázalékos növekedéseknek, amelyek szempillantás alatt válnak értéktelenné.

Memecoinok és pump-and-dump: a gyors pénz illúziója

Az elmúlt hónapokban ismét felbukkant a memecoin láz: hírességekhez köthető, gyakran kamu tokenek rövid idő alatt száz- vagy ezerszázalékos árfolyam-emelkedést produkálnak - majd hirtelen összeomlanak. 

A Kanye Westhez vagy Cristiano Ronaldóhoz kapcsolt kriptók például több tízezer kisbefektetőt húztak csőbe. A háttérben jellemzően néhány nagy szereplő áll, akik előre eltervezetten fújják fel az árfolyamot, majd a csúcson kiszállva óriási nyereséget realizálnak. A “tömeg” (azaz a kisbefektetők) mindeközben hatalmas veszteségeket könyvel el. Ez a klasszikus „pump-and-dump” séma a piramisjátékok digitális változata.

Rug pull, honey pot és a digitális „disznóvágás”

A csalási technikák folyamatosan fejlődnek. A rug pull esetében a tokenhez tartozó likviditást vonják ki hirtelen a fejlesztők, így a befektetők érméi egy pillanat alatt értéktelenné válnak. 

A honey pot csalásoknál a kódot úgy írják meg, hogy a token csak megvásárolható legyen, de eladni ne lehessen. 

Egy másik elterjedt forma pedig a „disznóvágás” (pig butchering), amely romantikus kapcsolatokon keresztül csábít be áldozatokat kriptobefektetésekbe. Az áldozat hónapokon át azt hiszi, hogy nyereséget termel egy online platformon, mígnem egy napon az egész összeomlik, és minden pénze eltűnik.

A klasszikus phishing és deepfake támadásoktól sem mentes a szektor

A klasszikus adathalászat sem tűnt el: hamis weboldalak és appok próbálják megszerezni a kriptotárcákhoz tartozó hozzáféréseket. Gyakori trükk az „airdrop” ígéret, ahol ingyen tokenekkel csábítanak felhasználókat kereskedő oldalakra. Valójában viszont a regisztrálók csalóknak adnak hozzáférést a tárcájukhoz. 

Az AI fejlődésével megjelentek a deepfake videók is, amelyeket más szektorokban is bevetnek a csalók. Ezekben híres embereket – például Elon Muskot – utánozva ígérnek duplázást, ha valaki pénzt küld. Hiába tűnik nyilvánvalónak, sokan még mindig bedőlnek ezeknek az ajánlatoknak.

Hogyan védekezzünk?

A szakértők szerint az első és legfontosabb a biztonságos tárolás. Nagyobb összegeket érdemes hardveres tárcákban (offline eszközökön) tartani, a mindennapi használatra pedig hot walletet fenntartani. 

Emellett elengedhetetlen a kétfaktoros hitelesítés, a jelszavak megkülönböztetése és a rendszeres engedélyellenőrzés. Soha ne kattintsunk gyanús linkekre, és mindig ellenőrizzük a weboldalak pontos címét. 

Ha pedig mégis megtörténik a baj, azonnal át kell mozgatni a megmaradt összegeket új tárcába, és jelezni a hatóságok felé, hogy mások ne essenek ugyanabba a csapdába.

A teljes adás visszahallgatható az alábbi Spotify linken.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, hogyan hat a pénzügyi bizonytalanság a mentális és a fizikai egészségünkre – és miként segíthetnek a fintech megoldások abban, hogy csökkenjen a stressz és tudatosabb pénzügyi döntéseket hozzunk.

A pénzügyi stressz ördögi köre

Egy friss Intrum-kutatás szerint Magyarországon a lakosság mindössze 39 százaléka érzi pénzügyileg stabilnak magát, míg 61 százalék állandó szorongással küzd. A pénzügyi problémák nemcsak lelki terhet jelentenek. Gyakori következmény a magas vérnyomás, migrén, gyomorpanasz - vagyis tipikus pszichoszomatikus tünetek.

A tartós stressz ráadásul blokkolja a racionális döntéshozatalt, így sokan impulzívan, rövid távon gondolkodva költenek, ami tovább rontja a helyzetet. Ez egy önmagát erősítő spirált indít el.

Mit tehetünk a stressz ellen?

Az adásban elsősorban technológiai megoldások kerültek előtérbe, amelyek segíthetnek a pénzügyi terhek áthidalásában. A modern digitális pénzügyi alkalmazások ugyanis ma már gyakran sokkal többet nyújtanak egyszerű számlavezetésnél. Siklós Bence három fő területet emelt ki:

• Transzparens pénzügyek kezelése – AI-alapú monitorozás figyelmeztet, ha várhatóan túlköltekezünk, és személyre szabott tippeket ad, hogyan kompenzálhatjuk a kiadásokat.
• Gamifikáció és motiváció – játékos elemek, pontgyűjtés, kihívások, amelyek vonzóbbá teszik a pénzügyi tudatosságot. A gamification piaca mára milliárd dolláros iparággá nőtt.
• Automatizált megtakarítások – például a fizetés egy részének automatikus félrerakása, vagy a vásárlások kerekítése révén keletkező aprópénz gyűjtése. Ezek apró, viszont motiváló sikerélményeket adnak.

A felelősség főleg a felhasználót terheli, de a szolgáltatót is

A fintech eszközök segíthetnek, de akár kísértésbe is vihetnek: ugyanazok a mechanizmusok ösztönözhetik a túlköltést, mint amelyek a tudatosságot erősítik. Ezért felelősség hárul mind a szolgáltatókra, mind a felhasználókra, hogy jól döntsenek.

Pozitív példa, hogy több nyugat-európai banknál (pl. Monzo, Starling) már bevezették a szerencsejáték-korlátozó funkciót, amely segít az impulzív döntések visszafogásában.

A tudatosságot már gyerekkorban érdemes felépíteni

A pénzügyi bizonytalanság sok esetben a tudatos pénzhasználat hiányából fakad. A pénzhez való hozzáállásunkat, szokásainkat pedig fiatal korban is alakítjuk: a fiatalok általában a szüleiktől tanulnak el szokásokat és attitűdöket. A hagyományos oktatási rendszerekben ugyanis nagyon korlátozott a személyes pénzügyekkel kapcsolatos edukáció.

A Peak saját Peak Edukációs Platformja ebben nyújt támogatást: rövid, személyre szabott mikroleckékkel, játékos kvízekkel és AI-asszisztenssel segít a pénzügyi ismeretek elsajátításában. A cél, hogy már fiatal korban kialakuljanak a jó szokások, amelyek csökkenthetik a felnőttkori pénzügyi szorongást.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Sziget Fesztiválon beszélgetettünk Maria Lukash-sal, a Revolut közép-kelet-európai régiójáért felelős vezetőjével, erről az interjúról mesél Siklós Bence a Fintech Világában is. Az interjúban szó esett a neobank stratégiájáról, a magyar piac jelentőségéről, valamint arról, hogy a Revolut hogyan tervezi levetkőzni az „utazókártya” imázst, és elsődleges pénzügyi szolgáltatóvá válni hazánkban.

A Revolut ma már több mint 60 millió felhasználóval rendelkezik világszerte, és néhány éven belül 100 millióra szeretné növelni ügyfélszámát. Magyarország ebből kiemelt szerepet kap: jelenleg közel 2 millió magyar ügyfél használja a szolgáltatást, és az elmúlt 1–2 évben tapasztalták a legnagyobb bővülést.

Karrier, pszichológia és fintech

Maria Lukash pályafutását az OTP Banknál kezdte marketing területen, majd a Google-nél szerzett tapasztalatokat. Pszichológia mesterdiplomáját szintén hasznosítja a munkájában, hiszen szerinte elengedhetetlen, hogy egy pénzügyi szolgáltató valóban a felhasználók szemszögéből lássa a világot. A Google-t elhagyva kézzelfoghatóbb termékfejlesztési kihívások után kutatott, ekkor érkezett a Revoluthoz. A cég termékfejlesztéseit saját maga is látta, hiszen 2018 óta felhasználója az alkalmazásnak.

Lukash elmondása szerint a Revolut termékfejlesztési filozófiája három pilléren nyugszik: adat, termék és problémamegoldás. Minden új funkció abból indul ki, hogy a felhasználók valódi igényeire adjon választ.

Magyar piac: már nem csak utazóknak

Az interjú egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar felhasználók tranzakcióinak 75 százaléka már belföldön történik. Ez világosan mutatja, hogy a Revolut mára jóval több, mint egy praktikus kártya külföldi utazásokhoz. A növekedésben az előfizetéses szolgáltatások is szerepet játszanak, bár Lukash szerint a több bankszámlával rendelkező ügyfelek ritkán fizetnek több prémium csomagra.

A közép-kelet-európai régió kiemelten fontos a Revolut számára, különösen a valuták sokszínűsége miatt. Ennek részeként a fintech továbbra is tervezi magyarországi fiók megnyitását és a magyar IBAN bevezetését, ami Lukash szerint a bizalom erősítésének kulcslépése lehet.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három, látszólag távoli, de a globális pénzügyi színtér szempontjából kulcsfontosságú trendet boncolgatott. A Revolut Forma 1-es megjelenésétől a bankok zöld vállalásainak gyengülésén át a mesterséges intelligencia-óriások rekordösszegű tőkebevonásáig izgalmas hírek kerültek terítékre.

Revolut az Audi Forma 1-es csapatánál

A Revolut egyre határozottabban építi globális jelenlétét, most éppen a Forma 1 világába lépve: a brit fintech lesz a 2026-ban rajtoló Audi csapat névadó szponzora. A két márka együttműködése igazán izgalmas: az Audi egy régi múltú, tradicionális, míg a Revolut egy feltörekvő, modern brand. A Revolut világszerte óriási ügyfélbázissal rendelkezik, a partnerség célja pedig a rajongói élmény új szintre emelése – akár rajongói tokenekkel, nyereményjátékokkal és prémium ügyfélprogramokkal.

Repedező klímaszövetségek

Az ESG-hullám nemcsak erősödni, de gyengülni is tud: a HSBC kilépett az ENSZ klímaszövetségéből, és több nagybank is hasonló lépésre készül. Bár a globális felmelegedés kézzelfogható tény, a pénzintézetek zöld ígéreteinek jelentős része Suppan Márton szerint puszta „greenwashing” volt – hangzatos, de kevés konkrét eredménnyel. A politikai támogatás és az ügyfélérdeklődés csökkenése egyaránt gyorsítja a trendet.

AI-milliárdok: OpenAI és Anthropic

A mesterséges intelligencia piaca továbbra is forró, a tőke pedig szinte korlátlanul áramlik. Az OpenAI idén 40 milliárd dollárt szeretne bevonni 300 milliárd dolláros cégértékelés mellett, az Anthropic pedig 5 milliárd dollárt gyűjtött be 170 milliárdos értékeltségen – mindezt néhány év működés után. Bár a cégek még nem nyereségesek, az előfizetői bázis és az árbevétel dinamikusan növekszik, miközben a technológia egyre több iparágat hálóz be.

Miért éppen a Fülöp-szigetek?

Farkas Adrián elmondta, hogy ma már több mint nyolcezer filippínó vendégmunkás dolgozik Magyarországon, a szövetségük pedig tíz alapító taggal – köztük logisztikai, turisztikai és élelmiszeripari nagyvállalatokkal – jött létre. A filippínók számos szektorban jelen vannak, az autóipartól kezdve, a turizmuson át az agráriumig. Az ország 7641 szigetből áll, és 116 milliós lakossággal rendelkezik – csak Manilában 20 millióan élnek. Az átlagéletkor 23,4 év, és az aktív, munkaképes korú filippínók 61 százalékát teszik ki a teljes populációnak.

Department of Migrant Workers

A filippínó vendégmunkások külföldi foglalkoztatását a Fülöp-szigeteken egy rendkívül szigorúan szabályozott állami rendszer biztosítja, amelynek élén ma a Department of Migrant Workers áll. Farkas Adrián hangsúlyozta, hogy ez a struktúra nem új keletű:

„Ez egy negyvenéves, nagyon szabályozott, nagyon szigorú rendszer, amelyen keresztül tudnak a munkavállalók elmenni más országokba munkát vállalni.”

A minisztérium célja kettős: egyrészt a hazai munkaerőpiac tehermentesítése, másrészt annak garantálása, hogy a külföldre távozó filippínók biztonságos és törvényes keretek között dolgozhassanak. A rendszer lényege, hogy csak akkreditált foglalkoztatók alkalmazhatnak vendégmunkásokat – az akkreditáció során több mint tizennégy féle dokumentumot vizsgálnak meg, beleértve a munkakörülmények és a fogadó vállalat működésének ellenőrzését.

Sőt, sok esetben a magyar minisztérium helyi képviselői is személyesen felkeresik a cégeket. Ezzel biztosítják, hogy a filippínó munkavállalók valódi munkahelyeken, tisztességes körülmények között helyezkedhessenek el, elkerülve az illegális toborzásból fakadó visszaéléseket. A rendszer tehát nem csupán a munkavállalók érdekeit védi, hanem a fogadó országok számára is garanciát jelent a megbízható és stabil munkaerőre.

Hol van a legnagyobb igény rájuk?

A legnagyobb kereslet az autóiparban mutatkozik, ahol a gyárak és beszállítók számára kulcsfontosságú a folyamatos munkaerő-utánpótlás. A második helyen a turizmus áll, ahol a vendégmunkások jelenléte különösen a szállodaiparban és vendéglátásban jelent megoldást a munkaerőhiányra. Adrián szerint a filippínók kedvessége és szolgálatkészsége miatt kifejezetten jól illeszkednek a turisztikai ágazat igényeihez. A harmadik legfontosabb terület az agrárium, ahol a mindennapi munkákhoz elengedhetetlen a megbízható és kitartó munkaerő. 

„Az agráriumban is óriási szükség van rájuk: a mezőgazdaságban, például dinnye- vagy zöldségtermesztésben már most is sokan dolgoznak.” – emelte ki.

Emellett más iparágakban, például a feldolgozóiparban, szintén egyre nagyobb az igény filippínó munkavállalókra, különösen ott, ahol a magyar munkaerő nehezen elérhető vagy nem áll rendelkezésre.

Ez a széles ágazati jelenlét azt mutatja, hogy a filippínó munkaerő nem csupán átmeneti megoldás, hanem hosszú távon is kulcsfontosságú szereplővé válhat a magyar gazdaságban.

Migráns vagy vendégmunkás?

Adrián kiemelte a különbséget a „migráns” és a „vendégmunkás” fogalma között is:

„Nagyon fontos itt is megemlítenem, hogy a migráns munkavállalók és a vendégmunkások között óriási különbség van. A vendégmunkás tudatosan jön ide dolgozni és értéket teremteni, és nem pusztán a szociális hálóra támaszkodik.”

A vendégmunkások mindennapi nehézségei

Az egyik legégetőbb probléma a bankszámlanyitás körüli bonyolult eljárás. A vendégmunkások ugyan már az érkezés előtt rendelkeznek tartózkodási engedélyt igazoló határozattal, ám sok magyar bank csak a plasztikkártyát fogadja el, amelyet jellemzően 20–25 nappal az érkezés után kaphatnak kézhez.

A beilleszkedés első időszaka különösen megterhelő. Sok vendégmunkásnak az első hónapban nincs még rendszeres jövedelme, miközben már fedeznie kell a lakhatási és megélhetési költségeit. Emiatt nagy szükség lenne olyan pénzügyi konstrukciókra, amelyek enyhítik a kezdeti terheket.

„Mi azt gondoljuk, hogy ha egy fülöp-szigeteki bank biztosít hitelt a vendégmunkásoknak az első hónapban, az nagy könnyebbség lenne számukra.” – emelte ki Adrián.

Komoly kihívást jelent a repülőjegyek beszerzése is. A Fülöp-szigetekről Magyarországra történő utazás akár 24–48 órát is igénybe vehet, több átszállással. A költségeket a magyar munkáltatóknak kell állniuk, ami jelentős anyagi teher, ugyanakkor elengedhetetlen a munkaerő biztosításához.

A filippínók rendkívül családközpontúak, és napi több órát töltenek internetezéssel, főként azért, hogy kapcsolatban maradjanak szeretteikkel. Emiatt a megfelelő internet-hozzáférés alapvető szükséglet számukra. A hosszú távollét azonban gyakran vezet mentális nehézségekhez, főként honvágyhoz.

„Nagyon családcentrikusak, és mentális problémákkal küzdhetnek két év után, mert honvágyuk van. Ezért már van olyan szolgáltatásunk, ahol fülöp-szigeteki orvos és életmódtanácsadó segíti őket.”

További komoly problémát jelentenek az illegális toborzók, akik sokszor nagy összegeket kérnek a filippínóktól a munkavállalás lehetőségéért. A szövetség egyik fő feladata éppen ennek megakadályozása, hogy a munkavállalók ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe már az indulás előtt.

„Nagyon sokan pénzt kérnek a filippínóktól, hogy egyáltalán munkát vállalhassanak Európában. Ezt mi megakadályozzuk.”

Válasz a kihívásokra: Overseas Connect 

Az adásban szó esett még a Peak Overseas Connect nevű szolgáltatáscsomagjáról is, amely kifejezetten az ilyen helyzetekre nyújt megoldást. A csomag többek közt tartalmaz:

• európai pénzforgalmi számlát és bankkártyát (fizikai és virtuális formában),
• valós idejű, nemzetközi pénzmozgást a Visa Direct és MasterCard rendszereken keresztül – átlagosan 3–5 másodperc alatt,
• adatcsomaghoz és helyi telefonszámhoz való hozzáférést,
• egy AI-asszisztenst, amely saját nyelven segíti a munkavállalókat a mindennapi ügyintézésben, adózásban, integrációban.

Ez a white label megoldás nem közvetlenül a végfelhasználókat célozza, hanem bankok, munkakölcsönző cégek és munkaadói platformok számára elérhető, akik saját szolgáltatásaikba integrálhatják.

A beilleszkedés kulcsa: közösség, vallás és nyelvtudás

Adrián kiemelte, hogy a filippínók könnyen beilleszkednek Magyarországon, részben közös vallási gyökereink miatt.

„Nagyon fontos, hogy egy keresztény kultúráról beszélünk. A Fülöp-szigetek spanyol gyarmat volt, római katolikus vallásúak, így Magyarországon otthon érzik magukat.”

Az angol nyelv kötelező tanulása miatt szinte mindenki beszéli a nyelvet, így a kommunikáció gördülékeny. Adrián elmondása szerint ráadásul három hónap alatt képesek megtanulni egy új nyelvet, és sokan már érthetően beszélnek magyarul is.

A közösségi életben a kosárlabda és a karaoke kiemelt szerepet játszik. Több munkáltató kosárlabdapályákat és közösségi programokat szervez, hogy segítse a beilleszkedést és a mentális egészség megőrzését.

Jövőkép: milliós nagyságrendű filippínó munkaerő Európában

Farkas Adrián szerint Európa a következő években új, kiemelt célpont lesz a filippínó vendégmunkások számára:

„A következő öt-tíz évben milliós nagyságrendű lesz a fülöp-szigeteki vendégmunkások száma Európában. Már most elindult a verseny értük a közép-európai országok között.”

A magyar kormány 2022-ben könnyítette a vendégmunkások foglalkoztatását, és számos közép-európai ország – köztük Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ausztria és Németország – kötött stratégiai megállapodásokat a Fülöp-szigetekkel.

A filippínó vendégmunkások jelenléte nemcsak a magyar munkaerőpiac akut problémáira ad választ, hanem kulturális gazdagodást és új közösségi élményeket is hoz. Bár az integráció során számos kihívással kell szembenézniük, a kilátások egyértelműen pozitívak.

„Európa most egy új piac számukra, a közel-kelet után sokkal jobb munkakörülményekkel. Várják őket, ezért nagyon preferálják őket.” – zárta gondolatait Farkas Adrián.

A teljes adás az alábbi linkre kattintva érhető el.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Kovásznai Ádámmal, a BUPA üzletág vezetőjével beszélt a digitális platform friss nemzetközi díjáról, illetve következő nagy dobásáról.

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az MBH Bankhoz köthető BUPA platform. A pénzügyi szektor egyik legrangosabb eseményén, a Euromoney Global Awards for Excellence díjátadón nemzetközi elismerést nyert. A „Best Digital Banking Solution for SMEs in Hungary” díjat Londonban vette át a csapat. Olyan piaci szereplőkkel említik őket így egy lapon, mint a Revolut vagy a Citi.

A Bupa digitális megoldásait az MBH Bank 100 százalékos leányvállalata, az MBH eFIN Technologies Zrt. fejleszti és üzemelteti. A platform az elmúlt években fokozatosan építkezett, ma pedig már több tízezer KKV-t szolgál ki számlázási, cégalapítási és egyéb digitális szolgáltatásokkal.

Hamarosan pedig elindul az Iránytű nevű előfizetéses szolgáltatás is.

A BUPA következő nagy dobása a személyre szabott, automatizált könyvelési javaslatokat, kiadás-kategorizálást és cashflow előrejelzést fog nyújtani a vállalkozóknak. A mesterséges intelligenciával támogatott megoldások az egyes tételek – például egy IKEA-számla – szétbontását és értelmezését is könnyebbé teszik.

A díj apropóján Kovásznai Ádám, a BUPA üzletág vezetője volt a Fintech Világa rádióműsor vendége, ahol Suppan Mártonnal, a Peak alapító-vezérigazgatójával és Érczfalvi Andrással beszélgetett a stratégia sikeréről, az adatalapú működésről és arról, hogyan válik egy magyar platform nemzetközi szinten is kiemelkedővé.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója egy különleges és kevéssé ismert pénzügyi területet elemeztek ki: a predikciós piacokat. Ez egy relatíve új, rendkívül izgalmas, ugyanakkor komoly tétre menő piac lehetőséget ad arra, hogy bárki „fogadjon” jövőbeli eseményekre – legyen szó politikáról, klímaváltozásról vagy akár egy tévésztár vacsorájáról.

Mi is az a predikciós piac?

A predikciós piac egy olyan szabályozott kereskedési környezet, ahol meghatározott jövőbeli események kimenetelére lehet tétet tenni. Minden egyes kontraktus bináris kimenetelű: vagy fizet (ha bekövetkezik az esemény), vagy nem fizet (ha nem következik be az esemény). Az árfolyam ezek között mozog, így minél valószínűbb van egy esemény bekövetkezése, annál magasabb lesz a potenciális kifizetése. A szorzókat - például a Kalshi platformján - a piaci “hangulat” alakítja, amely dinamikusan változik a felhasználók cselekvései szerint

A pápaválasztástól az a globális átlaghőmérsékletig – minden is lehet tét

A piac rendkívül sokszínű. A kereskedők már évtizedekkel ezelőtt is fogadtak pápaválasztásokra, de ma már sokkal strukturáltabb formában tehetünk téteket:

• Lesz recesszió 2025-ben?
• Trump nyeri a következő amerikai elnökválasztást?
• Történik-e katonai konfliktus egy adott ország ellen?
• Milyen lesz a globális átlaghőmérséklet jövőre?

A lehetőségek száma szinte végtelen – és nem csak a szórakozásról szól, hanem komoly fedezeti (hedge) stratégiák része is lehet ez a kereskedési forma.

Pontosabb, mint a közvélemény-kutatás?

Suppan Márton szerint a predikciós piac sokkal pontosabb képet nyújthat, mint a közvélemény-kutatók. Ennek oka egyszerű: a piacon mindenki a saját pénzét teszi fel egy esemény kimenetelére, nem csupán válaszol egy kérdőívre.

Ez teljesen más pszichológiai viszonyt teremt – ha valódi tét van, az emberek kétszer is meggondolják, mit gondolnak valójában.

A spekuláció és a fedezet között félúton?

Bár sokaknak a szerencsejáték jut eszébe a fogadásról, a predikciós piac nem kizárólag erről szól. A nagy intézményi szereplők gyakran használják ezeket a piacokat komoly kockázatok lefedezésére: például ha egy cég kitettséggel rendelkezik egy politikai esemény irányába, akkor egy ilyen kontraktus segítségével biztosíthatja a pozícióját.

Nem mellesleg a predikciós piac szabályozása – főként az Egyesült Államokban – folyamatosan fejlődik. Bár a szerencsejátékhoz hasonló jegyeket mutat, a piaci mechanizmusai és felügyeleti háttere jóval transzparensebb. Egyes platformok kifejezetten bizonyos témákra – például klíma, geopolitika vagy választások – specializálódnak. Ennek köszönhetően egyre több szereplő is jelenik meg a szektorban, és többen már nagyra is nőttek: július elején a Kalshi, predikciós piaci infrastruktúra vállalat 185 millió dollár tőkét emelt, 2 milliárd dolláros cégérték mellett.

A predikciós piac lényege: pénzért véleményt mondani. Ez nemcsak pénzügyi szempontból hasznos, hanem pszichológiai hatással is bír. Ha pénzt kell tenni egy állítás mögé, az emberek sokkal tudatosabban mérlegelik a jövőt – és ennek hosszú távon akár edukációs vagy társadalmi haszna is lehet.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A MiCA magyar kiegészítése

Az Európai Unió kriptopiacra vonatkozó, MiCA (Markets in Crypto-Assets) nevű rendelete hosszú előkészítés után végül 2024. július 1-jén életbe lépett. A szabályozás lényege, hogy egységes keretet adjon az európai kriptoeszköz-piac működésének, és minden kriptószolgáltatót kötelezzen a működéshez szükséges licenc megszerzésére.

A magyar törvényhozás azonban egy sajátos elemmel egészítette ki újonnan az uniós szabályozást: létrehozta a validátor kategóriát, egyfajta másodlagos kontrollmechanizmust, amely új szintre emelné a tranzakciók átláthatóságát és a fogyasztóvédelmet.  A törvény elfogadása nagy port kavart a magyar közéletben és kripto-társadalomban.

Két felügyeleti szerv, két külön szerepkör

A magyar szabályozásban a kriptószolgáltatókat továbbra is az MNB (Magyar Nemzeti Bank) felügyeli, míg a validátorok működését az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) ellenőrzi. A validátor egy olyan speciális szereplő, aki a már MNB által szabályozott szolgáltatók mögött második szűrőként működik, és konkrét tranzakciókat is ellenőrizhet, akár az eszköz eredetét is visszakövetve.

Ez a modell újdonság Magyarországon, és ha jól működik, példaként szolgálhat más országok számára is. Az SZTFH jelenleg dolgozik a pontos részletek kidolgozásán, így a validátorszerepkör gyakorlati megvalósítása még formálódik.

A végfelhasználók is célkeresztben?

A legnagyobb változás talán mégsem a szolgáltatókat, hanem a felhasználókat érinti. Az új magyar jogszabály kimondja, hogy az ügyfelek is felelősségre vonhatók, ha tudatosan olyan szolgáltatótól vásárolnak, akinek nincs megfelelő engedélye.

Ez elsőre ijesztően hangozhat, de a műsorban Suppan Márton is hangsúlyozta: a szándékosság és a rosszhiszeműség kulcsfontosságú tényezők. Aki jóhiszeműen kereskedik, például egy korábban ismert és megbízható platformon vásárol, nem kell, hogy börtönbüntetéstől tartson. A cél nem a tömeges kriminalizálás, hanem az illegális szereplők kiszűrése és a pénzmosás visszaszorítása.

Az adásban továbbá szó esik a Revolut kriptoszolgáltatásainak leállásáról és licenszmulasztásáról, valamint arról, mi várhat most a végfelhasználókra. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Gyimesi Istvánt, a Cardinal ügyvezetőjét fogadta. Az adásban a Cardinal, magyar fintech siker történetéről beszélgettek, amely a digitális vállalati bankolás megkerülhetetlen szereplőjévé vált több mint három évtizedes múltja alatt.

Internet előtt indult digitális vállalati bankolás

A Cardinal története még az internet előtti időszakban indult, modemes banki kapcsolatokat kezelő rendszerekkel. A cég már akkor azt tűzte ki célul, hogy levegye a terhet az ügyfélszolgálatokról, és megkönnyítse a vállalatok számára a pénzügyek kezelését digitálisan. 

Azóta az Electra platform folyamatosan fejlődött: ma már modern API-k, ERP- és BI-integrációk, mobil- és internetbanki megoldások állnak az ügyfelek rendelkezésére. Manapság már szinte minden nagybank vállalati ügyfele találkozik a Cardinal megoldásával - akár tudtukon kívül is.

A Cardinal megoldásai ma több százezer felhasználóhoz jutnak el, a vállalat szinte sosem kommunikált közvetlenül a végfelhasználók felé. A fintech cég elsődleges ügyfelei a bankok, amelyek a Cardinal technológiáját használva szolgálják ki saját vállalati ügyfeleiket.

Az adásban további részleteket is megtudhatunk a Cardinal működéséről, a 33 éves sikerének titkairól, és a külföldi terjeszkedés lehetőségeiről is. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója három sokkoló fintech sztorit hozott: extrém kriptokereskedők, egy nagyon drága (bukott) brit banki app, valamint a magyar bankszámlákról eltűnt milliárdok álltak a középpontban.

Trenchies: a spekuláció végletei a kriptopiacon

A műsor első részében a „Trenchies” nevű kereskedési jelenség került terítékre. Ez az extrém spekulatív kereskedői stílus mémcoinokkal történő villámgyors adásvételt jelent, ahol a hozam akár másodpercek alatt is elérheti a több száz százalékot. 

A módszer azonban rendkívül kockázatos: egy rossz pillanatban kivett mosdószünet is pénzügyi katasztrófát okozhat. Mint Suppan Márton fogalmazott: ez nem magányos harcosok terepe, hanem jól informált, technológiailag felkészült közösségek terepasztala.

35 milliárdos bukás: a Zing története

A HSBC brit leányvállalata által fejlesztett Zing nevű pénzküldő alkalmazás kudarca is elemzésre került. A bank két év és 35 milliárd forint elköltése után döntött úgy, hogy beszünteti a projektet. 

Az indok: a belső szervezeti kultúra, a túlzott technológiai kötöttség és az elégtelen vezetői támogatás. A Revolut és a Wise példáját követő projekt jó ötletnek indult, de nem tudott versenyképes fintech alternatívát kínálni.

8 milliárd forint három hónap alatt – a digitális bűnözés új hulláma

Az adás zárásaként egy friss MNB-jelentés adatai borzolták a kedélyeket: három hónap alatt 8 milliárd forint tűnt el rosszindulatú tranzakciók révén a magyar lakosság bankszámláiról. A probléma nemcsak technikai, hanem edukációs is – a pénzintézetek jelentős lemaradásban vannak a digitális bűnözéssel szembeni tájékoztatás terén. Suppan szerint törvényi kötelezettséggé kellene tenni az edukációs költéseket, különben a készpénz felé forduló bizalmatlanság marad a fő válaszreakció.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Ángyán Balázzsal, a Számlázz.hu ügyvezetőjével beszélgettek arról a jogszabályi változásról, amely 2025. július 1-től minden hazai vállalkozásra hatással lesz: ezentúl csak elektronikus formában kapják meg a villamosenergia- és gázszolgáltatóktól érkező számláikat, és ezeket digitálisan is kell archiválniuk.

Az új előírás kizárólag nem lakossági felhasználókra, vagyis minden vállalkozás, alapítvány és szervezet érintett, akik nem magánszemélyként kötöttek közüzemi szerződést. Az érintett cégek száma akár százezres nagyságrendű is lehet, beleértve a mikrovállalkozásokat és egyéni vállalkozókat is.

Mi tekinthető elektronikus számlának?

Fontos tudni, hogy mi tekinthető digitális/elektronikus számlának. A jogi megfelelés mellett a kifinomult digitális csalások elterjedése miatt is érdemes tisztában lenni a formátummal. A digitális számla nem csupán egy e-mailben érkező PDF-fájl. Jogilag csak akkor tekinthető érvényesnek, ha:

• elektronikusan kerül kibocsátásra, továbbításra és befogadásra,
• elektronikus formában archiválják, nem elegendő a kinyomtatott verzió,
• az archiválás jogszabályi követelményeknek felel meg: olvashatóság, változatlanság, visszakereshetőség, biztonságos tárolás.

Mi történik, ha nem archiválják helyesen?

A vállalkozás köteles biztosítani, hogy a számlák elektronikus formában visszakereshetők és ellenőrizhetők legyenek. Ellenkező esetben mulasztási bírságra számíthatnak a vállalkozások egy esetleges NAV-ellenőrzés során. Fontos, hogy a számla kinyomtatása nem helyettesíti a digitális archiválást!

Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője szerint:

• A legtöbb digitális számlázási rendszer alapvetően nem képes megfelelni az archiválási követelményeknek.
• A Számlázz.hu „Profit” csomagja viszont képes a NAV-tól letölteni a bejövő számlák adatait, és azokat a felhasználó kérésére archiválni is.
• Ehhez azonban az ügyfélnek még fel kell töltenie az e-mailben kapott számlaképet (PDF) a rendszerbe. Ezzel már biztosított a törvény szerinti archiválás, és a számlák 13 évig megőrzésre kerülnek.

Hogyan készüljenek a vállalkozások a jogszabály változásra?

1. Ellenőrizzék, hogy a szolgáltatóknál milyen e-mail címmel szerepelnek.
2. Készüljön fel mindenki arra, hogy júliustól már nem érkezik papíralapú számla.
3. Gondoskodjanak arról, hogy a digitális archiválás megfeleljen a jogszabályoknak.

Az új szabályozás célja hosszú távon előrem

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Gábler Gergellyel, a Gránit Bank befektetési szolgáltatási üzletágának ügyvezető igazgatójával, valamint Szabó Tamással, a bank befektetési szolgáltatások vezetőjével folytatták a digitális befektetések témáját. A fókusz ezúttal a tudatos befektetési döntések meghozatalán, a személyes preferenciák szerepén és a változó gazdasági környezet kihívásain volt.

Mi változott a befektetők fejében?

A befektetők kockázatvállalása jelentősen átalakult az elmúlt években:

• A fiatalabb generációk bátrabbak, hosszabb időtávban gondolkodnak, és könnyebben kísérleteznek új eszközökkel – például kriptovalutákkal.
• Az idősebb korosztályok inkább konzervatív megoldásokban gondolkodnak, és fontos számukra a stabilitás.
• A közös nevező: tudatosabbak a befektetők, és egyre többen keresik a fejlődésre, tudatosság növelésére a lehetőségeket.

Miből választhat ma egy befektető?

Már szinte minden elérhető digitális formában, a befektetőknek és ügyfeleknek azonban mégis érdemes az alábbi szempontokat mérlegelni:

• Platformhasználat: digitális vagy személyes?
• Költségszerkezet: vannak rejtett költségek? Mennyibe kerül a kereskedelem?
• Termékkínálat: Mivel tudnak kereskedni? Hogyan illeszkedik ez a preferenciáikhoz, kockázatvállalásukhoz?

Változó gazdasági környezet = új döntési logika

Az adás egyik központi kérdése volt, hogyan reagálnak a befektetők a geopolitikai kockázatokra, mint a Trump-féle vámháború:

• Óvatosabbá váltak a befektetők, de a piacok már elkezdtek visszakapaszkodni.
• A részvénypiacok továbbra is vonzóak lehetnek, de nagyobb figyelmet és kockázatvállalást igényelnek.
• Azoknak, akik kevésbé aktívan követik a piacot, a befektetési alapok jelenthetnek ideális választást.

Ember vagy algoritmus?

A mesterséges intelligencia térnyerésével új kérdés merül fel: szükség van még élő tanácsadókra? A kérdés jogos, ugyanakkor jelenleg nem tart még ott a technológia, hogy egyik kizárja a másikat.

Aki szereti önállóan kezelni pénzügyeit például egyre több eszközt kap a kezébe az AI tanácsadókkal. Aki viszont bizonytalanak, azoknak fontos lehet a személyes kapcsolat, akár videóbankon keresztül. A közeljövőben a legtöbb szolgáltatónál várhatóan meg fognak jelenni az AI tanácsadók is.

Mi a lélektani határ, amit elvárunk a befektetésünktől?

A beszélgetés során szó esett a hozamelvárásokról is. A szakértők szerint a jelenlegi inflációs környezetben 6–6,5 százalék körüli kamatszint jelenti azt a lélektani határt, ami mellett az ügyfelek többsége már hajlandó befektetni – de a magasabb hozamért vállalni kell a kockázatot.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Gábler Gergellyel, a Gránit Bank befektetési szolgáltatási üzletágának ügyvezető igazgatójával, valamint Szabó Tamással, a bank befektetési szolgáltatások vezetőjéve beszélgetettl. A téma a digitális befektetések előretörése, az ügyféligények változása és a technológia szerepe volt – különös tekintettel arra, mit várnak ma a fiatalok és az újgenerációs befektetők.

Az ügyfelek egyre önállóbbak

Az elmúlt években látványosan megváltozott, hogyan kezelik a magyarok a befektetéseiket. A Gránit Bank tapasztalatai szerint ma már nemcsak a fiatalok, hanem szinte minden korosztály nyitott a digitális megoldásokra:

• Nem kell bankfiókba menni: videóbankon vagy mobilappon keresztül minden elérhető.
• Személyes tanácsadó nélkül is működik: az ügyfelek egyre nagyobb része önállóan hoz befektetési döntéseket.
• A fókusz a kényelemre, átláthatóságra és gyorsaságra helyeződik.

Minden egy appban – így működik a Gránit Bank rendszere

A Gránit Bank megoldásai között minden fontos termék elérhető egyetlen applikáción keresztül:

• Részvénykereskedés valós idejű árfolyamokkal
• Lakossági állampapírok – papírmentesen, költségmentesen
• Befektetési alapok széles választéka, köztük alacsony és magasabb kockázatú portfóliók

Az egyik újdonság a hozampáros termék, amely jelenleg 8%-os éves kamatot kínál, és lehetőséget ad a kezdő befektetőknek is. Már 100 ezer forintos megtakarítással is el lehet indulni, félig betéttel, félig befektetési alappal.

AI alapú személyre szabott tanácsadáson dolgoznak

Bár a mesterséges intelligencia (AI) még gyerekcipőben jár a befektetések világában, a Gránit Bank már dolgozik saját megoldásokon:

• Gránit Guru: jelenleg a hitelfelvétel támogatásában segít AI-alapú digitális ügynök
• A jövőben várható: chat alapú terméktámogatás, személyre szabott portfólióajánlás, és kockázatprofilozás mesterséges intelligenciával

Az új generáció bátrabb – de kell az edukáció

A fiatal befektetők nyitottabbak a magasabb kockázatú termékek felé, különösen most, hogy csökkentek az állampapír-kamatok. Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozták:

„Nem mindenki született pénzügyi szakértőnek – ezért fontos a támogató edukációs tartalom, ami segíti a tudatos döntéshozatalt.”

A Gránit Bank ennek érdekében könnyen érthető, figyelemfelhívó anyagokkal támogatja a befektetőket. Különösen azokat, akik most váltanak a klasszikus bankbetétekről részvényekre vagy befektetési alapokra.

Mit hozhat a jövő?

A befektetések digitális csatornákon való kezelése már nem a jövő, hanem a jelen. A Gránit Bank szakértői az alábbi fontos befektetési trendekre hívták fel a figyelmet:

• A befektetési döntések egyre inkább digitális csatornákra tolódnak.
• A befektetési alapok egyre népszerűbbek a korábbi állampapír-rajongók körében.
• A fiatalabb generációk egyre magabiztosabban lépnek be a befektetési világba, de szükségük van megfelelő edukációra és digitális eszközökre.
• Az AI a következő nagy ugrás lehet, ha sikerül megtalálni a valódi hozzáadott értéket az ügyféltámogatásban.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Balogh Pétert, a STRT Holding vezérigazgatóját, és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját fogadta. A műsorban a Z generáció pénzügyi szokásait, kihívásait és lehetőségeit járták körül, és azt hogyan lehet jól elindulni a vagyonépítés útján fiatalon — és milyen hibákat érdemes elkerülni.

Digitális bennszülöttek — de nem pénzügyi zsenik

A fiatalok természetes közege a digitális világ - a Z generáció rendkívül érett digitálisan, viszont a pénzügyi tudatosság gyakran nem tart lépést ezzel. A Peak tapasztalatai szerint:

• Magyarország az EU átlag alatt teljesít a pénzügyi ismeretek terén.
• A fiatalok körében elterjedt a pénzügyi szorongás, különösen az ingatlanvásárlás vagy az öngondoskodás kapcsán.
• Sokakban erős a „YOLO” (You Only Live Once) mentalitás — de szerencsére egyre többen keresik a hosszú távú pénzügyi megoldásokat is.

A jövő nem tankönyv: pénzügyi edukáció játékosan

A Peak Financial Wellness programja a fiatalok pénzügyi edukációját célozza meg:

• AI-alapú, gamifikált tananyag.
• Személyre szabott tartalom érdeklődési kör alapján (pl. ha valaki Messi-rajongó, akkor focis példákon keresztül tanul a befektetésről).
• Fokozatos tanulás: alapoktól a befektetésekig, fiatalos nyelvezettel, játékos szinteken keresztül.

Milyen korban érdemes befektetésekbe kezdeni?

Balogh Petya szerint sosem túl korai elkezdeni. Sőt, „A locsolópénzt is érdemes befektetni.”

A digitális befektetési platformok, mint például a Lightyear, lehetővé teszik, hogy pár ezer forinttal is el lehessen indulni, alacsony díjakkal és könnyen kezelhető módon. A cél nem az azonnali meggazdagodás, hanem a szokás kialakítása és a kamatos kamat erejének megismerése - és kihasználása.

FIRE: a szabadság új szimbóluma

A fiatalok egyre inkább nem a Lamborghinit és a Rolexet hajszolják, hanem a valódi szabadságot. Ezt képviseli a FIRE-mozgalom (Financial Independence, Retire Early):

• Cél: pénzügyi függetlenség akár 35–45 éves korra.
• Nem feltétlenül luxusélet, hanem a választás szabadsága.
• A szabadság = „azt csinálok, amit akarok, nem azt, amit muszáj”.

Kockázatkeresés vagy tudatosság?

Bár a kriptovaluták sok fiatalt vonzanak, nem mindegy, hogyan közelítik meg a témát. Bence saját példája is mutatja: érdemes tanulni, utánajárni, és tudatosan választani. De: „Nem mindenkinek való a kriptó, és nem ott kell kezdeni.” - mondta Balogh Petya.

Petya szerint az első befektetések kulcsfontosságúak: ha rossz élményt szerez a fiatal, könnyen elmegy a kedve az egésztől. A cél tehát az, hogy jó eszközökkel, jó időben, kis összeggel és biztonságosan induljanak el a befektetés világában.

Mire van szükség?

1. Eszköz: könnyen kezelhető, digitális, olcsó platform (pl. Lightyear).
2. Edukáció: élményszerű, személyre szabott tanulás (pl. PIK programok).
3. Vízió: egyértelmű cél – például a pénzügyi szabadság elérése 40 éves korra.

Zárszó: Ne a pénzt sajnáld – hanem az elvesztegetett éveket

A beszélgetés végén abban mindkét szakértő egyetértett: minél hamarabb elkezd valaki takarékoskodni és befektetni, annál nagyobb lesz a szabadsága a jövőben.

„Nem jókor kell beszállni – hanem jó sokkal ezelőtt.”

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Balogh Pétert, a STRT Holding vezérigazgatóját, és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját fogadta. A műsorban a KKV vezetők pénzügyi szokásai voltak a figyelem középpontjában. 

A pénzügyi tudatosság még mindig hiánycikk

Balogh Petya szerint a magyar cégvezetők túlnyomó többsége nem pénzügyi szakemberként kezdte: szakikból lettek vállalkozók. Remek szakemberek, viszont nem pénzügyi szakértők, nem tanulták meg kezelni a céges pénzt. Így az gyakran parlagon hever – szó szerint.

„Kétféle baj van a pénzzel: amikor nincs, és amikor van.”

Miközben sok vállalkozás kemény munkával eljut oda, hogy jelentős tartalékot halmozzon fel, ez a pénz általában nem dolgozik, csak ül a bankszámlán, inflálódik, és elveszti értékét. A legtöbben még egy egyszerű, rövidtávú állampapírba sem helyezik, nemhogy komolyabb, de biztonságos befektetési formába.

A biztonság illúziója

Sok vállalkozó szerint a pénz akkor van biztonságban, ha látható helyen, elérhető módon ott van a számlán, és nem kell hozzányúlni. Csakhogy ez nem valódi biztonság: a forint hosszú távon évi 2,5–3,5 százalékot veszít az értékéből például az euróhoz vagy dollárhoz képest.

„Minden kollégádtól elvárod, hogy dolgozzon. A pénzedtől miért nem?”

Petya szerint a céges pénznek ugyanúgy „dolgoznia” kellene, mint bármelyik kollégának. Már az is versenyelőnyt jelenthet, ha a vállalkozás egyszerű pénzpiaci eszközökbe fekteti a rövid távú tartalékait – például euró- vagy dolláralapú pénzpiaci alapokba, amik alacsony kockázat mellett is értelmezhető hozamot biztosítanak.

Hol kezdje egy vállalkozó?

Sokan azért nem lépnek, mert a hazai banki kínálat rugalmatlan és elavult. Ahogy elhangzott: „egy nagybank treasury szolgáltatását papíron kell intézni, faxon vagy szkennelt dokumentumokkal.” Ez 2025-ben elfogadhatatlan.

Ezért is jelent meg új szereplőként a Lightyear Treasury, amely digitális felületen, okoseszközről kezelhető vállalati vagyonkezelési megoldásokat kínál – alacsony kockázattal, likviden, hozzáférhető módon. Míg egy hagyományos banknál gyakran 50 millió forintos összeg alatt “szóba sem állnak”, a digitális (fintech) vagyonkezelőknél általában nincs minimum összeghatár.

Hol a lélektani határ?

A cégvezetők gyakran nem mozdulnak egy 2–3 százalékos hozamért – pedig ez már önmagában több kolléga éves bérét fedezheti egy nagyobb tartalékállomány esetében. A kulcs az edukáció, illetve annak felismerése, hogy a pénz kezelése stratégiai kérdés.

A jól kezelt céges vagyon nemcsak likviditást és stabilitást ad, hanem lehetőséget a fejlődésre, új befektetésekre, akvizíciókra. Sőt: idővel akár a cégvezető személyes pénzügyi szabadságának alapját is képezheti.

„Nem a gyors meggazdagodásban hiszek, hanem a nagyon meggazdagodásban.”

- mondta Petya.

Siklós Bence kiemelte: a Peaknél évek óta próbálnak segíteni a KKV-knak abban, hogy hozzáférjenek jobb szolgáltatásokhoz, mivel a hazai pénzintézeti szektor sokszor nem kínál valódi megoldást a kisebb cégeknek.

Balogh Petya ehhez kapcsolódva bejelentette, hogy oktatási sorozatot indít a Lightyearrel együttműködésben, kifejezetten KKV-vezetők pénzügyi edukációja céljából.

Nemcsak a milliárdos forgalmú cégeket érinti a kérdés. Már pár millió forinttól érdemes foglalkozni a pénz hatékony kezelésével. A digitális megoldások pedig lehetővé teszik, hogy a kisvállalkozók is átlépjék saját komfortzónájukat – a

A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia (AI) az ügyfélélményt a pénzügyi szektorban. A téma középpontjában az AI-vezérelt ügyfélszolgálati és banki megoldások álltak, amelyek már most is forradalmasítják a pénzintézetek és ügyfeleik kapcsolatát.

A fiókból az asszisztensbe költöző ügyfélélmény

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy az AI-vezérelt ügyfélélmény nemcsak alternatíva, hanem hamarosan az új alapértelmezés lesz. Suppan Márton szerint ugyanúgy, ahogy évekkel ezelőtt a bankfiókok szerepe csökkent, most a netbanki és mobilbanki felületek szűkülnek majd le. Helyüket pedig fokozatosan átveszik a hiperperszonalizált AI-asszisztensek.

A régi, előre definiált válasz lehetőségekre épülő chatbotok ideje lejárt – ezek „halálra vannak ítélve” Suppan Márton szerint. Helyettük most már olyan mesterséges intelligencia-alapú ügynökök kerülnek előtérbe, amelyek:

• ismerik az ügyfél konkrét pénzügyi helyzetét,
• értelmezik a kérdéseket szabad szöveg alapján, proaktívan jeleznek, ha valamilyen fontos változás történik (például nőtt a rezsiköltség),
• és javaslatokat tesznek a problémák megoldására – akár más szolgáltatók ajánlatait is figyelembe véve.

Egy működő példa: Erika, a Bank of America AI-asszisztense

A Bank of America Erika nevű asszisztense már több mint egymilliárd interakción van túl. Az Erika nemcsak a bank termékeit ismeri, hanem az ügyfél egyedi adataiból dolgozik, és proaktívan figyelmeztet, ha például hirtelen nő a rezsiköltség vagy valami eltér a megszokottól.
Egy hasonlóan jól megtervezett AI-megoldás versenyelőnyt adhat a hagyományos bankoknak. Sőt, technológiailag le is hagyhatják a fintech cégeket anélkül, hogy saját startupot kelljen indítaniuk.

A jövő ügyfélélménye ugyanakkor nemcsak szövegalapú lesz. A hangvezérelt és képalapú interakciók is egyre fontosabbak, különösen az idősebb korosztály vagy a vizuálisabb felhasználók számára. Már ma is léteznek olyan megoldások, amelyek:

• hang alapján azonosítják az ügyfél érzelmi állapotát,
• vizuálisan segítenek eligazodni a termékek között,
• és teljesen automatizálják az ügyintézés folyamatát.

A fix döntési fára épülő, „négy opcióból válassz” típusú ügyfélszolgálati chatbotokat a modern AI-megoldások költséghatékonyabban és gyorsabban kiváltják. Egy licenszelt AI-megoldás integrálása ma már olcsóbb és rugalmasabb, mint egy statikus rendszer fejlesztése.

A Peak tapasztalatai alapján továbbá ha egy ügyfél egyszer elkezd használni egy AI-asszisztenst, akkor rendszeres felhasználóvá válik, és több időt tölt el az adott banki felületen. Ez növeli a banki szolgáltatások értékét, javítja a keresztértékesítési lehetőségeket, és fokozza az ügyfélhűséget.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója az AI ügynökök forradalmáról beszélt - fókuszban a vásárlási folyamatokat automatizáló mesterséges intelligencia.

Vásárlási AI ügynökök, akik már ma is velünk élnek

Az adás középpontjában az úgynevezett AI ügynökök álltak – olyan intelligens szoftverek, amelyek képesek önállóan feladatokat elvégezni. Az adásban a vásárlási ügynökök voltak fókuszban, amelyek teljes vásárlási folyamatokat képesek önállóan lebonyolítani, a termék kiválasztásától a fizetésen át egészen a házhoz szállításig. Ezek az ügynökök nemcsak kényelmesebbé teszik a vásárlást, de exponenciálisan tanulnak, és egyre hatékonyabban szolgálják ki a felhasználói igényeket.

Nem hype, hanem paradigmaváltás

Az AI-alapú automatizáció nem a jövő, hanem a jelen. A világ legnagyobb pénzügyi és kereskedelmi vállalatai – mint a Visa, Mastercard, Amazon, Klarna – már aktívan foglalkoznak ezzel a területtel. A korábbi (akár AI alapú) rendszerekhez képest számos különbség van. 

Például az új generációs AI ügynökök szabadszavas utasításokra reagálnak. A technológia sajátossága lett továbbá, hogy sokkal kevesebb fejlesztői tudást igényel a testreszabáshoz – ez különösen fontos a pénzügyi szektor szereplőinek.

Kapuőrök és hibamenedzsment

A Peak saját megoldásaiban ún. “Guardian Agent” funkcióval is dolgozik, amely a folyamat végén ellenőrzi az eredményt, kizárja a hibákat, és szükség esetén újraindítja a folyamatot. Ez a mechanizmus szabályozott és biztonságos környezetet biztosít a mesterséges intelligenciával támogatott döntéshozatalhoz. 

A jövő pénzügyi közművei: nem bankok, hanem áruházláncok..vagy az OpenAI?

Az adásban felvetődött, hogy nem csak a fintech vagy a bigtech cégek, hanem a nagy kereskedelmi láncok is komoly kihívói lehetnek a hagyományos pénzintézeteknek. Hiszen ahol pénzmozgás történik, ott lehetőség van: és mostanra ezek a szereplők is elkezdték kihasználni az AI-adta lehetőségeket – akár hiteltermékek ajánlására, akár vásárlási döntések támogatására.

Suppan Márton szerint az is elképzelhető, hogy az olyan AI-platformok, mint az OpenAI vagy a Perplexity AI banki szereplőkké válhatnak. Különösen az open banking lehetőségeinek kiaknázásával léphetnek előre a banki szolgáltatásokkal. A kérdés már nem az, hogy “bekövetkezhet-e”, hanem az, hogy mikor. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezetőnek Siklós Bence, a Peak tanácsadója mesélt legfrissebb élményeiről a Hongkongban megrendezett InnoEx technológiai csúcstalálkozóról. A konferencia átfogó képet adott a jövő legfontosabb technológiai trendjeiről: a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, a kiberbiztonságról és a légitaxi megoldásokról is szó volt.

InnoEx – A kelet és nyugat közötti híd

A hongkongi kormány és az Innovációs Hivatal meghívására Siklós Bence a világ minden tájáról érkező újságírók között kapott helyet a konferencián. Az esemény célja, hogy Hongkong hidat képezzen Kína és a nyugati világ között. A város speciális gazdasági státuszának köszönhetően nemzetközi pénzügyi szabályozás és kínai technológiai dinamizmus találkozik itt.

Mik lesznek a jövő meghatározó technológiái Hong Kong szerint?

Az InnoEx négy napja során a következő fő témák kerültek középpontba:

• Low Altitude Economy: légitaxik és drónok forradalma – 90 perces földi utazások helyett 4 perces légi utak.
• Mesterséges intelligencia és robotika: humanoid robotok, robotkutyák, és AI-alapú oktatási eszközök.
• Kiberbiztonság: az új típusú fenyegetések kezelése mesterséges intelligenciával.
• KKV-megoldások: a kis- és középvállalkozások digitális támogatása, amely Hongkongban is kulcskérdés.

Cyberport – A hongkongi innováció otthona

Bence betekintést nyert a Cyberport működésébe, amely 2200 startupnak ad otthont és 5,5 milliárd dollárnyi tőkebevonást generált ezidáig. A Cyberport nemcsak anyagi támogatást kínál, hanem egy globális kapcsolatrendszert, segítve a startupokat a nemzetközi piacra lépésben.

AI, VR és a jövő iskolái

Az InnoEx kiállításon az AI mellett a VR-technológiák is fontos szerepet kaptak. A gyerekek VR-alapú kosárlabda szimulátoron gyakorolhatnak, a kínai iskolákban pedig 2025-től kötelezővé tették már az általános iskolákban az AI-oktatást – hatéves kortól.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezetővel Siklós Bence és Varga Dániel, a Peak tanácsadói segítenek tisztábban látni, mi igaz és mi félreértés a mesterséges intelligencia körül. A beszélgetés során a popkultúrából ismert képektől egészen a mindennapi felhasználás leggyakoribb félreértéseihez is eljutottunk. A cél pedig nem más, mint a jobb AI-felhasználó tudatosság kialakítása.

A mesterséges intelligencia (AI) egyre jobban beépül a mindennapjainkba. A körülötte kialakult félreértések azonban torzítják a felhasználói élményt és rontják a lehetőségek kihasználását. A filmek és sorozatok által táplált kép – például a Terminátor féle AI-uralom – sokszor teljesen mást mutat, mint a valódi technológiában rejlő lehetőségek.

A leggyakoribb tévhitek az AI-ról

• „Az AI tanul önmagától” – Nem igaz. A mesterséges intelligenciát emberek tanítják adatbázisokon keresztül, nem „öntanul”, hanem előre betáplált adatokból dolgozik.
• „Az AI érti az emberi nyelvet” – Nem érti. A gépi modellek tokenekre bontják a szavakat, és statisztikai alapon adnak választ.
• „Az AI kreatív” – Csak látszólag. Amit kreativitásnak érzékelünk, az valójában mintázatok kombinálása – az újdonság mögött nincs tudatos szándék vagy értelem.
• „Az AI javít a hibáin” – Részben igaz: ez valójában limitált és irányított memóriahasználat alapján történik, nem klasszikus tanulással.

Deepfake, adatminőség és az AI vs. AI küzdelem

A deepfake-technológiák és AI-generált tartalmak egyre meggyőzőbbek. De, ez együtt jár azzal is, hogy a megbízható, eredeti adatforrások kezdik kimeríteni magukat, és nem marad miből tanulnia az AI-nak. A jövő nagy kérdése: ha az AI már AI által generált tartalmakat tanul, az ronthatja a minőséget? Mi lehet a megoldás? Például AI-vezérelt kiberbiztonság – vagyis az AI védekezik az AI ellen.

Visszafordítható a folyamat?

A technológiai fejlődés ütemét már senki nem állíthatja meg – a mesterséges intelligencia visszafordíthatatlanul része lett az életünknek. A szabályozások késésben vannak, a kihívások nőnek, de egy valami biztos: az edukáció kulcsfontosságú. 

A Fintech Világa legújabb adásában Krizsán Erikával, a MOI – Magic of Innovation alapítójával és a biztosítási szektor egyik legszenvedélyesebb innovátorával beszélgettünk. A stúdióban Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója vezették a beszélgetést, amely a biztosítási és banki szektor jövőjét, valamint az innováció szerepét járta körül.

Krizsán Erika több mint 20 év biztosítói tapasztalattal a háta mögött ma már az innováció elkötelezett híve és képviselője. Az adásban betekintést nyújtott abba, hogyan változtatja meg a biztosítási szektort a mesterséges intelligencia, például a kárfelmérés automatizálása vagy az AI-alapú ügyfélkapcsolat-kezelés révén. A cél: gyorsabb, ügyfélbarátabb és hatékonyabb szolgáltatások.

Bankok vs. biztosítók – Különböző tempók, közös célok

A beszélgetés során szó esett arról is, miért reagál gyorsabban a banki szektor az innovációs trendekre, és hogyan zárkózik fel ehhez a biztosítási világ. A két szektor közötti különbségek ellenére egyre fontosabb a bankok és biztosítók együttműködése. Különösen a bankassurance területén, ahol az ügyfél egyetlen csatornán keresztül juthat el pénzügyi és biztosítási termékekhez is.

Jön a 11. MOI – Magic of Innovation Bécsben

Az adás fókuszában a június 3–4. között megrendezett MOI Innovation Days állt, ahol közép-kelet-európai banki, biztosítói és fintech döntéshozók találkoznak. A konferencián több mint 50 előadás, panelbeszélgetések és inspiráló keynote-ok várják a résztvevőket.

• Startup pitch verseny és díjak
  
• Nagyvállalati és startup együttműködések lehetőségei
  
• Women in Insurance & Banking Award – a nők láthatóságának növeléséért
• Next Generation színpad – fiatal tehetségek bemutatkozási lehetősége

A MOI nem csak konferencia – egy élmény, amely a tudásmegosztás és az inspiráció egyedi kombinációja, vidám, színes és lendületes formában. - emelte ki Erika.

Regisztráció és részletek: www.magicofinnovation.eu

Mi is az azonnali fizetés?

Egyszerű definícióval élve: olyan tranzakciós rendszer, amely lehetővé teszi a pénzátutalást bármikor, bármilyen napon, másodperceken belül. Pontosabban: maximum 9 másodperc alatt. Nem kell hétvégét vagy munkaszüneti napot várni, és nem szükséges kártyás fizetéshez folyamodni. Ez egy valódi „bank-to-bank” vagy más néven account-to-account (A2A) megoldás, amelyben a pénz közvetlenül egyik bankszámláról a másikra kerül, közvetítők nélkül.

Ezek mellett létezik a peer-to-peer (P2P) típus is, amely két magánszemély közötti pénzmozgást jelent – tipikus példa erre a Revolut, amelynél a felhasználók egyszerűen, telefonszám alapján tudnak egymásnak utalni.

Európa a szabályozás útján halad

A beszélgetés során Stall Patrik kiemelte, hogy hazánk ebben a tekintetben igazi éllovas, de ez az előny hamarosan csökkenhet. Az Európai Unióban ugyanis egyre szigorúbb szabályozások lépnek életbe. Az SEPA (Egységes Eurófizetési Övezet) keretein belül:

• 2024. október 9-től minden eurozóna-tag köteles lesz az eurós azonnali átutalások indítására és fogadására.
  
  
• 2027-re ez már minden EU-tagállamra érvényes lesz, így Magyarországra is, függetlenül attól, hogy a forint a hivatalos fizetőeszköz.
  
  

Az új szabályok nyomán a fizetések még gyorsabbak, egységesebbek és átláthatóbbak lesznek, miközben a kártyatársaságok egyre komolyabb konkurenciával néznek szembe.

A kártyák trónja inog

Egy jelentés szerint az azonnali banki átutalások elterjedése akár 37 százalékkal is csökkentheti a kártyás tranzakciók számát 2027-ig. Ez nemcsak technológiai, hanem gazdasági forradalom is: az azonnali fizetések olcsóbbak, gyorsabbak, és egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az elektronikus fizetési piacból. Nem véletlen, hogy a kártyatársaságok – mint például a Visa vagy a Mastercard – új megoldásokat keresnek, vagy fintech cégeket vásárolnak fel, hogy megőrizzék pozíciójukat.

Nyugat-Európa új üdvöskéje: Wero

A műsor egyik legérdekesebb pontja a Wero nevű új európai fizetési rendszer bemutatása volt. Ez egy digitális pénztárca, amelyet az EPI (European Payment Initiative) hozott létre – 16 európai bank és szolgáltató összefogásával. A Wero célja, hogy a felhasználók egyszerűen, akár egy telefonszám vagy e-mail cím segítségével tudjanak egymásnak pénzt küldeni – IBAN nélkül.

A szolgáltatás már elérhető Németországban, Belgiumban és Franciaországban, és 10 másodpercen belüli utalásokat biztosít. A jövőben a bolti fizetések, hűségprogramok, sőt a „vásárolj most, fizess később” (BNPL) konstrukciók integrációját is tervezik.

Mi várható a következő években?

A fintech szakértők szerint a következő időszakban egyre többféle megoldás jelenik majd meg a piacon. Nem valószínű, hogy egyetlen „numero uno” szereplő veszi át az uralmat, de biztosan lesznek preferált megoldások. A győztesek azok lesznek, akik a legtöbb elfogadóhelyen, a legegyszerűbben és legbiztonságosabban tudják nyújtani a fizetési szolgáltatást – legyen az QR-kódos, mobilalkalmazás-alapú, vagy egy új digitális pénztárca.

A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója látta vendégül Mag Mihályt, az MBH Bank termékfejlesztési vezetőjét. A beszélgetés középpontjában az MBH Bank új, mesterséges intelligencián alapuló munkáshitel-asszisztense állt, amely már több száz ügyfél tájékozódását segítette hatékonyan és gyorsan.

AI-alapú banki tájékoztatás: gyors, pontos, hasznos

Az MBH Bank és a Peak közös fejlesztéseként jött létre az az AI-alapú digitális asszisztens, amely kifejezetten a munkáshitel iránt érdeklődő ügyfelek információigényeire reagál. A megoldás már a termék hivatalos indulásával egy időben, rekordgyorsasággal került élesbe.

Az ügyfelek a bank honlapján, élő emberi közreműködés nélkül tehetik fel kérdéseiket a hiteltermékkel kapcsolatban. Az első három hónap során már 350 ügyfél használta a funkciót, akik összesen több mint 1300 kérdést tettek fel. Az átlagos interakció 3–4 percig tartott, jellemzően 3–5 kérdésből állt.

Ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább az érdeklődőket

A chatbothoz beérkező kérdések alapján jól látszik, mire kíváncsi leginkább a célközönség:

• Mekkora jövedelem szükséges a hiteligényléshez?
• Mi a maximálisan igényelhető összeg?
• Milyen dokumentumokat kell benyújtani?
• Milyen feltételek esetén szűnhet meg a kamattámogatás?
• Milyen típusú jövedelmek elfogadottak?

A visszajelzések szerint az AI-asszisztens által nyújtott információ lényegesen pontosabb és strukturáltabb, mint amit egy ügyfél jellemzően fióki körülmények között elsőre megkapna – különösen, ha a látogatása előtt még tájékozatlan.

Belső edukáció nélkül nem megy

A beszélgetés során Mag Mihály kiemelte, hogy egy ennyire újszerű termék bevezetéséhez nemcsak az ügyfelek edukálása szükséges, hanem a banki szervezeten belüli területeké is. Az ilyen projektek sikerének feltétele, hogy az IT, a compliance, a marketing és az üzleti területek is megértsék és támogassák a fejlesztést.

A mesterséges intelligencia használata ugyanis nem dobozos megoldás: sok egyeztetés, finomhangolás és folyamatos tanulás kell ahhoz, hogy valódi értéket teremtsen.

Ügyfélélmény, hatékonyság, márkaépítés

A projekt első eredményei alapján az AI-asszisztens nemcsak az ügyfelek számára jelentett segítséget, hanem a banki folyamatok hatékonyságát is növelte. A tájékozottabb ügyfelek kevesebb időt töltenek a fiókban, kevesebb alapkérdést tesznek fel, és gyorsabban jutnak el a hiteligényléshez.

A szolgáltatást igénybe vevők aránya is meglepően magas: a hiteligénylők egyharmada előzetesen használta az AI-asszisztenst. Ez már önmagában is üzleti szintű eredmény.

Ráadásul a fiatalabb ügyfélkör számára kifejezetten vonzó, hogy nem kell telefonálniuk vagy személyesen megjelenniük. Egy trendi, egyszerűen használható és gyors megoldás várja őket online.

A technológiai háttér

A Peak fejlesztése mögött egy olyan szoftveres architektúra áll, amely lehetővé teszi a gyors integrációt, és a bankbiztonsági követelményeknek is megfelel. A rendszer néhány nap alatt telepíthető volt, és a Budapest Eszközfinanszírozó Zrt. segítségével került be a bank infrastruktúrájába.

A közös munka során az MBH Bank, a leányvállalat és a Peak hármas együttműködése hozta meg azt a rugalmasságot és szakmai mélységet, amely lehetővé tette, hogy az asszisztens már a termékindulás napján működjön.

Mi jön ezután?

Bár jelenleg csak a munkáshitelhez kapcsolódik AI-támogatás, a banknál már gondolkodnak a kiterjesztésen. A jövőben várhatóan más – akár összetettebb – termékeknél is megjelenhet hasonló megoldás. A jelzáloghitelek vagy támogatott konstrukciók esetében még nagyobb szerepet játszhat a mesterséges intelligencia a tájékozódásban és az előszűrésben.

A fejlesztés következő mérföldköve a 6 hónapos értékelés lesz, amely pontosabb képet ad majd az AI-asszisztens üzleti hatásáról. Addig is a jelenlegi verzió működését megtartják, hiszen a kezdeti eredmények biztatóak. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Fintech Világa adásában Érczfalvi András műsorvezető és Csányi Kristóf, a Peak tanácsadója Balogh Pétert, startuppert, befektetőt és mentort hívta meg szakértőnek. Az adásban a magyar és európai fintech startup ökoszisztéma aktuális helyzetét, kihívásait és jövőbeli lehetőségeit elemezték közösen, és azt, mitől lesz jó egy fintech startup.

A fintech területen világverseny zajlik. Európa helytáll és lépést tart az innovációval - az EU egy szigorúan szabályozott piac, ugyanakkor ez támogatja is a startupokat és az innovációt. 

A fintech forradalom már elkezdődött, az igazi áttörés azonban még várat magára Balogh Péter szerint. Az EU-ban és Magyarországon a jelenlegi fintech megoldások főként kényelmesebbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszik a pénzügyeket. Azok az innovációk viszont még nem születtek meg, amelyek alapvetően átalakítják a pénzügyi szolgáltatásokat és az azokhoz való hozzáférést.

„Éveken belül azt fogjuk látni, hogy a bankolás egy alapvető, unalmas szolgáltatás lett. Az igazi érték a fölé épülő szolgáltatásokban lesz.” – mondta Balogh Péter az adásban.

Magyar fintech ökoszisztéma – kicsi piac, nagy lehetőségek?

Magyarország fintech szempontból kis piac, nagyon telített, és nehéz nagy növekedést elérni pusztán a hazai együttműködésekkel. Ebből adódóan főleg azok a fintech startupok lehetnek sikeresek, amelyek korán nemzetközi terjeszkedésbe kezdenek – mint ahogyan a SEON és a PastPay is tették.

Ugyanakkor a magyar kockázati tőke piac is szűkös. Kevés a tőke, a befektetők pedig komoly elvárásokkal bírnak, például a jogi és hatósági megfelelés tekintetében - ezek pedig nagyon költségesek lehetnek. Ezek a tényezők jelentősen megnehezítik, hogy nemzetközi sikersztorik szülessenek a hazai startup szférában.

Moneymotion – Közép-Európa legnagyobb fintech eseménye

Az adásban szó esett a közelgő Moneymotion konferenciáról, amelyet március 27-28-án rendeznek meg Zágrábban. Ez Közép-Európa legnagyobb fintech eseménye, ahol több mint 1500 résztvevő és 900 cég találkozik, és 20 startup méri össze erejét. Balogh Péter a startupverseny egyik zsűritagjaként fog résztvenni az eseményen.

És milyen egy jó fintech startup Balogh Péter szerint?

Az adás záró szakaszában Balogh Péter elmondja, milyen fintech startupokat keres befektetőként, és mitől lesz egy fintech vállalkozás vonzó a tőkebefektetők szemében. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptopiac jelenlegi állapotáról, valamint a kvantumszámítógépek jelentette fenyegetésekről beszélgettek.

Stratégiai bitcoin készlet vagy digitáliseszköz-tartalék?

Donald Trump múlt héten arra utasította a Digitális Eszközökért Felelős Elnöki Munkacsoportot, hogy a bitcoin (BTC) és az ether (ETH) mellett az XRP-t, a solanát (SOL) és a cardanót (ADA) is vegyék fel az amerikai stratégiai kriptovaluta-tartalékba. A hír hatására az érintett kriptovaluták árfolyama hirtelen megugrott, ám a piac nem sokkal később korrigált.

Trump korábban már beszélt egy nemzeti bitcoin készlet létrehozásáról, amelynek célja a BTC felhalmozása és megtartása lett volna kormányzati szinten. Azonban a most aláírt rendelet nem kizárólag a bitcoinra összpontosított, hanem általánosan a digitális eszközökre, ami komoly felháborodást váltott ki a “bitcoin maximalisták” körében.

Miért esett vissza a piac?

A március 2-án bejelentett stratégiai tartalék kezdetben hatalmas optimizmust keltett, de a piac gyorsan visszaesett a bejelentést megelőző szintekre - sokan ismét bennfentes kereskedésre gyanakodtak.

A piac egy tipikus “buy the rumor, sell the news” mintát követett (azaz a hírekre való rali, majd gyors profitrealizálás). Bár Trump bejelentése rövid távon izgalmat keltett, a stratégiai tartalék törvénybe iktatása hónapokig eltarthat, így a hatása egyelőre bizonytalan.

Kvantumszámítógépek vs. Bitcoin 

Az adásban a kvantumszámítógépek potenciális veszélyeiről is szó esett. A hagyományos számítógépekkel szemben (amelyek egymás után, sorban végzik az egyes számításokat), a kvantumszámítógépek képesek egyszerre több lehetőséget is vizsgálni a szuperpozíció elvének köszönhetően. Ez a jelenleg használt titkosítási algoritmusokat - beleértve a Bitcoin titkosítási rendszerét - is veszélyeztetheti.

A Microsoft nemrég bemutatta a Majorana 1 kvantumchipet, amely potenciálisan felgyorsíthatja a Bitcoin kvantum-rezisztenssé tételét. Ha a chip meghaladja az 1 millió qubites kapacitást 2027-2029-re, elméletileg képes lehet feltörni a jelenlegi titkosítási rendszereket, ha elég ideig futtatják. A szakértők szerint a kvantumszámítógépek veszélye valós, de a Bitcoin közösség már most dolgozik a hosszú távú megoldásokon.

Megoldási lehetőségek:

• Hard fork vs. Soft fork: A Bitcoin közösség inkább a soft fork mellett áll, amely fokozatos frissítést tesz lehetővé anélkül, hogy két részre osztaná a hálózatot, ami a hard fork bevezetésével járna.

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése új korszakot nyit a technológiai világban, és egyre inkább meghatározza a fintech szektort is. A Fintech Világa adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója beszélt arról, hogyan válik egyre élesebbé az USA és Kína versenye az AI fejlesztések terén, és milyen hatása lehet ennek a pénzügyi szektorra.

Kína előretörése, és az OpenAI válasza

Az utóbbi hónapokban hatalmas hullámokat vetett a kínai AI modellek térnyerése, különösen a DeepSeek új fejlesztései. Bár az OpenAI továbbra is dominálja a piacot, a kínai technológiai szektor egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Valamint egyre több mainstream média foglalkozik a kínai fejlesztésekkel is.

A DeepSeek AI bejelentései óriási visszhangot váltottak ki. Az OpenAI azonnal reagált, és új modelleket dobott piacra, hogy fenntartsa vezető szerepét. Ez a rivalizálás az iparági szereplők számára is kulcsfontosságú: vajon milyen platformokra érdemes építeni a jövő fintech megoldásait?

Az AI és a fintech kapcsolata – gyorsabb, olcsóbb, hatékonyabb?

A mesterséges intelligencia nem csupán a technológiai óriások versenyének eszköze, hanem a fintech szektor számára is hatalmas lehetőségeket tartogat. A DeepSeek egyik különlegessége például az, hogy lokálisan is futtatható, vagyis az adatbiztonsági aggályok egy részét kiiktatja. Ez óriási előny lehet olyan iparágakban, ahol az adatvédelem kiemelten fontos, például a banki és biztosítási szektorban.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a nyugati pénzügyi világ óvatos a kínai AI megoldásokkal szemben. A nagybankok és fintech cégek továbbra is az OpenAI és az amerikai fejlesztések felé hajlanak, részben az adatbiztonsági és geopolitikai aggályok miatt.

USA kontra Kína – A szabályozás is beleszól?

A mesterséges intelligencia fejlődése nemcsak technológiai, hanem politikai kérdés is. Az Egyesült Államok már most is fontolgatja a kínai AI modellek szigorú szabályozását. Egy friss törvényjavaslat szerint akár húsz év börtön és egymillió dolláros bírság is kiszabható lehet arra, aki kínai AI technológiát használ az USA-ban.

Ez a tendencia pedig egyértelmű irányba mutat: a világ két részre szakad az AI fejlesztések mentén, és Európa helyzete ebben a versenyben meglehetősen bizonytalan.

A fintech cégek számára a következő időszak kulcskérdése, hogy melyik AI platformra építenek. A nyugati világ szereplői számára az OpenAI és az amerikai fejlesztések továbbra is dominánsak maradnak, míg Ázsia és Délkelet-Ázsia egyre inkább a kínai technológiai óriások megoldásait választja.

A magyar KKV szektor egyik legfontosabb támogató ökoszisztémáját építi a BUPA, amelyet harmadszor már díjazott a Mastercard. A Fintech Világa adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Kovásznai Ádámot, az MBH Bank – BUPA üzletágvezetőjét látja vendégül.

Az MBH Bank beyond banking üzletága, a BUPA immár harmadik alkalommal nyerte el a Mastercard – Az Év Bankja verseny egyik díját. A BUPA digitális platformja évről évre bizonyítja, hogy egy komplex üzleti ökoszisztémát épít, amely valódi segítséget nyújt a magyar mikro- és kisvállalkozások számára. Ezzel „Az év üzleti szegmensének szóló programja” díjat sorozatban másodszor nyerte el a BUPA.

Egy magyar KKV jobb keze

A BUPA elsődleges célja, hogy megkönnyítse a vállalkozások életét, legyen szó cégalapításról, finanszírozásról vagy adminisztratív feladatokról. Tavaly a platformot a digitális vállalkozásalapítás forradalmasításáért díjazták. Idén pedig a kkv-k finanszírozásának egyszerűsítésében betöltött kiemelkedő szerepéért kapta meg az elismerést.

A BUPA az MBH Bankkal közösen segít a vállalkozásoknak eligazodni az elérhető pénzügyi lehetőségek között, legyen szó:

• EU-s forrásokról és állami támogatásokról,
• pályázati tanácsadásról és workshopokról,
• finanszírozási lehetőségekről, amelyek biztosítják a vállalkozások hosszú távú működését és növekedését.

A cél az, hogy a vállalkozók minél kevesebb időt töltsenek adminisztrációval, és a vállalkozás működésével foglalkozhassanak.

Sokat fejlődött a BUPA az elmúlt években

A BUPA kezdetben a vállalkozásindítás megkönnyítésére fókuszált, mára azonban egy teljes körű támogatórendszerré nőtte ki magát. Az MBH Bank hátterével biztosítja a szükséges pénzügyi támogatást és stabilitást, miközben a vállalkozások igényeire szabott megoldásokat kínál.

Az idei év egyik kiemelt célja a Demján Sándor Program támogatása. A BUPA olyan csomagokat kínál az érdeklődő vállalatoknak, amelyek a pályázatírási tanácsadástól egészen a finanszírozás elköltéséig támogatást nyújt.

A BUPA sikere nem véletlen: az innovatív gondolkodás, az ügyfélközpontúság és a folyamatos fejlesztések együttesen tették a platformot a magyar kkv-k egyik legfontosabb pénzügyi és üzleti támogatójává.

Az adásban Kovásznai Ádám betekintést nyújt abba is, hogy mi a BUPA sikerének titka, és milyen kedvező együttműködést sikerült kialakítani az MBH Bank - BUPA - Peak között. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Az új generáció pénzügyi szokásairól több adásban is esett már szó. Ezúttal a Fintech Világa eheti adásában Érczfalvi András műsorvezető és Csányi Kristóf, a Peak tanácsadója Konczér Esztert, az OTP Bank fiatalság stratégiájáért felelős product owner-t látták vendégül.

A fiatalok az egyik legfontosabb célközönsége a legtöbb piaci vállalatnak. A bankok, kimondottan a hagyományos (inkumbens) intézmények esetében ez különösen fontos. Az előző 5-10 évben ugyanis a neobankok komoly kihívói lettek a hagyományos pénzintézeteknek, különösen a fiatalok, új bankszámlások akvirálásával. 

A fiatal ügyfelek megszerzésének egyik kulcsa a pénzügyi oktatás lehet - ez az OTP Bank fiatalság stratégiájának is az egyik fontos eleme. Konczér Eszter betekintést nyújtott a Bank fiatalokkal kapcsolatos “Junior Tracking” kutatásába, és az erre épülő stratégiába is.

Hogyan segíthetjük a fiatalokat a pénzügyi tudatosságban?

Az OTP célja, hogy a szülőket és a fiatalokat is támogassa a pénzügyi edukációban. A fiatalok legtöbbször a szülőktől és családjuktól tanulják el a pénzügyi szokásokat. Ezek ugyanakkor gyakran nem megfelelőek vagy károsak. Magyarországon az oktatási rendszerekben kevés szerepet kap a pénzügyi oktatás, a szülők azonban sok esetben maguk sem pénzügyileg tudatosak.

A helyzetet nehezíti, hogy hazánkban a pénzügyek gyakran tabu téma a háztartásokban. Ez tovább nehezíti a fiatalok helyzetét, hogy megértsék a mindennapi pénzügyek alapjait, és jó szokásokat tudjanak kialakítani.

A szülők szerepe a példamutatásban kulcsfontosságú, ezért nagy hangsúlyt fektet az OTP Bank a szülők oktatására, segítésére is.

Korán megismerkedünk a pénzzel

A pénzügyi tudatosság alacsony Magyarországon, ennek ellenére nagyon fiatal korban találkozunk már a pénzzel. Az OTP Bank kutatásai szerint 7 éves kortól kezdenek el pénzt kezelni a gyerekek, főként a suliban a büfében.

Kutatásukban a 16-30 éves korosztályt kérdezték és vizsgálták. A korosztály pénzügyi terveiről készült kutatás szerint sokan borúsan látják a jövőt: bizonytalanok abban, hogy lesz-e lehetőségük lakást vagy autót venni.

Ennek ellenére a megtakarítás iránti igény erős, de sokan nem tudják, hogyan kezdjenek neki. Emellett az új generációk gyakran más célokat tűznek ki, mint a korábbiak:

• A klasszikus célok (lakás, autó) még mindig jelen vannak, de egyre többen gyűjtenek mobilitásra, élményekre, utazásra.
• A vésztartalék fontossága is megjelenik náluk – felismerték, hogy fontos az anyagi biztonság.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A közösségi finanszírozás évek óta trendi a fintech szektorban. Egy esemény most Magyarországra is elhozta. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Csányi Kristóf, a Peak tanácsadója Szeles Nórát, a CEE Summit szervezőjét látja vendégül.

A Central European Ecosystem Summit eseményét és a crowdfunding (közösségi finanszírozás) kiemelkedő szerepéről szólt a Fintech Világa adása. A rendezvény immár negyedik alkalommal került megrendezésre, célja, hogy támogassa a közép-európai startup-ökoszisztéma fejlődését, és bemutassa, hogyan válhat a közösségi finanszírozás a régió innovációs motorjává.

A rendezvény fókuszában az „Ecosystems vs. Economies – here comes the Crowd” témakör volt. Összesen 12 országból érkezett 50 előadó osztotta meg tapasztalatait arról, hogyan formálhatják a startupok és kreatív vállalkozások jövőjét a közösségi finanszírozás lehetőségei. Az előadások és panelbeszélgetések során az ökoszisztémák és a hagyományos gazdasági modellek közötti különbségeket, valamint a crowdfunding növekvő szerepét is vizsgálták.

A crowdfunding előnyei: Egy új gazdasági paradigma

A közösségi finanszírozás nemcsak alternatív tőkebevonási lehetőség, hanem egy új gazdasági paradigma, amely:

• Demokratizálja a tőkebevonást, lehetővé téve, hogy kisbefektetők is részt vegyenek innovatív projektek finanszírozásában.
• Nemzetközi piacokra nyit kaput, hiszen az online platformokon keresztül bárki támogathat egy ötletet, bárhol a világon.
• Közösséget épít, közvetlen kapcsolatot teremtve az induló vállalkozások és célközönségük között.
• Gyorsabb és rugalmasabb, mint a hagyományos finanszírozási formák, és olyan projekteket is támogat, amelyekre a kockázati tőke nem nyitott.

Díjazott startupok

Az eseményen kiemelkedő startupokat is díjaztak. A Colossyan, az Év Startupja, a Scoutlabs pedig az Év Deeptech Startupja lett Magyarországon. A díjazott startupok nemcsak a közösségi finanszírozás sikerét bizonyítják, hanem a régió startup-ökoszisztémájában rejlő potenciált is.

Bankok és fintech cégek együttműködése

Az eseményen kiemelt figyelmet kapott a bankok és fintech cégek közötti partnerség is. Míg a fintechek gyorsaságukkal, innovációjukkal és ügyfélközpontúságukkal tűnnek ki, addig a bankok stabilitásukkal és tőkeerejükkel járulnak hozzá a közös sikerekhez. A Peak kerekasztal-beszélgetése rávilágított arra, hogyan születhetnek új, innovatív pénzügyi szolgáltatások ezen együttműködések révén. 

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Donald Trump beiktatását nagyon várta a kripto szektor, a kriptókra vonatkozó kormányzati intézkedések “késésének” hatására azonban negatívan reagált a piac. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója beszélgetnek a kripto szektor kilátásairól.

Január 20-án a bitcoin elérte történelmi csúcsát, 109 321 dollárt, a Trump-adminisztráció kripto-barát kormányzatra vonatkozó ígéreteinek hatására. A piac azonban gyors korrekciót mutatott, az árfolyam 100 ezer dollár alá esett, amit a kormányzati intézkedések késlekedése és az amerikai államadósság körüli bizonytalanság okozott. Az adásban bemutatjuk, mi áll a háttérben, és milyen forgatókönyvek várhatók a bitcoin és más kriptovaluták jövőjében.

DOGE és Elon Musk új szerepe

A memecoin szegmens is jelentős veszteségeket könyvelt el, de a Dogecoin árfolyama Trump egyik meglepő rendeletének köszönhetően újra emelkedni kezdett. A rendelet értelmében Elon Musk vezetésével létrejött a Department of Government Efficiency (DOGE) a kormányzati kiadások csökkentésére fókuszálva. A szervezet nevét a Dogecoinnal kötik össze sokan, amely Musk kedvenc kriptója - emiatt jelentős kritikát is kapott. A szervezetnek egyébként nem indul könnyen a működése, számos jogi perrel kell azonnal szembenézniük.

Mi állhat Trump terveinek útjában?

Bár Trump kripto-barát politikát ígért, számos kihívás akadályozhatja az ígéretek gyors megvalósítását:

• Szabályozási késedelmek: A jogi keretek kialakítása időigényes, és a hiányuk bizonytalanságot okozhat a befektetők körében.
• Makrogazdasági tényezők: A globális gazdasági lassulás, az infláció és a kamatlábak emelkedése tovább növelheti a piaci volatilitást.
• Recessziós várakozások: Az USA és a világgazdaság növekedési kilátásai gyengülnek, amit a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi konfliktusok tovább súlyosbíthatnak.

Az adásban részletesen elemezzük:

• Milyen hatással lehet Trump gazdaságpolitikája a kriptopiacra?
• Miért hullámzik a memecoin piac, és mi állhat a zuhanások hátterében?
• Milyen trendeket indíthatnak el a memecoin-alapú ETF-ek?

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Egekben a bitcoin 

A bitcoin (BTC) január 20-án új történelmi csúcsot ért el: 109 321 dollárra emelkedett, amit egyértelműen a Trump-adminisztrációval kapcsolatos kripto-barát várakozások tápláltak. Az árfolyam emelkedését a kampány során tett ígéretek hajtották, amelyek a szabályozási környezet tisztázását, valamint kripto-párti tisztviselők kulcspozíciókba helyezését vetítették előre. A piac már a január 13-i, 89 226 dolláros mélypont után elkezdte beárazni ezeket a várakozásokat, egészen a beiktatás napjáig.

Korrekció és bizonytalanság: Mi történt a beiktatás után?

Az optimista hangulatot gyorsan felváltotta a bizonytalanság. A BTC árfolyama Trump hivatalos beiktatását követően 100 000 dollárig korrigált, amit az alábbi tényezők vezéreltek:

1. Hiányzó intézkedések: A kampányígéretek ellenére Trump első beszédében nem jelentett be konkrét lépéseket a kriptovaluták támogatására.
2. Amerikai államadósság és fiskális kihívások: A költségvetési hiány és a hitelfelvételi plafon elérte a kritikus szintet, ami fokozta a piaci bizonytalanságot.
3. Profitrealizálás: A befektetők nagy számban zárták pozícióikat, további nyomást helyezve az árfolyamra.

Az altcoinok még nagyobb csökkenést szenvedtek el, átlagosan 10 százalékos mínuszt produkálva, míg Trump memecoinjai, például a TRUMP és a MELANIA, ennél is meredekebben estek. A TRUMP memecoin értéke pár nap alatt 50 százalékot, míg a MELANIA 68 százalékot veszített értékéből. A bennfentes kereskedelemről szóló pletykák pedig tovább rontották a helyzetet.

A D.O.G.E. és Elon Musk szerepe

A memecoin-szegmens is jelentős visszaesést produkált, azonban a Dogecoin (DOGE) különleges figyelmet kapott Trump új, Elon Musk által vezetett kormányzati szervezete, a Department of Government Efficiency (D.O.G.E.) miatt. Bár a szervezet célja a kormányzati kiadások csökkentése, a kriptovaluták közvetlen támogatása nem került előtérbe.

Ennek ellenére a DOGE árfolyama az intézkedés bejelentését követően ismét megugrott, elérve a 0,4 dolláros szintet. Ugyanakkor a DOGE ellen több pert is indítottak, miszerint a szervezet megsérti a Federal Advisory Committee Act (FACA) törvényt, amely a szövetségi tanácsadó testületek működését szabályozza. Az intézményt azzal vádolják, hogy nem felel meg a törvényeknek, mivel nem biztosít megfelelő átláthatóságot a nyilvánosság felé.

Hogyan tovább?

Trump beiktatási beszédében és első rendeleteiben egyáltalán nem esett szó a kriptovalutákról. Ez csalódást keltett a piac szereplőiben, és további bizonytalanságot okozott. Szakértők szerint, ha Trump nem tesz rövid időn belül konkrét intézkedéseket (például bitcoin-tartalékok létrehozása), az a piac további eséséhez vezethet.

A munkáshitel több százezer érdeklődőt fog bevonzani 2025-ben - egy AI asszisztens pedig tökéletesen válaszolhat minden felmerülő kérdésre. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Bendarzsevszkij Georgot, a Peak termékmenedzserét látja vendégül, akivel a Peak RAG modellről és az erre épülő AI Asszisztensről beszélgetnek.

Mi az a Peak AI Asszisztens?

A Peak saját fejlesztésű RAG modelljére épülő AI Asszisztens egy testreszabható chatbot, amely gyorsan betanítható bármilyen témára. A legújabb példány, a Munkáshitel Asszisztens, az MBH Bank számára készült. Az Asszisztens célja, hogy:

• Segítsen eligazodni a Munkáshitel jogszabályi és banki szabályozásában.
• Érthető és egyszerű válaszokat adjon, még az összetett pénzügyi kérdésekre is.
• Felhívja a figyelmet a kockázatokra és segítse a felhasználókat informált döntések meghozatalában.

A novemberben megjelent kormányrendeletre gyorsan kellett reagálni - január 1-én vált ugyanis elérhetővé az államilag finanszírozott kedvezményes hitel. A Peak AI Asszisztens ilyen rövid - 5 hetes határidővel - is sikerült testreszabni és a banki IT rendszerbe integrálni.

Mire képes még a Peak AI Asszisztens?

Az Asszisztens nemcsak egyetlen termékre szabható megoldás. A jövőbeli tervekkel a következő felhasználási esetek is megvalósíthatók:

• Hiteltermékek általános asszisztense: Egy olyan chatbot, amely minden hitelterméket ismer, segítve a felhasználót a számára legmegfelelőbb finanszírozás kiválasztásában.
• Személyre szabott hitelasszisztens: Az Asszisztens képes egyedi finanszírozási konstrukciókat ajánlani és az aktuális kamatkörnyezet alapján kalkulációkat végezni.
• Belső folyamatok optimalizálása: Egy belső, vállalati asszisztens, amely azonnal válaszol a dolgozók kérdéseire, például a dokumentációval vagy belső folyamatokkal kapcsolatban.

Az adás során továbbá részletesen bemutatjuk a Peak RAG modell működését, az MBH Munkáshitel Asszisztens megvalósításának történetét, és azt, hogyan formálhatják a mesterséges intelligenciára épülő megoldások a pénzügyi szektort. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Peak Csoport kiemelkedő eredményeit és jövőbeli terveit vesszük górcső alá. A vállalat 2024-ben nemcsak gazdasági sikereket ért el, hanem felvásárlásokkal, új üzletágak elindításával és stratégiai fejlesztésekkel tovább erősítette pozícióját a fintech szektorban.

Kiemelkedő eredmények 2024-ben

A Peak Csoport lenyűgöző teljesítményt nyújtott az elmúlt évben:

• Közel 3 milliárd forintos árbevétel csoportszinten, ami duplája a tavalyi árbevételnek.
• 100 fős munkavállalói csapat, amely 30 százalékos növekedés 2023-hoz képest.
• 25 százalékot meghaladó nyereségesség, ami a hatékony működés eredménye.
• Az ff.next felvásárlása: A magyar design ügynökség csatlakozása a cégcsoporthoz új szinergiákat eredményez, valamint hozzájárult a jelentős léptékű növekedéshez.

Új üzletágak és innovatív termékek jöttek létre

2024-ben a Peak számos új kezdeményezést indított el, amelyek közül a legfontosabbak:

• AgrárTech és Payment csapatok: Az új csapatok célja, hogy a fintech megoldások előnyeit kiterjesszék az agrárszektorra és a digitális fizetési szolgáltatásokra.
• AI üzletág elindítása:
  • Saját fejlesztésű RAG modell, amely az AI projektek alapját képezi.
  • AI Edukációs platform és AI Asszisztens bevezetése, amelyek a pénzügyi oktatás és automatizáció új szintjét hozzák el.
  • Egyéb innovatív projektek, például a banki hiteligénylés digitalizálása és a hatósági megkeresések automatizációja.

Mi a stratégia a jövőre nézve?

A jövőben a Peak Csoport a meglévő üzletágak további építésére és az AI fókuszú fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. A cél egy AI-driven bank koncepció megvalósítása, amely a mesterséges intelligencia teljes körű integrációját hozza a pénzügyi szolgáltatásokba.

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Qayum Dánielt és Csányi Kristófot, a Peak tanácsadóit látta vendégül, akik a Saxo Bank és a Peak 2025-ös jóslatait foglalták össze.

Ismét a jövőbe tekintünk, kezdve ezúttal a Saxo Bank 2025-ös provokatív jóslataival. A bank évről évre izgalmas és gyakran megosztó előrejelzésekkel rukkol elő, amelyek nemcsak a gazdasági és technológiai trendeket, hanem a társadalmi változásokat is új szemszögből világítják meg. 

A Saxo Bank "Felháborító Jóslatai"

A Saxo Bank 2025-ös Felháborító Jóslatai között forradalmi technológiai áttörések, geopolitikai változások és meglepő gazdasági fejlemények is szerepelnek. Íme néhány példa:

• Trump és a dollár összeomlása: A volt amerikai elnök agresszív költségvetési politikája miatt az amerikai dollár értéke jelentősen csökkenhet.
• Az Nvidia uralma: A mesterséges intelligencia térnyerése megduplázhatja az Nvidia piaci értékét, így megelőzheti az Apple-t a világ legértékesebb vállalata címért folyó versenyben.
• Bioprinting áttörés: A 3D-nyomtatott emberi szív forradalmasíthatja az egészségügyet, megnyitva az utat új gyógyászati lehetőségek előtt.
• Az OPEC vége: A zöld energiák terjedése miatt az olajkereslet drasztikusan csökkenhet, ami az OPEC feloszlásához vezethet.
• Mesterséges intelligencia központ adója: A kormányok megadóztathatják az energiaigényes AI adatközpontokat, hogy szabályozzák a környezeti hatásokat.

A Peak jóslatai a 2025-ös évre

A Peak tanácsadói csapata is összeállította a 2025-ös évre vonatkozó előrejelzéseit. A Saxo Banknál konzervatívabb, a 2024-es trendekre épülő jóslatokat az év végén megjelent Fintech Sparks: A Fintech forradalom új korszaka kiadványban összegezték. Néhány előrejelzés a kiadványból:

• Generatív AI: A generatív mesterséges intelligencia 2025-ben tetőzik, és eléri a plafonját a technológiát övező hype.
• Kriptovaluták: Folytatódik a ralli, vagy bezuhannak az árfolyamok?
• Digitális ügyfélazonosítás: Az AI által létrehozott nem létező személyek azonosítása komoly kihívást fog jelenteni.

A 2024-es év egyik legnagyobb technológiai áttörése a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) volt. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Qayum Dánielt és Csányi Kristófot, a Peak tanácsadóit látta vendégül, akivel a GenAI trendeket és a technológia jövőjét beszélték át.

2024 mesterséges intelligencia fejlesztései forradalmi változásokat hoztak, amelyek nemcsak a technológiai szektorra, hanem az üzleti életre és a hétköznapokra is mély hatást gyakoroltak. Az adásban részletesen bemutatjuk, hogyan vált a GenAI az innováció motorjává, mik voltak a legfontosabb eredmények, és milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a szektornak.

Miért volt 2024 a generatív AI éve?

Az év során a generatív mesterséges intelligencia gyakorlatilag a mainstream része lett. Ez köszönhető az olyan új modelleknek, mint az OpenAI GPT-4 és a Google Gemini, amelyek úttörő innovációkat hoztak. A technológia egyre szélesebb körű alkalmazása az AI modellek fejlesztésétől az iparág-specifikus megoldásokig hatalmas változásokat indított el.

Kulcsszereplők és kiemelkedő trendek

• Technológiai óriások szerepe: Az NVIDIA uralta a piacot az AI-hoz szükséges hardvereivel. Az OpenAI, a Google és a Microsoft a modellek fejlesztése és integrációja terén jeleskedett.
• Specializáció: Az iparág-specifikus AI modellek iránti kereslet az előrejelzések szerint 2027-re a vállalati alkalmazások 50 százalékát teszi majd ki.
• Fenntarthatóság: Az AI környezeti hatásainak csökkentése érdekében energiahatékony módszereket és megújuló energiaforrásokat alkalmaztak.
• Szabályozás és etika: A EU AI Act és más szabályozások előtérbe helyezték az AI irányítását, az adatvédelmet és az etikus tartalomgenerálást.

Az AI nemcsak a működés hatékonyságát, hanem az ügyfélélményt is jelentősen tudja javítani. Például a virtuális asszisztensek, utazási alkalmazások és szoftverfejlesztési megoldások előretörésével. Azonban a félretájékoztatás, a modellek megbízhatósága és a környezetvédelmi aggályok továbbra is komoly kihívásokat jelentenek - az adásban ezekről, és a jövő évi előrejelzésekről is részletesebben hallhatunk. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látták vendégül, akivel a kibertámadások új trendjeiről beszélgetnek.

A mesterséges intelligencia kiterjedésével a csalók kezébe is kifinomult eszközök kerültek. A 2024-es évben számos új támadási forma jelent meg, amely a kisvállalkozókat, nagyvállalatokat és a lakosságot támadja.

A fenyegetések növekedése számokban

A digitális világban zajló kibertámadások száma aggasztó ütemben emelkedik. A 2024-es év második negyedévében globálisan 30 százalékkal több kibertámadás történt, mint az előző év azonos időszakában. Hetente átlagosan 1636 incidens került rögzítésre.

A helyzet még riasztóbb a kisvállalkozások számára: a kibertámadás áldozatává vált kis cégek 60 százaléka megszűnik. Ez a szám egyértelműen rávilágít a megfelelő védekezés fontosságára.

Egy adatvédelmi incidens azonosítása és elhárítása is rendkívül időigényes. Átlagosan 277 napot vesz igénybe, ami további anyagi és reputációs károkat okoz az érintett vállalatoknak. A nagyvállalatoknál a kiberbiztonsági kiadások már elérték a bevételek 0,8%-át, ami 50 százalékos ugrás az előző évhez képest.

Kifinomultabbá váltak a kibertámadások 

A mesterséges intelligencia térnyerésével a kiberbűnözés is egyre kifinomultabbá válik. Az adásban a következő trendeket tárgyaljuk meg:

• Adathalászat új formái: SMS-, QR-kód- és hangalapú támadások.
• Hangklónozás: Az AI által generált hangminták egyre nagyobb veszélyt jelentenek, különösen a pénzügyi tranzakcióknál.
• Social engineering: A pszichológiai manipuláció eszközeivel még a legképzettebb felhasználók is csapdába eshetnek.
• Mobil eszközök elleni támadások: A támadások sűrűsége és kifinomultsága különösen az okostelefonok területén növekszik.

Védekezési stratégiák: merre tovább?

A fintech vállalatok egyre több forrást fordítanak kiberbiztonságra, hiszen az incidensek elkerülése alapvető fontosságú a bizalom fenntartásában. Az adásban bemutatjuk, hogyan segíthetnek az alábbi stratégiák:

• Zero Trust architektúra: Ez a megközelítés minden hozzáférést alapos ellenőrzésnek vet alá, minimalizálva a belső és külső fenyegetéseket.
• Kiberbiztosítás: A piac mérete 2025-re elérheti a 20 milliárd dollárt, ami jelzi, hogy ez a védekezési forma egyre elterjedtebb.

A kiberbiztonság kiemelt helyet kapott a 2024-es Fintech Sparks anyagban is, amely pár héten belül jelenik meg a fintech.hu-n. A teljes adást az alábbi Spotify linken lehet visszahallgatni.

A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látták vendégül, akivel a kriptovaluták kiemelkedő évét mutatták be.

A Peak tanácsadói- és médiacsapata már negyedik éve adja ki az éves fintech piaci riportját. A kiadvány bemutatja a szektor legfontosabb eseményeit, trendjeit, győztes és vesztes vállalatait, valamint a piaci mutatóit. Az idei évben az egyik leghangsúlyosabb szegmense a fintech szektornak a kriptovaluták voltak.

A digitális pénzeszközök éve

Az idei év kétségtelenül fordulópontot jelentett a kriptovaluták piacán. A bitcoin és más digitális eszközök már nem csupán alternatív befektetésként jelennek meg, hanem egyre inkább a globális pénzügyi ökoszisztéma részévé válnak. A Peak elemzői szerint a kripto piacot 2024-ben az alábbi mérföldkövek határozták meg:

• Spot bitcoin ETF-ek bevezetése az amerikai piacon
• A bitcoin újabb csúcs döntése, 73 ezer dollárral
• A 4. bitcoin felezés és a piacra gyakorolt hatásai
• Spot ether ETF-ek elindulása az USA-ban
• Az EU történelmi lépése: a MiCA szabályozás bevezetése
• A memecoin-mánia térhódítása
• Az amerikai kamatcsökkentések hatása a kriptopiacra
• Trump megválasztása és kripto-barát ígéretei
• Végül, a bitcoin történelmi mérföldköve: 100 ezer dolláros árfolyam átlépése

Ezek az események nemcsak a kriptopiac számára hoztak új korszakot, hanem világszerte felpörgették a digitális eszközök elfogadását és fejlődését. A Fintech Sparks éves riport december végén lesz elérhető a fintech.hu felületén. A teljes adást az alábbi Spotify linken visszahallgathatják.

A magyar családi vállalkozásoknál az utódlás kérdése a top 3 problémák közé tartozik. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Csányi Kristófot és Qayum Dánielt, a Peak tanácsadóit látta vendégül, akik fintech megoldásokat mutatnak be a generációváltás támogatására.

A családi vállalkozások átadása az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az ilyen típusú cégek szembesülnek. Bár sokan azt gondolják, hogy ez egy egyszerű folyamat, valójában érzelmileg és üzletileg is komoly bonyodalmakat rejt. Az utódlás témájának középpontjában áll a generációk közötti együttműködés, az új technológiák használata és a pénzügyi folyamatok átláthatósága. A fintech ebben kulcsszerepet játszhat – de nem minden problémára ad megoldást.

Klisék és tévhitek az utódlás kapcsán

Az utódlással kapcsolatban számos tévhit él. Például:

1. Az utódlás egyenes folyamat: Valójában érzelmi és üzleti szinten is bonyolult, és nem mindig megy zökkenőmentesen.
2. A fiatalabb generáció jobban ért a technológiához: Bár sokszor igaz, hogy a fiatalabbak magabiztosabbak a digitális eszközök használatában, ez nem jelenti azt, hogy automatikusan jobban irányítanák a vállalkozást.

Hogyan segít a fintech az utódlásban?

A fintech megoldások számos területen támogathatják a családi vállalkozásokat a generációváltás során:

• Digitális pénzügyi eszközök az átláthatóságért:
  Olyan megoldások, mint a digitális könyvelési rendszerek, valós idejű betekintést nyújtanak a tranzakciókba és a pénzügyi adatok rendszerezésébe, ami különösen fontos az utódlási folyamatban.
• Pénzügyi oktatás a következő generációnak:
  A fintech alkalmazások, például gamifikált pénzügyi oktató appok, segítenek a fiatalabb generációnak elsajátítani a vállalkozások működését és pénzügyi folyamatokat. Ezáltal növelhető a pénzügyi tudatosság és a felelős vezetői szemlélet. A Peak Financial Wellness például olyan eszközöket kínál, amelyek támogatják a pénzügyi oktatást.
• Digitális ügyfélkapcsolatok fejlesztése:
  Az új technológiák lehetővé teszik a családi vállalkozások számára, hogy bővítsék ügyfélkörüket, megerősítsék meglévő kapcsolataikat, és új bevételi forrásokat építsenek ki, különösen a fiatalabb generációk körében.

A fintech kockázatai

Bár a fintech jelentős előnyöket kínál, nem kockázatmentes:

• Technológiai függőség: A túlzott technológiahasználat sérülékenyebbé teheti a vállalkozást, például adatvédelmi vagy rendszerleállási problémák esetén.
• Technológiai és generációs szakadékok: A gyors technológiai fejlődés olyan szakadékot teremthet a generációk között, amely megnehezítheti az együttműködést.

Az adásban továbbá szó esik arról is, hogy mi a siker kulcsa, és hogyan lehet okosan beépíteni fintech

A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Csányi Kristófot, a Peak üzletfejlesztési menedzserét látta vendégül, aki a Peaket képviselte egy Amerikában megrendezett accelerator programban.

November elején a Peak újabb jelentős lépést tett nemzetközi terjeszkedésének útján: Csányi Kristóf, a vállalat üzletfejlesztési menedzsere az Egyesült Államokban, Des Moines-ban képviselte a céget egy kiemelkedő insurtech accelerator programban. Az eseményen 14 innovatív startup vett részt a világ különböző pontjairól, hogy értékajánlatukat az amerikai biztosítási piac igényeihez igazítsák.

A program célja az volt, hogy a résztvevő startupok segítséget kapjanak értékajánlatuk tökéletesítésében és az USA biztosítási piacára történő adaptálásában. Az accelerator során mentorok és kockázati tőkecégek támogatták a csapatokat. A program végén a startuok egy pitch eseményen mutathatták be végső megoldásaikat.

Pénzügyi oktatás a biztosítási piacra

A Peak a programba az egyedülálló Parent & Child megoldásával érkezett, amely hiperperszonalizált pénzügyi edukációra fókuszál. A terméket kifejezetten a biztosítási szektorra szabták, hogy új perspektívát nyújtsanak az ügyfelek pénzügyi tudatosságának növelésére. Az innovációt nemcsak az ügyfélélmény fokozására tervezték, hanem arra is, hogy erősítse a biztosítók kapcsolatát ügyfeleikkel. 

A program végére a Peak egy olyan értékajánlattal térhetett haza, amelyet az USA vezető vállalatai validáltak. Az accelerator nemcsak a termék fejlesztésében jelentett áttörést. Számos értékes üzleti kapcsolatot is hozott a Peak számára, amelyek későbbi együttműködések alapját képezhetik.

A Global Rapid Accelerator Program tovább segítette a Peak elkötelezettségét az innováció és a nemzetközi terjeszkedés iránt. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Bemutatkozik a Budapest Fintech Week. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Csányi Kristófot, a Peak tanácsadóját, és Boros Lillát, az MBH FintechLab innovációs menedzserét látja vendégül, akikkel egy új, Magyarországon első alkalommal megrendezett nemzetközi fintech konferenciáról beszélget. 

A Budapest Fintech Week célja, hogy megfizethető és elérhető platformot nyújtson a magyar és nemzetközi fintech szektor számára a megjelenésre és kapcsolatépítésre. Mindeközben új színt visz a hazai rendezvények világába, nemzetközi, szakmai eseményeket ígérve.

Nemzetközi szintre emeli a hazai fintechet

A Budapest Fintech Week az MBH Fintechlab, a MAFISZ, Ergomania Design és a BrightHills társszervezésében kerül megrendezésre. A konferencia az eredeti elvárásaikat már most felülmúlta, ugyanis több mint kétszer annyian jelentkeztek, mint amivel először kalkuláltak:

• Az eseményen résztvevők 40 százaléka külföldről érkezik, és az előadók 30 százaléka is nemzetközi szakértő.
• Több mint 400 résztvevőt várnak, köztük startupokat, pénzügyi szakembereket és fintech érdeklődőket.
• Panelbeszélgetések, kutatások, pitchek, könyvbemutatók és meetupok színesítik a programot.

A program rendkívül hiánypótló a magyar fintech szektorban. A nemzetközi fintech rendezvények ugyanis gyakran nehezen elérhetők a hazai szereplők számára: költségesek, messze vannak. A hazai rendezvények pedig általában egy szűk réteget képesek megszólítani, a vendégek véleménye szerint. A Budapest Fintech Week ezzel szemben egy ingyenes, nemzetközi konferenciát kínál az érdeklődőknek és szakmabelieknek.

A konferencia záró szekciójában a Peak is előad. A fiatalok bankolási szokásait és pénzügyi igényeit helyezik fókuszba, két előadás és egy panelbeszélgetés keretein belül. Emellett Boros Lilla a Woman In Tech előadást is kiemelte, ahol Neha Mehta ad elő egy könyvbemutatóval egybekötve különleges színt visz az eseménybe, kiemelve a nők szerepét és lehetőségeit a technológiai iparban. A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.

A digitalizáció megkérdőjelezhetetlen, ennek ellenére a Providentnél a személyes kapcsolatok továbbra is kiemelt szerepet játszanak az ügyfélélményben. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója Boczán Viktort, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatóját látja vendégül.

Boczán Viktor 23 éve dolgozik a Providentnél, március 1-je óta pedig a Provident magyarországi vezérigazgatói pozícióját tölti be. A huszonhárom Providentnél töltött évéből tíz évet nemzetközi kiküldetésen volt Csehországban és Romániában. 

A pénzügyi bevonás a Provident küldetése

A Provident küldetése a pénzügyi rendszerből kiszorult emberek bevonása. Ez különösen vidéken fontos, ahol a vállalat ügyfelei többségében 45-50 év körüli nők. Bár a digitalizáció térnyerése megkérdőjelezhetetlen, a személyes kapcsolatok továbbra is fontosak a szektorban. 

A Provident üzleti modellje erősen épít erre: az ügyfeleik nagy részével személyesen is találkoznak, és gyakran heti szintű kapcsolatokat ápolnak. A pénzügyi szolgáltatásoknál - különösen hitelfolyósítások esetén - máig fontos a személyes jelenlét, hogy az ügyfelek teljes bizalommal vehessék igénybe a szolgáltatásokat.

Kulturális és generációs eltérések

Boczán Viktor beszélt arról is, hogy milyen eltérések tapasztalhatók a különböző országok pénzügyi kultúráiban. Románia például fogyasztásorientált társadalom, ahol kiemelten fontos a hitelező részéről a felelős értékesítés. Ezzel szemben Csehországban az emberek inkább megfontoltak, jobban figyelnek a megtakarításokra és kiadásokra. 

Magyarországon a pénzügyi tudatosság sokat fejlődött tapasztalatai alapján. A közoktatásban indított kezdeményezések, vagy az MNB Pénziránytű programja fontos szerepet játszanak ebben. 

A magyar lakosság jelentős része viszont sosem részesült pénzügyi oktatásban. Különösen az idősebb generációk esetében van tudásbeli hiány, sokan például úgy nőttek fel, hogy még nem voltak Magyarországon hitelkártyák sem.

A Provident egyébként számos kezdeményezéssel támogatja ügyfeleik és a lakosság pénzügyi tudatosságának növelését. Ilyenek például:

• Nyugdíjas Akadémia, amely során pénzügyi felzárkóztatást nyújtanak nyugdíjasoknak.
• Családi Kassza, amelynek célja a Magyar családok pénzügyi ismereteinek bővítése.
• Digitális tudástárak és blogok, ahol praktikus pénzügyi tanácsok és ismeretek érhetők el minden korosztály számára.

A beszélgetés során szó esett a digitalizáció fejlődéséről is, amelyet a BNPL (Buy Now, Pay Later) megoldások térhódítása is tükröz. Bár a Provident ügyfelei körében továbbra is kulcsszerepe van a személyes kapcsolatoknak, a digitalizáció fokozatosan integrálódik a szolgáltatásokba, a hatékonyság növelése és az ügyfélélmény javítása érdekében. Boczán Viktor ugyanakkor a jövőben is látja a személyes szolgáltatások jelenlétének igényét.

A Provident elkötelezett a felelős hitelezés mellett, amely csak felelős fogyasztókkal valósítható meg. Az edukációs programok és a személyre szabott ügyfélszolgálat ebben kulcsszerepet játszanak.

A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Peak AI fejlesztéseiről, és energiahatékonysági oktatási megoldásáról beszélget.

A Peak még 2022-ben kezdett el mesterséges intelligencia kutatással és fejlesztéssel dolgozni - még a ChatGPT berobbanása előtt. Ekkor alakult meg a magyar fintech belső innovációs csapata, akik az AI fintech szektorban való felhasználásával, és a Peak folyamatainak optimalizálásával foglalkoznak. 

Az OpenAI által fejlesztett ChatGPT megjelenését követő (és máig tartó) “AI boom” segítette ezt a folyamatot. Egyrészt elindult egy fejlesztési verseny, másrészt rengeteg új eszköz jelent meg rövid időn belül. A Peaknek az elmúlt két évben több AI fejlesztési projektje is lett, nemrégiben pedig egy innovatív, hiperperszonalizált oktatási modellt vittek piacra. 

Pénzügyi oktatástól az energiahatékonyságig

Eredetileg fiatalok pénzügyi oktatása volt a cél, közérthető, hiper-személyre-szabott módon. Gyorsan kiderült viszont, hogy a termék az adottságainak és a “motorját” adó AI modellnek köszönhetően számtalan másik témakör és korcsoport oktatására is alkalmas. Így jött létre a Zöldülő projekt a Lehel közreműködésével.

A Zöldülő célja, hogy energiahatékonyságra oktassa a lakosságot, kihasználva a Peak Edukációs Platform adottságait. Az oktatás során személyreszabott leckéken keresztül tanulhatunk arról, miképp tudunk háztartásunkban energiát (és pénzt) megtakarítani. 

Egy felhasználó ha a teljes, 18 leckéből álló tananyagot elvégzi, a javaslatokat pedig betartja, átlagosan 40 fa elültetésével megegyező hozzájárulást tesz a fenntarthatósághoz. Az oktatás elvégzését továbbá ösztönzi, hogy értékes nyereményeket lehet nyerni.

A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.

A mesterséges intelligenciáról rengeteg tévhit kering: hogy felülmúlja az emberi intelligenciát, érzelmeket él meg, sőt, egy napon az emberek felett uralkodik majd. De vajon mi igaz ezekből? A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Qayum Dániellel és Csányi Kristóffal, a Peak tanácsadóival a mesterséges intelligencia mítoszairól beszélget.

Az adás első részében szétszálazzuk az AI-al kapcsolatos hiedelmeket, és rávilágítunk arra, miért nem képes az AI érzelmekre, vágyakra vagy emberszerű döntésekre. Tisztázni fogjuk, hogy az AI csupán adatalapú működésének köszönheti hatékonyságát, nem pedig valódi intelligenciájának vagy bölcsességének.

AI, mint barát (a pénzügyi szektorban)

A mesterséges intelligencia a pénzügyi szolgáltatások terén különösen ígéretes. Egyszerűsíti a felhasználói élményt, növeli az adatkezelés pontosságát, és számos folyamatot tesz gyorsabbá és költséghatékonyabbá. Három fő modell formálja az AI alkalmazását a pénzügyek világában:

1. AI mint termék: Láthatatlan háttértechnológia, amely zökkenőmentessé teszi a mindennapi pénzügyi tranzakciókat.
2. AI mint társszerző: Támogatói szerepben segíti a döntéshozókat adatok rendszerezésével és elemzésével.
3. AI mint ügynök: Önálló döntéshozásra is képes, és akár ügyfélszolgálati interakciókat, kockázatkezelést és compliance feladatokat is elláthat.

Az AI új lehetőségeket teremt, legyen szó cégvezetői támogatásról vagy kreatív ötletelésről. Mindeközben megőrzi az emberi döntéshozás rugalmasságát, és szükségét is. Az AI támogatja az emberi munkavégzést, viszont teljesen nem tudja felváltani. Az emberi felelősségvállalásra és felügyeletre (egyelőre úgy néz ki) szükség lesz.

A mesterséges intelligencia, mint ellenség

A mesterséges intelligenciát azonban nem csak pozitív hatásai miatt emlegetik. Számos fenyegetés, mint a scam botok, blackbox problémák, hamis személyazonosságok és deepfake technológiák, kockázatot jelentenek a felhasználók számára. Ezek a technológiák egyszerűsítik a bűncselekmények elkövetését és rombolják a felhasználói bizalmat. 

Az adásban arról is beszélünk, hogyan próbálja az EU AI Act szabályozni és etikus mederben tartani a mesterséges intelligenciát, különös figyelmet fordítva a magas kockázatú rendszerekre és a felhasználók védelmére.

A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a családi bankolásról és fiatalok pénzügyi oktatásáról beszélgetnek.

Az egész családra kiterjedő megoldásokkal tarol a neobank

A Greenlight már több mint 5 millió ügyfelet szolgál ki az USA-ban, és egyre inkább az egész család igényeit igyekszik kiszolgálni. A családi fókuszú neobankok nemcsak egyéni pénzügyi megoldásokat nyújtanak, hanem családi költségvetés-kezelő funkciókkal is előállnak, hogy a családok minél több generációját ügyfelüknek tudhassák. 

Az amerikai Greenlight ezt a kínálatát most egy vonzó cashbacket kínáló hitelkártyával egészítette ki.

TikTok vagy bank? A fiatalok a közösségi médiából tájékozódnak

Egyre több fiatal fordul a TikTokhoz és más közösségi média platformokhoz pénzügyi tanácsokért. A fiatalok számára a közérthetőség és a gyors válaszok fontosabbak, mint az, hogy az a pénzügyi oktatás és tanácsadás egy banktól származzon. Ez a meghatározó trend több szemszögből is fontos. Egyrészt a közösségi médián elérhető információk/tartalmak jelentős része hamis. Másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a fiatalok nem kérnek a hagyományos tartalmakból, fontosabb nekik a közérthetőség és a gyors formátum.

Személyre szabott pénzügyi oktatás a Peak új platformján

A személyre szabott tartalom manapság a fiatalok egyik legfontosabb szempontja – ezt ismerte fel a Peak, amely egy hiperperszonalizált pénzügyi oktatási platformot hozott létre. A termék célja, hogy személyre szabott, közérthető és gyorsan fogyasztható oktatási megoldással segítse a pénzintézeteket a fiatalok megszólításában. Elsősorban pénzintézeteknek szól, viszont egyéb, fiatalokat célzó vállalatok számára is felhasználható. Emellett akár belső oktatásra, vagy munkavállalói juttatásként is felhasználható.

A teljes adás az alábbi Spotify linken elérhető.

Fókuszban a fiatal generációk pénzügyi szokásai, a digitális pénzügyi megoldások terjedése és a neobankok versenye. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Z generációs digitális szokásokról beszélgetnek.

Hogyan nyerhetjük el a fiatal generációk hűségét?

A fiatalok, különösen a Z generáció hűsége nagy kihívást jelent a hagyományos pénzügyi szolgáltatóknak. A Bain & Co. elemzése szerint fiatal ügyfelek megnyeréséhez elengedhetetlen a digitális megoldások fejlesztése, a személyre szabott ajánlatok és a környezettudatosság is. A pénzintézeteknek egyértelműen reagálniuk kell a változó ügyféligényekre. Kérdés, hogy milyen technológiai újításokkal érhetik el, hogy a fiatalok hosszú távon ügyfeleik maradjanak.

Pénzkeresés a digitális térben: a Z generáció új bevételi forrásai

Érdekes dinamika továbbá, hogyan használják még a fiatalok a digitális teret. A Z generáció idősebb korosztálya felismerte, hogy ez már nemcsak szórakozási, hanem pénzkereseti lehetőségeket is kínál. A fiatalok az influencerek, tartalomgyártók és digitális vállalkozók világának meghatározó szereplőivé váltak az utóbbi években. Ezek rendkívül vonzó karrierek számukra, amelyekben a fintechek is szerepet játszanak.

Az adásban továbbá szó esik a Greenlight újabb fejlesztéséről: kiemelkedő hitelkártyát nyújtanak szülőknek. A trend egyértelmű: miután több millió fiatalt már megszereztek, a szülőket is magukhoz csábítják a fiatalokat célzó neobankok. 

A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Az ff.next magyar design ügynökség, viszont Ausztráliából van majdnem a legtöbb ügyfelük. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Muck Ferenc, az ff.next társalapítója beszámolót tart az ausztrál útjukról.

Az ff.next két alapítója, Muck Ferenc és Much Iván már 10 éve foglalkoznak designnal. Eleinte familyfinances néven indultak el, és családi bankolásra - fiatalok bankolását szolgáló terméket fejlesztettek. Az ff.next sikere végül covid végefelé érkezett, mikor pivotáltak az eredeti ötlettől. Egy content marketing stratégiát találtak ki, amely során különböző portfólióoldalakon publikálták referencia munkáikat. Ezeken keresztül organikus úton érkeztek hozzájuk az ügyfelek a világ különböző pontjairól. 

Többek között készítettek új designt a UBS, svájci óriásbank számára, ahol olyan vagyonkezelési megoldást terveztek újra, amely a sportolók – például focisták – korai nyugdíjazására összpontosít. De az ff.next jelenleg olyan kiemelt piacokon is dolgozik, mint Szingapúr és Ausztrália.

Virágzó fintech piac

Mióta pár éve pivotáltak a termékfejlesztéstől már főként designszolgáltatásokra specializálódtak. Ennek ellenére családi banki megoldásokat fejlesztő projektekben továbbra is aktívan részt vesznek. 

Az Ausztráliában tett körúton is családi bankolással kapcsolatos panelbeszélgetést vezettek le. A hosszú utazás nagyon gyümölcsöző volt: két hét alatt 3 városban 40 találkozót szerveztek le. Köztük jártak az Atlassian, a Jira projektmenedzsment szoftverért felelős cégnél, és szerveztek egy meetupot a Framer, no-code weblap szerkesztő programot fejlesztő céggel.

Az ausztrál piacról is mesélt, amely például a BNPL (Buy Now, Pay Later) szolgáltatások úttörője az Afterpay révén. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Hogyan változott a fintech szektor az elmúlt öt évben? Milyen tervei vannak a Revolutnak Magyarországon? Milyen szabályozások vannak Magyarországon a BNPL igénybevételére? Ilyen kérdések is terítékre kerültek a Fintech Világa legújabb adásában, ahol a témát az MNB által idén ötödjére kiadott Fintech és Digitalizációs jelentése adta. Érczfalvi András műsorvezető vendégei Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, valamint Qayum Dániel, a Peak tanácsadója voltak.

Idén már ötödik alkalommal jelent meg a Magyar Nemzeti Bank Fintech és Digitalizációs jelentése, amelyben a magyar fintech szektor fejlődését, illetve a bankok és biztosítók digitalizáltságát elemzik. A kiadványból kiderül, hogy habár a fintech piac növekedése lelassult, továbbra is jelentős mértékben nő. Az elmúlt öt évben a fintech cégek száma megduplázódott. Mára már 212 bejegyzett fintech cég van. A fintech szektor árbevétele pedig 100 milliárd forintról 310 milliárdra nőtt. A fintech cégek esetén pedig továbbra is a B2B üzleti modell dominál. Qayum Dániel kiemelte, nem meglepő, hogy az első magyar neobank, a nemrég bankkártyával is jelentkező BinX is B2B fókuszú. Szombati Anikó megjegyezte a BinXszel kapcsolatban, hogy jegybanki oldalról sikeresnek látják az üzleti modell kiterjesztését. Úgy látják, jó irányba haladnak, hogy a pénzügyi szolgáltatási díjakat csökkenteni tudják.

Mennyire lenne fontos, hogy a Revolutnak magyar fióktelepe legyen?

A neobanki vonalon maradva szóba került a nemrég másfél millió magyar felhasználót elérő Revolut is. Szombati véleménye szerint a Revolut jelenleg ingyenes számlái előbb vagy utóbb bújtatottan vagy nyíltan fizetősek lesznek majd. Ez úgy gondolja magyar fióktelep nyitásával – ami elmondása szerint már a magyar operáció elindulása óta napirenden van – már elkerülhetetlen lenne. A fióknyitással ugyanis sokrétű kötelezettségek vannak, ilyenek például az ATM hálózat üzemeltetése, amik extra költségeket jelentenek a neobank számára. Szombati nagyon bízik benne, hogy a fióktelep nyitásához szükséges fejlettséget minél hamarabb eléri a Revolut, de ezt csak köztes lépésnek látja. A legfontosabbnak azt tartja, hogy elérjék, hogy a magyar ügyfelek nem litván, hanem magyar betétbiztosítási rendszer által legyenek védve. Ehhez azonban leányvállalati státusz lenne szükséges.

Magyarországon vannak a legszigorúbb BNPL szabályozások

Az adásban szóba került a BNPL is. A szolgáltatás Magyarországon kis fáziskéséssel jelentek meg, azonban mára több nagyon jó szolgáltató is van a piacon. Külön kiemelték a B2B BNPL szolgáltató PastPayt, akik nemrég regionális rekordot értek el 12 millió eurós finanszírozási körükkel. Lakossági ügyfelek számára is egyre több ilyen lehetőség érhető el, például a Klarna, az IzzyPay vagy az Instacash jóvoltából. Ugyanakkor a BNPL szolgáltatások kockázatai is terítékre kerültek. Szombati Anikó rámutatott, hogy a BNPL terjedésével együtt növekszik a hitelképesség romlásának veszélye, valamint a fogyasztók túlzott eladósodása. A magyar szabályozás már most is az egyik legszigorúbb Európában, nálunk található a legrészletesebb adósságfék szabályozás. A BNPL esetében azonban további intézkedések is szükségesek lehetnek, az MNB szerint, hogy elkerüljük az adósságspirálokat.

Hogyan változtathatja meg az AI a magyar pénzügyi világot?

Az adás végén a mesterséges intelligencia szerepe is szóba került. A Gránit Bank már elkezdte bevezetni a generatív AI alapú megoldáaát, a Gránit Gurut. A megoldásról sok információt nem közöltek még, de a belső folyamatokat és az ügyfélszolgálatot is fejlesztik vele. Szombati elmondta, hogy az MNB tervezi egy ajánlás kiadását, amely segíti a bankokat abban, hogy hogyan készüljenek fel szervezeti szinten az AI használatára, ugyanis nagyon fontosnak látják, hogy kihasználják az AI adta lehetőségeket annak kockázatainak a vállalásával. Megjegyezte viszont, hogy egyelőre világszinten sem látott sok sikeres AI megoldást a pénzügyi szektorban.

Az olyan világsztárok, mint JayZ vagy Leonadro Di Caprio fintech befektetései is szóba kerültek a TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában, de a hazai bankok digitális számlanyitásai is szóba kerültek. Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója beszélgettek a témáról.

Bankszámlanyitás hazánkban 2024-ben

A digitalizáció térnyerésével egyre több banknál van lehetőség arra, hogy akár otthonról, egy mobiltelefon vagy számítógép segítségével nyissunk bankszámlát. A fintech.hu szakértői több hazai bank digitális számlanyitási folyamatát tesztelte.

A széles ügyfélkörrel rendelkező hazai bankoknál nyitottunk magánszemélyként, egyéni vállalkozóként, illetve társas vállalkozás számára bankszámlát, és számos szempont alapján értékeltük a folyamatot – a tapasztalatainkat egy cikksorozatban osztjuk meg az érdeklődőkkel. A sorozat első részében a Gránit Bank számlanyitási folyamatát értékeltük.

Világsztárok a fintechben

A világsztárok természetesen a gyakorlatban személyesen keveset foglalkoznak befektetéseikkel. A valóságban a mögötte álló kockázati tőke alap kezeli ezeket a befektetéseit is. Gyakori példa, hogy a hírességek ismerősei, barátai, családtagjai állnak össze és kezelik a befektetésiket.

A konkrét példákat tekintve Leonardo Di Caprio kifejezetten aktív a fintech szektorban. A környezettudatosságáról is ismert világsztár leginkább fenntarthatósági szempontokat beépítő fintech megoldásokba invesztál. Ilyen többek közt a környezettudatossági elveket előtérbe helyező amerikai Aspiration is. A Robinhoodba is beszállt korábban a Revolutba már egészen korán beszálló Ashton Kutcher mellett. Az utóbbi színész egyébként kifejezetten híres a jó startup befektetéseiről.

A Nubank terjeszkedési tervei, a kriptopénzek egyre szélesebb körű elfogadottsága, valamint a fiatal generációk hatása a pénzügyi szektor átalakulására a fókuszban. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a piaci kitekintőt tart.

Afrikát és a Közel-Keletet is elfoglalná a Nubank

A Nubank, Latin-Amerika legnagyobb digitális bankja, a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régiót vette célba. A MENA régió nagy számban fogad be külföldi munkavállalókat, a digitális banki megoldások terjedésével pedig jelentős potenciált rejt a Nubank számára. A Revolut is hasonló lépéseket tett a régióban, így a két neobank közötti verseny izgalmas fejleményeket hozhat. A Nubank a latin-amerikai terjeszkedését pedig Kolumbiával folytatja.

Kártya vagy készpénz?....vagy Bitcoin?

A kriptopénzek térnyerése folyamatosan bővül - most már akár sajtburgert is vehetünk Bitcoinnal, de mellette az alapvető élelmiszereket is beszerezhetjük a kriptopénzzel. Egyre több kereskedő nyit ugyanis a digitális valuták felé, ami új lehetőségeket nyit meg a vásárlók számára. Ez a trend egyértelmű: a Bitcoin egyre inkább részévé válik az életünknek, és új fizetési alternatívát kínál.

A fiatal generációk formálják a pénzügyi világot

A Z generáció egyre inkább átformálja a pénzügyi termékek fejlesztését és a fizetési szokásokat. A változó ügyféligények pedig stratébiaváltásra késztetik a pénzintézeteket. 

Az OECD legfrissebb PISA jelentése ugyanakkor rávilágít arra, hogy a fiatalok pénzügyi műveltsége elmarad a szükséges szinttől. A bankoknak és fintech cégeknek ezért nemcsak innovatív megoldásokat kell kínálniuk, hanem hangsúlyt kell fektetniük a pénzügyi edukációra is.

A Peak múlt héten a problémára reagáló webalkalmazást vitt piacra, amely ingyenesen kipróbálható. A megoldás - amely főleg fiatalok oktatását célozza - AI alapú hiperperszonalizált pénzügyi oktatást nyújt, amellyel mindenki egy számára érthető és releváns oktatást kaphat.

Az adásban továbbá szó esik a fintech.hu legújabb cikksorozatáról, ahol bemutatjuk és értékeljük a magyar bankok számlanyitási élményét, mind lakossági és vállalati szemszögből. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A stablecoinok világában, ahol a kriptotél viharai közepette ezek a stabil árfolyamú kriptovaluták egyre fontosabb szerepet töltenek be. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Qayum Dánielt és Siklós Bencét, a Peak tanácsadóit látja vendégül.

Mi is a stablecoin? Egy digitális eszköz, amelynek értéke valós fedezethez – fiat pénzhez, aranyhoz vagy egyéb eszközökhöz – kötött, így megőrizve stabilitását egy ingadozó piacon.

A stablecoin piac 2024-ben új csúcsokat ért el, 168 milliárd dolláros kapitalizációval. A Tether (USDT) és a USD Coin (USDC) dominanciája vitathatatlan, de a piacon tapasztalható átláthatósági kihívások és botrányok, mint a Tether tartalékai körüli ellentmondások és a TerraUSD (UST) összeomlása, komoly kérdéseket vetnek fel a befektetők számára.

Európában az úttörő MiCA szabályozás új szintre emeli viszont a stablecoinok piacát is. A MiCA szigorú előírásokkal biztosítja a kibocsátók átláthatóságát és tartalékainak fedezettségét. A stablecoinok esetében egyértelműek a szabályozás előnyei. A kevésbé szabályozott kriptovaluták, mint például a “memecoinok” és “shitcoinok” esetében viszont kérdéses, hogy milyen hatást fog elérni.

Mire jók egyébként a stablecoinok? Bemutatunk néhány izgalmas use case-t is: a hatékony fizetésektől a programozható pénzen át a hagyományos és kriptovaluták közötti kapcsolódási pontokig. Szó lesz többek között a PayPalUSD, a JPM Coin és a KBC által bevezetett Kate Coin sikereiről. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

Nemzetközi terjeszkedésre készül a brazil Pix

A brazil Pix nevű fizetési rendszer gőzerővel terjeszkedik a nemzetközi piacokon. Most Spanyolországgal és Portugáliával kezdtek el együttműködni - ezekben az országokban a brazil turisták ki tudják használni az otthon már jól bejáratott fizetési megoldást. 

A nemzetközi terjeszkedés mellett pedig egyre több együttműködést köt bigtech cégekkel, mint a Meta és a Google. Például a Whatsappon belül, valamint a Google Walletben is megjelenik, mint fizetési lehetőség.

Tőzsdére készül a Klarna és a Stripe

Az utóbbi hetekben újra előkerült a Klarna és a Stripe potenicális tőzsdelépésének témája is. A Klarna, 2024 első félévében 66 millió dolláros működési profitot termelt - azonban nettó eredményük negatív lett. Fő nyereségességi metrikájuknak ugyanakkor a működési profitot tekintik. Most az AI segítségével próbálja hatékonyabbá tenni a működését, sokak szerint egészen radikális módon. 

Továbbá eladták egy üzletágukat, és új irányba vezették el a stratégiai együttműködéseiket. A Klarna IPO-ja körüli hírek pedig folyamatosan napirenden vannak, és izgalmas pillanatokat ígérnek a piac számára.

A Stripe is spekulációk szerint az IPO felé tart. Nemrégiben visszavásárolták a munkavállalóiktól a juttatásként adott opciós részvényeket - összesen 700 millió dollár értékben. Emellett agresszív felvásárlási stratégiájával is erősíti pozícióját, és  úgy néz ki hogy készen áll a tőzsdére lépésre.

Emellett szó esik az Adyen banki törekvéseiről, valamint a PayPal 1 millió dolláros piaci kapitalizációval rendelkező stablecoinjáról is. A teljes adás az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Revolut nem véletlenül vált az egyik legsikeresebb fintech vállalattá. Fejlesztéseivel és új termékeivel folyamatosan úttörő szerepet tölt be a piacon. Szinte megállás nélkül bővíti szolgáltatásait. Erről beszélgetett Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a TrendFM Monitor Délután című műsorában.

Kiemelkedő befektetés a Revolut

A fintech.hu-n korábban megjelent cikkünkben is foglalkoztunk azzal, hogy a Revolut az elmúlt évek egyik legjobban megtérülő befektetése volt. Bár a fintech cég jelenleg nem szerepel a tőzsdén, a részvényesek (akik jellemzően a cég alkalmazottai) a másodlagos részvénypiacon jó eséllyel értékesíthetik részesedésüket.

A Revolut sikerének titka

Annak ellenére, hogy számos fintech cég indult hasonló stratégiával, a Revolut azon kevés vállalatok közé tartozik, amelyek mára is meghatározó piaci szereplők maradtak.

Ennek egyik oka talán az, hogy a brit fintech vállalat nem csak az ügyfélszerzés terén mutatott kiváló teljesítményt, hanem az ügyfelek monetizálásában is kiemelkedő eredményeket ért el. Jól időzítették, hogy mikor kell a fókuszt a gyors ügyfél akvizícióról az ügyfelek monetizálására helyezni. Utóbbit pedig az ügyféligényekre pontosan reflektáló Revolut szuperapp folyamatos fejlesztésével érték el.

Fontos a magyar piac

Magyarország kulcsfontosságú piac a Revolut számára, nemrég jelentették be, hogy már másfélmillió ügyfelük van az országban. Továbbá, népességarányosan csak Írországban és Romániában van több ügyfele a cégnek. A brit fintech várhatóan fióktelepet is nyit Magyarországon, de talán még fontosabb a magyar ügyfelek számára, hogy a cég mostantól magyarországi bankszámlaszámot is biztosít.

Ezzel a fintech lényegében a mindennapi bankolási szolgáltatások terén már ugyanazt nyújtja mint bármelyik hazai bank. Azonban a magyar bankok egyelőre nehez tudják felvenni a lépést a nemzetközi fintech óriással.

Új mérföldkövet ért el az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), ugyanis elérhetővé válnak a fizetési kérelmek és a QR kódos fizetések is. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencével, a Peak tanácsadójával és Horváth Balázzsal a RowanHill Digital partnerével beszélgetett az AFR jövőjéről lehetőségeiről.

AFR Mérföldkövek

Magyarországon több, mint négy éve, 2020 márciusában került bevezetésre az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR). A világon egyedülállóan, kötelező jelleggel. Azóta a segítségével a banki átutalások a nap 24 órájában, a hét bármely napján alig 5 másodperc alatt végbe mennek.

A rendszert elsősorban magánszemélyek tudták kihasználni, és bár új pénzforgalom nem keletkezett a meglévő rohamosan felgyorsult. Ezzel növelve a gazdaság hatékonyságát és az átutalások kényelmét.

Az eredetileg megszabott 10 millió forintos értékhatárt később 20 millióra bővítettek, ezzel kibővült az AFR kihasználtsága is. Nem rég azonban ennél is átfogóbb frissítés érkezett, aminek segítségével már fizetési kérelmek is küldhetőek, valamint úgynevezett Egységes Adatbeviteli Megoldásokkal (EAM) is fizethetünk.

Hogyan használhatjuk majd az új fizetési megoldásokat?

Könnyen elképzelhető, hogy egyes kereskedők a kártyás és készpénzes fizetés mellett felteszik elérhetővé teszik akár a QR kódos fizetést is. A műsor vendégei szerint azonban ez nagyban attól függ majd, hogy a gyakorlatban mennyire kényelmesek ezek a fizetési módok. Ugyan várhatóan a bankok mind lefejlesztik majd saját megoldásukat, ez nem biztos, hogy a gyakorlatban kényelmesebb lesz a kártyás fizetéseknél.

Ugyan az EAM fizetéssel járó díjak minden bizonnyal alacsonyabbak lesznek a kártyás tranzakcióknál, mégis a fizetésiélmény határozhatja meg milyen eséllyel terjed majd el a QR kódos fizetés.

A műsor szakértői szerint a fizetési kérelmek a a közüzemi számlák esetében, az EAM fizetések, pedig a kiskereskedelmi áruházak esetén terjedhetnek el.

A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Starbucks ajándékkártyás üzleti modelljét járják körbe.

Ajándékkártyák, mint kamatmentes hitelek

A Starbucks világszerte ismert kávézólánc nemcsak kiváló minőségű kávéról és kellemes környezetéről híres: egyedülálló üzleti stratégiája jelentős bevételt generál számára. Ezek az ajándékkártyák, amelyek 98 milliárd dollár értékben voltak ügyfelek kezében 2019-ben. A Starbucks esetében ezeknek a kártyáknak a 2-4 százaléka viszont soha nem kerül felhasználásra.

Az ajándékkártyák a Starbucksnál könyvelés szerint gyakorlatilag hitelek, amelyeket az ügyfeleik kamatmentesen folyósítanak a cégnek. A fel nem használt kártyák pedig egy idő után tiszta profitként kerülnek be a vállalat könyveibe. Jelenleg 1,77 milliárd dollár értékű olyan kártya van kibocsátva, amely várhatóan soha sem lesz beváltva.

Ez nem egy “ördögi” tevékenység, inkább egy rendkívül okos szolgáltatás, amelyet hűségprogramokkal és egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal ötvöznek, amelyek erős ügyfélhűséget eredményeznek. A modell azonban kétségtelenül számol azzal is, hogy nem minden ajándékkártya tulajdonos fogja felhasználni az egyenlegét.

Egyre inkább hasonlítana egy pénzügyi szolgáltatóra?

A Starbucks pénzügyi szolgáltatásokkal is erősíti üzleti modelljét. Az egyik példa erre a Starbucks Visa hitelkártya, amelyet a JP Morgan Chase-szel közösen indítottak. A hitelkártyával az ügyfelek nemcsak a kávézókban, hanem bármely más vásárlásuk során is csillagokat gyűjthetnek, ami tovább növeli a Starbucks bevételeit.

A kávézólánc ügyfélhűségi programja, a Starbucks Rewards, szintén jelentős szerepet játszik a vállalat pénzügyi sikerében. A program alapja a gamifikáció, amely a vásárlókat arra ösztönzi, hogy minél többet költsenek a lánc üzleteiben, cserébe csillagokat (pontokat) gyűjtve, amelyek később különböző jutalmakra válthatók be. A programban részt vevő ügyfelek, különösen a hűségesek, gyakrabban térnek vissza, és több pénzt költenek a Starbucks üzleteiben.

Ez a stratégia része egy szélesebb trendnek, amelyben a nem pénzügyi szolgáltató vállalatok egyre inkább vezetnek be pénzügyi szolgáltatásokat. Ezt elsősorban Banking as a Service (BaaS) szolgáltatókon keresztül teszik, így nem kell költséges pénzügyi szoftverfejlesztésbe és üzletág üzemeltetésbe kezdeniük. 

A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a TikTok pénzügyi szektorban való terjeszkedéséről, és a platform pénzügyi edukációban elfoglalt szerepéről beszélget.

A TikTok amellett, hogy az egyik legnagyobb közösségi média platformmá vált a pénzügyi szektorban is folyamatosan terjeszkedik. Nemrégiben bejelentkeztek egy európai pénzforgalmi engedélyre Luxemburgban. Ezt a közösségi platform anyavállalatán, a ByteDance cégen keresztül tették.

A cél látszólag egyértelmű: a TikTokon létező pénzügyi szolgáltatásokat és a cégen belülre terelni. Emellett potenciálisan pénzügyi szolgáltatásokat is kínálni az 1 milliárd főt számláló ügyfélbázisának. 

Ez egyébként nem újkeletű a bigtecheknél: a Meta, beleértve a Facebook, Instagram és Whatsapp is mind nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat. Előbbi kettő főleg piactereket, míg a Whatsapp felhasználók közötti peer-to-peer fizetéseket is. Mellettük pedig a többi bigtech is folyamatosan bővíti pénzügyi szolgáltatásait.

A fiatalok megszólítása hatalmas előny

A TikTok 1 milliárd felhasználójának jelentős, nagyjából 25 százaléka 20 év alatti. Ennek a korosztálynak a megszólítása pedig rendkívül nagy kihívást jelent a pénzintézetek számára általában. 

Ennek ellenére a platformon egy új trend indult el: a #fintok, amely pénzügyi témájú tartalmakat sűrít. A téma olyannyira kapós, hogy az ez alá tartozó #Stocktok 1,4 milliárd, míg a #PersonalFinance 5,7 milliárdos nézettséget produkált eddig. 

A pénzügyi edukációs tartalmak népszerűsége jelentős, hiszen a felhasználók ingyenes, élvezhető pénzügyi oktatásban részesülnek, követőik magasabb arányban kezdenek el befektetni, többek között. Ugyanakkor a félrevezető, hamis tartalmak magas számban jelen vannak a felületen. A pénzintézeteknek itt lenne érdemes becsatlakozni, és minőségi, hiteles és pontos tartalmakat gyártani. Mindemellett pedig megszólítanák és megszereznék az ügyfeleik jövő generációját.

A Fintech Világa legújabb adása az alábbi Spotify linken visszahallgatható.

A Teya, egy fizetési és vállalkozásirányítási megoldásokat fejlesztő cég, a fintech.hu-val közösen végezte el a Nagy Digitális Kutatást, amelyben a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) digitális technológiákhoz való viszonyulását vizsgálták. A kutatás rávilágított arra, hogy bár a digitális eszközök egyre elterjedtebbek, a magyar vállalkozások digitalizációja terén még sok az elmaradás, amit pótolni kell.

A kutatás alapján többek között az is kiderült, hogy a vállalkozások számára a legfontosabb a transzparencia, és az ehhez társított biztonság. Ezek után pedig a szolgáltatás minőségét jelölték meg a vállalkozások a legtöbbször, és csak ezután jött az ár, mint fontos tényező. Dencz Bálint elmondása szerint ez a trend egyébként összhangban van a Teya nemzetközi kutatásának eredményeivel is, amely szerint a kkv-k jobban értékelik a magas szolgáltatási minőséget és transzparenciát, mint az alacsony árakat.

A fizetéselfogadási rendszerek használata ugyan növekvőben van, de a magyar vállalkozások számára ez még mindig nem elég elterjedt ahhoz képest, hogy minden vállalkozás számára kötelező lenne. Ennek oka lehet a magas díjak és az átláthatatlan árazási gyakorlatok, amelyek visszatartják a vállalkozásokat a digitális fizetési rendszerek bevezetésétől.

A Teya célja, hogy olyan digitális megoldásokat kínáljon, amelyek egyszerűek és átláthatóak, ezzel segítve a hazai vállalkozásokat a digitalizációban.

Donald Trump letette a voksát a kriptovaluták mellett, a Forma 1-ben kártyatársaságok csatáját láthatjuk, a Revolut pedig 4 év küzdelem után megszerezte a brit banki licenszet. A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója az elmúlt hetek fintech-érdekességeit foglalták össze.

Az USA elnökválasztás váratlan hatásai

Az Egyesült Államokban négyévente megrendezett elnökválasztás mindig hatalmas hatással bír a világra. Az idei kampányban a Republikánus párt elnökjelöltje, Donald Trump érdekes kitérőt tett. A volt miniszterelnök a Nashville-ben tartott bitcoin2024 konferencián tartott egy beszédet. 

A közel egy órás beszédében erős kritikát fogalmazott meg a Biden-adminisztráció kriptovalutákkal kapcsolatos intézkedéseire, valamint megígérte, hogy Bitcoin szuperhatalommá teszi az USA-t. 

Cigarettagyártóktól a kártyatársaságokig: a Forma 1 szponzorok evolúciója

A Forma 1 autóverseny 74 éves történelme során nem csak az autók fejlődtek, hanem a kocsikon megjelenő szponzorok is. Míg az évezredforduló környékén a cigarettagyártók és szeszesitalgyártók által szponzorált autók voltak a jellemzők, mára már teljesen megváltozott a helyzet: a Visa és a Mastercard is szembeszállt a legnépszerűbb autóversenyben.

Míg utóbbi a McLarennel kötött megállapodást, amelynek keretein belül exklúzív élményeket biztosít a Mastercard az ügyfeleinek, előbbi neve még egy csapat nevében is megjelent. A korábban Scuderia AlphaTauri néven induló csapat Visa Cash App RB névre lett keresztelve. A verseny kiélezett a két kártyatársaság között a pályán és azon kívül is, a Forma 1 tabellán azonban jelenleg a Mastercard választottja áll jobban.